Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 72. szám

325 alább'tudtával, más nem használta; a kártérítési Ígéretet azért tette, mert a csendörök erősen megkötözték. A rablásról, akár a pataji, akár az ordasiról nem tud; egyébbiránt az ordasi szigeten többször járt ludjaiért, melyek oda szoktak átrepülni. A kérdésben levő nap előtt is, nem tudja hány nappal, id. T. János madocsai községi csőszszel volt az ordasi szigeten, hol a szigetcsőszszel meg egy leánynyal is találkozott, kitől szilvát kértek és kaptak stb. T. István, 64 éves ref. nős, szinte K. J. uraság csősze, s az előbbinek apja, vallja, miszerint ő aug. 26-án — mig fia nőstül a dföldvári hetivásáron járt, honn tartózkodott; ezek este 'J óratájban hazajővén, ő a lovakkal kiment a pusztára s künn is hált, midőn a lovakat kieresztette, fia néhány lövést tett; reggel, alig hogy a lovakkal hazajött, megjelentek a háznál a patai károsok, s a házat megkutatták; a talált régebb szedésü almákat Balogh Györgytől kapták őt nappal elébb; többiben ugy vall mint fia, s megjegyzi, hogy azért vette közönyösen az egész dolgot, mert öntudata megnyugtatta, hogy sem ő, sem hozzátartozói nem hibások. B. Judit, ííj. T. János neje, 22. é. ref., egészen ugy vall, mint férje, osupán azt jegyzi meg, hogy férje, midőn a földvári hetivásárról hazajöttek,kissé boros volt, a lövések iránt férjét megkérdezve, azon választ kapta: „ez nem baj", s hogy a katonakitlit madocsai lakásukon az ágyban szokták tartani. L. Gy örgy 35. éves r. kath. nős, 2 gyermek atya, juhászbojtár, ugyr vall, mint az előbbiek, megjegyezve, mikint ő maga is kissé boros volt, midőn T—ékkal Földvárról haza jött, hogy a csőszháznál még kissé kenyereztek, s ő aztán mintegy 10 óra tájban falkájához ment, melyet az nap fölfogadott napszámosa, Kovács Mihály bölcskei lakos őrzött, kivel ő már ezen este nem beszélt, hanem nyája mellé lefeküdt s a rablásokról mit sem tud. T. József r.kath. 51 é.nős, számadó juhász vallja,hogy aug. 26. reggel L. Györgytől hallotta, miszerint ez T. Jánosékkal Földvárra megy, este pedig éppen a tájon hajtotta juhait, melyen T. Jánosék dalolva jöttek hazafelé. Mintegy 10 óra tájban juhnyáját a tanyához hajtva, mivel elébb lövéseket hallott, a kút táján vele szemben jövő ifj. T. Jánost megkérdezte, hogy ki lőtt, mire ez azt mondva : „én lőttem" tovább ment. Midőn nyáját behajtotta, L. György falkája már ott volt, de magát L. Györgyöt nem látta ott, s azután nem is gondolt vele. A rablásról csak annyit tud, menynyit elfogatása óta felőle hallott. K. J ó z s e f 37 é. r. kath. nős, 2 gyermek apja, szinte K. J. uraság juhásza, az előbbivel egyenlően vall, megjegyezve, mikint hajnalban L. Györgyöt a saját őrizetére tartozó falka'mellett aludni látta. D. T. János 35 é. ref. nős, 5 gyermek atyja, madocsai községi csősz vallja, hogy Ő aug. 26. ifj. T. Jánossal nem találkozott, hanem ezt előtte két nappal, hétfőn, a káposzta őrzésére megkérte, mert ő maga haza ment Madocsára, hol csütörtökig kölestakaritással foglalkozott, mire szomszédjai Molnár Péter és Gál Ferencz is emlékezni fognak. Az ordasi szigeten igenis járt ifj. T. Jánossal a ludak végett, s e részbeni vallomása emezével összevág. A rablásról mit sem tud, s ezt akkor is megmondotta, midőn őt 27-én a szengyörgyi freikurok elfogták. A vádlottak ezen itt lényegileg följegyzett kihallgattatásuk után, a tanuk következtek. (Folyt, köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 70. Kern József és Kozma Mihály mint néh.Venczel Miklós oldal örökösei meghatalmazottinak BereczFerencz és Gondos István mint néhai Venczel Miklós