Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 69. szám - A 'Lex amortisationis' 2. [r.]

Pest, kedd 1803. sept. 15. 69. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Az évnegyedes előftietők kéretnek e Wtésük' 1 Mai mielőbb megújítani. ————M——WIIBH I ll'illl IIIIMMMIf i I————— Mj— y A ,Lcx auiortisationis.c II. A Lex amortisationis túlnyomólag politikai jellegű intézmény levén, nézetünk szerint annak lételére vagy megszűntére, oly jogi reformokból, melyek tisztán magánjogi természetűek, nem következethetni. Egyenes törvényi szabály annak megszüntetésére nem létezvén, aziránt csak a törvényhozó szándokához fordulhatunk. A törvényhozó szándokában pedig , midőn tisztán magánjogi reformokat létesített, nem kereshető s nem feltételezheti, világos kifejezés nélkül, azon szándoksczél is, hogy politikai intézményekre is kiterjeszkedjék. Azon kiterjesztési következtetés — ex analógia — csak hason nemű, hason jellegű intézmények irányában megengedhető. Mig a telekkönyvek, birtok egyenlősítés, tulajdon szerezhetési képesség stb. oly intézmények, melyek a lex amort. politikai czéljaival *) s jellemével semmi kapcsolatban sem állanak. És az annál inkább áll, minthogy az érintett intézmények lényege s benső természete egészen különböző a kérdéses törvény lényegétől. A. telekkönyveket tekintve, azok csak a vagyonszerzés, illetőleg dologi jogok szer zésének átruházási bizonyítékait2) képezik,3) és a j o g alapot, mely a szerzési czim és mód közti megkülönböztetés elavult *) tanának mellőzésével, a szerzemény igazolására szolgál, szükeégk'ép feltételezik. 5) Azok tehát a jogalapot, mint feltételezettet, mint olyat, melynek már a telekk. igénybe vétele előtt léteznie kell, és a mely jogalap a vagyon szerzési képpsség hiányánál — mi a holt kezeknél forog fenn — nem létezhet, épen nem pótolhatják, tehát, e szerzési képességet sem ') „Und die Nachtheile schwer empfunden worden sind, wenn ein zu grosser Theil des Bodens nach und nach zu Corporationsgut angesammelt, und immer dem individuellen Eigenthum und Verkehr entzogen war, so ist die Veráusserung von Grundeigenthum an die Todte untersagt worden" Bluntschli D. Privatrecht. 1853. I B. p. 167. Mig a telekk. főczélja a jogbiz tosság eszközlése, mi a lex amort. érdekeitől különböző. 2) Gerber : System d. deut. Privatr. 1860. § 52 n. I. 3) „Um die Ungewisheit des Eigentbums der Grundstücke, und der daraus entstehenden Processe zu verhiiten'' szól a porosz tk. I. X. 12. §. a bekebelezés rendelésénél. *) Sintenis : Prak. Civilrecht 1844. I. 38. ; Puchta : Pandekten. §. 143. Unger: System d. österr. Privatr. II. p. 11. Vangerow: Pandekten I. $. 305. 5) Ezen elv a franczia thozás által odáig terjesztetett, mik ép az a tulajdon szerzésére elégeli magát a szerződés megkötését, a telekk. bekebelezés nélkül is. La propriété des biens s' acquiert et transmet par 1'efFet des obligations (711) Fobligation est parfaite par le seul consentement des parties. (1138. a.) adhatják meg. Ugy látszik, némelyek a telekk. lételét a vagyonjogra vonatkozó jogi korlátok megszüntetésével hozzák kapcsolatba. E nézet hibássága kitetszik abból, mikép a telekk. mellett, az amortis. törvényt nem tekintve, mindenütt számos más jogi korlátok fennállanak. Ilyenek a hitbizományok, az izraeliták jószág szerezhetési képtelensége, a birtok felaprózás tilalma stb. melyek a telekkönyvek felállítása által egy államban sem lettek megszüntetve. Épen oly kevéssé lehet hivatkozniok, az ősiség eltörlésére, mert ez csak azon jogi szabályokat, melyek a rendelkezés korlátjaiban s a család tagok előjogaiban állottak, távolította el, de birtok képességet, szerzési jogosultságot azoknak kik azzal nem birtak, nem adott. — Nem a nemesi jószágok birhatásának nem nemesekrei kiterjesztésére sem (1844. 4. tcz.) mert ez csak a nem nemesekre s ily egyes honfiakra s nem erkölcsi személyekre vonatkozik, miért az egyházi testületek csakugyan e törvény hozatalával 1847 előtt, sem jöttek a jószág szerzési jog gyakorlatába. Azon jogegyenlősités nem nyújtott eziránt semmi kételyre alkalmat sem 1848 előtt, sem a reá következett időkben. Ezen birtok szerzés kiterjesztéséből s az 1848. hason jellegű törvényekből azt is vélik következtethetni, hogy általuk a nemesi és nem nemesi jószágok közti minden különbségek megszüntettek, s igy a nemesi s városi birtok is egyenlősitetett; miután pedig a holt kezek városi fundust előbb is szerezhettek, 6) következtetik, mikép most már az azzal állítólag jogegyenlősitett nemesi javakat is megszerezhetik. Mi nem vagyunk e véleményben. Mi ugy tudjuk, mikép valamint a nemes és nem nemes közti különbségek mind, máig sem szűntek meg ") s átalában a nemes6) A lex amort. ugyanis c-=ak a jószágokra, azaz nemesi földbirtokra vonatkozott. Ezt tanúsítják minden ide tartozó törvényeink.— I. Lajosnak az arany bulla megerősitési decret. záradéka 11. $. mely legelőször alapitá meg az amort. szabályait — világosan áll: nobiles bomines Ecclesiis possessiones vendere, alienare, nullám penitus habeant facultatem." Az ezt megerősítő későbbi törvények Ulászló 3. D. 55. 65. cz.; 1647. 17.; 1542. 33-; 1715. 16. mindenütt : p o s s e s i o n e s , j u r a possessionaria, bona saecularia említenek. Ezek alatt pedig ősi jogunkban kitünőleg csak a nemesi jószágok értettek. — Ezt mutatja az is, mikép a holt kezekre törvénytelenül jutott ' javakat csak is a nemesek jogositattak (1647. 17. s 1715 23.) visszaválthatni. — Tehát a városi fundus, mely a hűbéri állam szerkezetben hason szereppel nem bírt, nem értetett. Ekkép kell tehát annak jelenleg is érvényben lenni. 7) Nem kevéssé szégyenitő adat erre az id. törv. szab. II, 5. §. is. 69