Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 56. szám - Extra dominium a som. szóbeli perekben. S a fölebbezés európai jogrendszere 3. [r.]

Pest kedd 1803. Jul. 28. 50. szám, Ötödik évfolyam. TŐRYKVVS/ilkl CSARNOK, Tartalom : Extra domiaiuna ásom. szóbeli psrekben stb. III. — líuriai ítéletek : magánjogi ügyekben. — Úrbéri ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Extra domínium a som. szóbeli perekben 8 a *ulebbczés európai jogrendszere. III. Annak, ki jogi törvényhozásunkat a múltból s ujabb korból, figyelemmel tanulmányozta, lehetetlen i,eru látnia a sokoldalú üszhangzást, mely a végrehajtani s fek'bbezési rendszerünkről szóló régibb törvényeink, s a szóbeli sommás eljárást szabályozó 183tí-iki t. czikkelyeink között forog fenn, a szoros kapcsolatot az okokban, melyek e két rendbeli codificatiót előidézték, s az érdekekben, melyek a törvényhozás törekvéseit képezék. Midőn a 16-ik század utan az ingatlan túlnyomó uralma mindinkább csökkent, megszűnve lassankint a magán élet összes szükségletei forrásául szolgálni i.emcsak, hanem az állam erő egyedüli alapjául is tekintetni 5 ezen — egész Európa társalmi rendszerére kiterjedő változat folytan — az ingatlanra vonatkozó jogi ügyek is megszűntek a törvényhozás kizárólagos foglalkozásául <zolgálni. Ekkor mint a politikai törvényhozás elkezdett ;i mértékekkel, aranyezüst termeléssel s kivitellel, a pénz súly érték s váltással, kamat lábbal, kereskedelemmel foglalkozni; épen ugy a jogi törvényhozás a hitelviszonyokra, a bel s kül kölcsönzési ügyletekre stb. figyelmet kezdett fordítani. A tökepénzek szükséglete, mind állami, mind társalmi szempontból átalánossá s túlnyomóvá válván, a törvényhozásnak uj törvényekben jogi biztositékokról kellé gondoskodni, melyek a hitelezésnek kedvező piaezot nyissanak, a tőkék beköltözését előmozdítsák stb. Ez keletkezése azon törvényeknek, melyek az adóssági perekre figyelmet kezdtek fordítani; nagyobb öszvegnél azokra a tökéletesb társas bíróságot jelölvén ki; azokban a végrehajtást tökéletesítvén, s átalában az eljárást gyorsítván, különösen a fölebb?zés előtti ítélet fog.rntositás álta1. É9 ezen törekvések, egyarányban a kor társalmi szükségleteinek emelkedésével, mint egy tető pontjukat érték elazl836-iki szóbeli törvényekben, melyek, hogy a tőkepénzek s a hitel érdekeit minél inkább előmozdítsák, egyszerű gyors igazságszolgáltatást szerveztek, befogadva az előbbi századok feljebbvitel előtti végrehajtás intézményét is.Az öszhangzás tehát e téren az ujabb és az ősi t hozás között eltagadhatlan. Micd kettő intézkedései okaiul, a hitel, a pénzforgalom előmozdításának érdekei szolgáltak, .-mindkettő arra törekedett, hogy az igazságszolgáltatásban az ingók s tőkepénzek irányában, nagyobb szigort s gyorsaságot létesítvén, azon érdekeknek tökéletesb biztosítékot s előnyöket szerezzenek. Ezen öszhangzás okozá, mikép előbbi czikkünkben az e tárgyhoz tartozó régibb törvényeink vizsgálatára [ nagyobb figyelmet fordítottunk. Nemcsak czáfolni akartuk azon idiótákat, kik törvényekre hivatkoznak, melyeket kellően nem tanulmányoztak. Hanem és pedig főleg az is volt czélunk, hogy kimutassuk, mikép azon jogi hatály, melyre épen napjainkban — a hitel s forgalom emelkedett szükségletei folytán kiváló szükségünk van, a felebbvitel előtti végrehajtás kelléke, már az előbbi századok jogrendszeréből sem hiányzott; mi annál több ok lehet, hogy azt most, midőn szüksége még nagyobb, hason, öszhangzó érdekű intézményeknél meg ne tagadjuk. Azonban magok az 1836-iki szóbeli törvények is elégségesek önmagokban az extra domínium szabályának lehető legkétségtelenebb igazolására. Midőn azok világosan mondják: a fö le bb vitel mindenkor birtokon kivül maradván fenn (3. §.) továbbá : a fölebbvitelnek birtokon kivül levén helye (5. §.) csak birtokon kivül vitetnek feljebb (6. §.); ezek oly határo/ott rendelkezések, mikép minden kétséget kizárnak. Azonban a „Független" idióta juristái azt mondjak, hogy azon törvény az extra domínium fogalmát, értelmét meg nem határozta. Valódi juristának erre gondolni sem volna szabad, ni'-rt a definitiók nem a törvényekből, hanem a cominentárokból mentendők. Ezek pedig eléggé világosak: „Intra domínium appellare significat — mond a híres Kelemen *)— appelatione ita uti, ut licet quis convictus sít, non tamen prius executionem subire debeat, quam sententia confirmata remittatur. Extra d o m i n i u m vero, si appellatio executionem non sistat, sed ea demum peracta, causa ad altiorum Tribun, revisionem promoveatur." Némely pereket — irja Frank 2) — az ítélet végrehajtása előtt, tehát a peres jószág birtokában maradva — intra dom. — szabad íelebbezni; másokat csak végrehajtás után — extra domínium — szabad. — „Birtokon kivül — Fogarasyként — azaz jóllehet fölebbhivatkozott — a vesztes fél — mindazáltal bírói foglalás alá vettetik, s ha az Ítélet megváltozott, birói visszafoglalás hajtatik végre." 3) És ezen, mindenesetre legjelesb jogtudósaink nyilatkozatai világosan megalapítják azt is, mikép az extra dominium-nak csak azon jogi értelme lehet, hogy fölebbezés előtt a végrehajtásnak, azaz birtokon kívül helyezésnek meg kell történnie. A fent idézett szavakat máskép értelmezni nem lehet. ') Instit. Jurig priv. Hung. L. III. 883. §. 2) Közigazság törvénye 449. §. V. p. 3) Magyar Közpol. Törvénytudomány elemei Kövy után 1012. §. gg^ Ezen számhoz a Szvctenay bécsi ügynökség programmja van mellékelve. 56