végrendele'.e végrehajtói e. 5281 vírt 38 kr. örökség s jár. ir. ügyökben határoztatott : Miután aVenczel Miklós által hátrahagyott gyöngyösi gyógyszertárnak dologi jogú minősége illetékes helyen alperesek megismerése szerint is, csak 1858 évben ismertetvén el, azon gyógyszertár csak reál jogú minőségének kimondása után tekintethetett Venczel Miklós hagyatéki vagyonának,ós igy az e vagyonhoz csak az 1858-b. megnyilt örökségre az ősiségi nyilt parancs figyelembe nem vétethetnék; ugyanazért felperesek felülvizsgálati kérelmének hely adatván, a jelen kereset folytathatónak kimondatik, és másodbirósági érdembeni megvizsgálás végett ugyanaz a tettes kir. itélő táblához utasittatik. (1863. aug. 1. 3281. P. sz. a. Előadó: Pópa György ktb.) A kir itélő táblán. 690. Sturm Ede mint Pest város ügyészének, Jung Mátyás e. 1087 frt 98V2 kr. tőke s jár. iránt végeztetett: A végrehajtási zálogjognak a felek között létrejött peregyesség alapján,valamint a már előbb betáblázott tőkére, ugy a kamatokra és végrehajtási költségekre nézve kérelmezett bekebelezése, az egy részbeni feleslegesség okából megtagadható nem lévén, de viszont ezen bekebelezés az annak alapjául szolgáló per egyesség tartalmán túl arra is, hogy a kamat hátralék mennyi részben birhat a már előbb betáblázott tőkével egyenlő előjoggal, mint a mi különben is csak a vételár felosztása feletti tárgyalás és elhatározás kérdését fogná képezni, már ki nem terjedhetvén; az e. b. végzésének megváltoztatása mellett, a végrehajtási zálogjognak az emiitett oer egyesség alapján mind az abban foglalt 1087 frt 98 y2 kr. tőke mind az ettől 1860 évi jan. 20 ig kiszámított kamat hátrálékból fizetetlen maradott 600 frt és ezen időtől ismét a kielégítésig 100-tól 6-jával járuló kamat erejéig végrehajtató részére, végrehajtást szenvedő ellen a kérdéses háznak egyedül ötet illető felére teherképeni bekebelezése elrendeltetik, egyszersmind az e. b. helyébe lépett városi tszék a felszámított végrehajtási költségek e. bíróságilag elmellőzött megalapítására, s annak ilyenképeni bekebelezése együtties elrendelésére utasittatik, a kérelmezett bekebelezésnek eszerinti foganatosítása végett a felterjesztett ügyiratok ahoz leküldetvén. (1863. jui. 27. 5015. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József kir. szem. itélőin.) 691. Napholcz Mátyásnak, Basch Manó e. 69,300 ft. kárpótlást követelő perében végeztetett : A külön keresettel érvényesíteni kivánt pénzbeni kártalanítási követelést tárgyazó perekben, a kárpotláshozi jognak igazolásán kivül,a kárnak valósága és számszerinti mennyisége is lévén kimutatandó, s ennélfogva az ilynemű kárpótlási perek az adósságiak természetét követvén, és ép azért amazokkal hason tekintet alá esvén; miután az id. törv. szab. 33-ik §. szerint, az adóssági perek feletti bíráskodás csak annyiban illetné a megyei tszéket, mennyiben ezek a királyi vagy kerületi táblá alá nem tartoznának; már pedig e jelen ügybeni kereset 12000 pfrtot meghaladó, s e szerint oly mennyiségű pénzbeli követelésnek megfizetésére van irányozva, melynek első biróképeni elbánására, illetőleg elbírálására a hatályukba vissza állított honi törvények értelmében a kir. kerületi tábla van hivatva, ez okból az eljáró megyei tszéknek illetékessége ez esetben megállapítható nem lévén, a felfolyamodványozás alá vont végzésnek megraásitásával, felperes kárpótlási követelésének érvényesithetéseül maga illetőségéhez utasittatik; és az iratok további kellő intézkedés végett, a felterjesztő megyei tszékhez visszaküldetnek.(1863. aug. 6. 3503. P. sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.)