Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 59. szám

Fest, péntek 1863. Aug. 7. 59. szám, Ötödik éTÍoIyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Patvarkodás soirrnas szóbeli perekben. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók Patvarkodás som. szóbeli perekben. K o in á r o in v k á r o I j ügyvéd úrtól. Némelyek kétesnek tartják: váljon van-e s le­het-e helye sommás szóbeli bíráskodásnál a patvarkodási büntetés alkalmazásának? s vannak, kik azt mondják : nincs helye, mert a som más szóbeli eljárást szabályozó törvények a patvarkodás büntetéséről hallgatnak : már pedig a 35. lapon olvasható 3. döntvény szerint : poenalia, sine expressa le­ge, extendi non possunt. S mert— folytatják az indokolást — épen azért hozatott be a sommás szóbeli el­járás, hogy a bíráskodás lehetőkép egyszerüsitessék , az igazságszolgáltatást nehezítő, akadályozó mesterkedések és furlangoskodások elháritassanak: minélfogva alkalmuk sem lehet, ugy szólván, a perlekedőknek ezen eljárásnál patvarkodást elkövetni, s ez által okot szolgáltatni a bíró­ságnak ama büntetés alkalmazására. Én más véleményben vagyok ; nézetem szerint helye levén a patvarkodá? büntetése alkalmazásá­nak som. szó b. bíráskodásnál is. Mert a törvény­nek, mely e büntetést rendelte, nem lehetett más czélja, mint az, hogy a perlekedőket visszatartsa, mintegy elret­tentse a mások perrel nyugtalanítása, és zaklatásától, s viszont ez ellen mintegy biztosítékot nyújtson mindenki­nek. Már pedig lehet-e mondani, hogy ezen visszatartás, visszarettentés, s hogy ezen biztosíték, sommás eljárásnál szükségtelen? — s lehet-e mondani, hogy a bíráskodás e neménél is nem léphet fel valaki bosszantólag, háborgató­lag? vagy két úton, avagy két féle czim alatt nem indít­hat pert? szóval nem követhet el patvarkodást? — Bizo­nyára nem. És ha csakugyan elkövettetett a patvarko­dás : hol van s» törvény, mely a patvarkodót emancipálja a büntetés alól, csupán azért, mert sommás szóbeli úton követte el az azt, érdemlő cselekvényt? Törvényeinkben a patvarkodás igy határoztatik meg: „Calumnia, est litis contraquempiam, duplici sub colore, ve 1 diverso tramite frau­dulenta motio atque suscitatio." (Hárm. tör­vénykönyv II. E,. 70. cz. 1. §.) — E törvény általános­ságban szól; nem tevén legkisebb különbséget, sem a bí­róságok, sem a bíráskodások nemei között. Azért, mint hogy a sommás szóbeli eljárást rendelő 1832/6 XX. s 1840. XI. tcz. mindössze is a dolog, az eljárás alakját vál­toztatták, s az igazságszolgáltatás egyszerűsítését, gyorsí­tását eszközölték ; de a perlekedésseli jogtalan visszaélé­seket — melyek a calumnia tényálladékát képezik — meg nem szüntetheték; — s ezenkívül, uj — még addig nem létezett — bíróságokat sem állítottak fel : — igen természete0, hogy ama törvények a calumnia jogszerű büntetésének alkalmazhatását sem törlötték el; s magá­nak a törvényhozásnak sem volt, és rem is lehetett eme törvénv. cíkotásánál czélja, azt eltörleni; s ez által a nem ritkán al ptalanul, sőt álnokul perlekedőknek ez ügyutoni garázdálkodását mintegy szentesíteni. Ezt igazolja a calumniáról, illetőleg annak büntetése kimondásáról szóló ama rendelete is a törvénynek, mely szerint nemcsak a felperes, de az alperes ispatvar­k odónak tekintendő, ha magát álnokul védi. (Ver. II. K. 25. cz.) Márpedig, ha szinte a felperes nem léphetne is fel sommás úton patvarkodólag — mi ugyan épen nem igazolható — a perbe vont alperes kétségkívül védekezhetnék álnokul, miből aztán patvarkodás támad­ván, a büntetés alkalmazásának csakugyan helyt kellene adni. De nem is lehet a bírónak , sommás úton is, a kel­lően bebizonyított patvarság törvényszerű büntetése iránti kérelmétől senkit elvetni végre azért sem; mert a mint a 35. lap. 5. döntvény is tartja, a törvény erre nézve általá­nosan rendelkezik, és az itélőbiróságok hatáskörét e rész­ben nem osztályozza: Titt. 70. 2-dae eatenus gene­ráli t, er disponit, et activitatem judiciorum, hoc in passu non classificat. Ezeknélfogva ismételem: a patvarkodás törvényszabta büntetése alkalmazásának, sommás szóbeli biráskodásnál is, helye van. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélő táblán. 557. A pesti pénzügyi ügyészségnek, mint köz ala­pítvány képviselőjének, Gyurkovits Jenő alapítványi bi­zottmány elnöke s többek ellen többrendbeli hiányok pót­lása iránt indított perében ítéltetett : A felperes által képviselt oskolai alapítvány feletti őrködéssel megbízott, és azt elvállaló bizottmány időnkénti elnökeinek és tag­jainak, nem csak az általok tett kikölcsönözésekre, de a pénztár kezelése iránti felügyeletre is kiterjedő felelőssé­ge, minélkül azon bizottmány felállításának czélja, sót értelme sem lenne, már maga az alperesek által őket kö­telezőknek nyilván beismert alapszabályokat tartalmazó M. a. utasítás szerint is, egészen kétségtelen ugyan; miután azonban felperes az általa képviselt oskolai pénz alap megkárosítását, nem abból származtatja, hogy a néhai Nedoklánsky Pál pénztárnok számadásaiból kijövő pénz­tári maradvány lett volna sikkasztásai által megfogyaszt­va, mely esetben az 0. a. pótló utasításban, valamint a P. és Q. a. későbbi intézvényekben foglalt, és a 3. sz. a. fel­írás után is érvényükben meghagyott kivételesebb szabá­lyok^ pénztári maradványban történhető hiány elháritá­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom