Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)
1863 / 59. szám
Fest, péntek 1863. Aug. 7. 59. szám, Ötödik éTÍoIyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Patvarkodás soirrnas szóbeli perekben. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók Patvarkodás som. szóbeli perekben. K o in á r o in v k á r o I j ügyvéd úrtól. Némelyek kétesnek tartják: váljon van-e s lehet-e helye sommás szóbeli bíráskodásnál a patvarkodási büntetés alkalmazásának? s vannak, kik azt mondják : nincs helye, mert a som más szóbeli eljárást szabályozó törvények a patvarkodás büntetéséről hallgatnak : már pedig a 35. lapon olvasható 3. döntvény szerint : poenalia, sine expressa lege, extendi non possunt. S mert— folytatják az indokolást — épen azért hozatott be a sommás szóbeli eljárás, hogy a bíráskodás lehetőkép egyszerüsitessék , az igazságszolgáltatást nehezítő, akadályozó mesterkedések és furlangoskodások elháritassanak: minélfogva alkalmuk sem lehet, ugy szólván, a perlekedőknek ezen eljárásnál patvarkodást elkövetni, s ez által okot szolgáltatni a bíróságnak ama büntetés alkalmazására. Én más véleményben vagyok ; nézetem szerint helye levén a patvarkodá? büntetése alkalmazásának som. szó b. bíráskodásnál is. Mert a törvénynek, mely e büntetést rendelte, nem lehetett más czélja, mint az, hogy a perlekedőket visszatartsa, mintegy elrettentse a mások perrel nyugtalanítása, és zaklatásától, s viszont ez ellen mintegy biztosítékot nyújtson mindenkinek. Már pedig lehet-e mondani, hogy ezen visszatartás, visszarettentés, s hogy ezen biztosíték, sommás eljárásnál szükségtelen? — s lehet-e mondani, hogy a bíráskodás e neménél is nem léphet fel valaki bosszantólag, háborgatólag? vagy két úton, avagy két féle czim alatt nem indíthat pert? szóval nem követhet el patvarkodást? — Bizonyára nem. És ha csakugyan elkövettetett a patvarkodás : hol van s» törvény, mely a patvarkodót emancipálja a büntetés alól, csupán azért, mert sommás szóbeli úton követte el az azt, érdemlő cselekvényt? Törvényeinkben a patvarkodás igy határoztatik meg: „Calumnia, est litis contraquempiam, duplici sub colore, ve 1 diverso tramite fraudulenta motio atque suscitatio." (Hárm. törvénykönyv II. E,. 70. cz. 1. §.) — E törvény általánosságban szól; nem tevén legkisebb különbséget, sem a bíróságok, sem a bíráskodások nemei között. Azért, mint hogy a sommás szóbeli eljárást rendelő 1832/6 XX. s 1840. XI. tcz. mindössze is a dolog, az eljárás alakját változtatták, s az igazságszolgáltatás egyszerűsítését, gyorsítását eszközölték ; de a perlekedésseli jogtalan visszaéléseket — melyek a calumnia tényálladékát képezik — meg nem szüntetheték; — s ezenkívül, uj — még addig nem létezett — bíróságokat sem állítottak fel : — igen természete0, hogy ama törvények a calumnia jogszerű büntetésének alkalmazhatását sem törlötték el; s magának a törvényhozásnak sem volt, és rem is lehetett eme törvénv. cíkotásánál czélja, azt eltörleni; s ez által a nem ritkán al ptalanul, sőt álnokul perlekedőknek ez ügyutoni garázdálkodását mintegy szentesíteni. Ezt igazolja a calumniáról, illetőleg annak büntetése kimondásáról szóló ama rendelete is a törvénynek, mely szerint nemcsak a felperes, de az alperes ispatvark odónak tekintendő, ha magát álnokul védi. (Ver. II. K. 25. cz.) Márpedig, ha szinte a felperes nem léphetne is fel sommás úton patvarkodólag — mi ugyan épen nem igazolható — a perbe vont alperes kétségkívül védekezhetnék álnokul, miből aztán patvarkodás támadván, a büntetés alkalmazásának csakugyan helyt kellene adni. De nem is lehet a bírónak , sommás úton is, a kellően bebizonyított patvarság törvényszerű büntetése iránti kérelmétől senkit elvetni végre azért sem; mert a mint a 35. lap. 5. döntvény is tartja, a törvény erre nézve általánosan rendelkezik, és az itélőbiróságok hatáskörét e részben nem osztályozza: Titt. 70. 2-dae eatenus generáli t, er disponit, et activitatem judiciorum, hoc in passu non classificat. Ezeknélfogva ismételem: a patvarkodás törvényszabta büntetése alkalmazásának, sommás szóbeli biráskodásnál is, helye van. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélő táblán. 557. A pesti pénzügyi ügyészségnek, mint köz alapítvány képviselőjének, Gyurkovits Jenő alapítványi bizottmány elnöke s többek ellen többrendbeli hiányok pótlása iránt indított perében ítéltetett : A felperes által képviselt oskolai alapítvány feletti őrködéssel megbízott, és azt elvállaló bizottmány időnkénti elnökeinek és tagjainak, nem csak az általok tett kikölcsönözésekre, de a pénztár kezelése iránti felügyeletre is kiterjedő felelőssége, minélkül azon bizottmány felállításának czélja, sót értelme sem lenne, már maga az alperesek által őket kötelezőknek nyilván beismert alapszabályokat tartalmazó M. a. utasítás szerint is, egészen kétségtelen ugyan; miután azonban felperes az általa képviselt oskolai pénz alap megkárosítását, nem abból származtatja, hogy a néhai Nedoklánsky Pál pénztárnok számadásaiból kijövő pénztári maradvány lett volna sikkasztásai által megfogyasztva, mely esetben az 0. a. pótló utasításban, valamint a P. és Q. a. későbbi intézvényekben foglalt, és a 3. sz. a. felírás után is érvényükben meghagyott kivételesebb szabályok^ pénztári maradványban történhető hiány elháritá59