Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 54. szám

240 leálunk a józan észszerűség is megtagadtatott, korunk ngtökéletesb jogrendszereiben léteznek. Franczia országban, melynek törvénykezési rendszere még mindig egész Európában irányadóul szolgál, a gyárbiróságokon kivül az egyes biróságoknál minden 100 frcon alóli, az alsó törvényszékeknél pedig minden 1000 frcon alóli ingók és személyi követelések körüli ügyekben, a bérlet s haszonbérleti követeléseknél pedig 50 írtnál kisebb béröszvegnél, meg nem engedtetik az apelláta, (1838. máj. 25 törv.) azonkívül, hogy annak teljes kizárásával minden ügyben kiki lekötheti rnaerát. — A kereskedelmi tszékek előtt a íolebbezés a ö végrehajtás eszközlését rendesen soha sem függeszti fel (438 ez.) és a fel folyamod ás ok a rendes bíróságok ellenében csak extra domínium engedtetnek (497 cz.) A fr. codificatiót a belgiumi (1855 — 1862. is) Hollandi (1860) Piemonti (1853 s 1860) lényegileg utánozták. Angliában az újabbkori reformok legjelentékenyebbjei közé sorolt megyei bíróságoktól mindig extra domínium történik a fölebbezés, fel folyamodás. Poroszországban a summa apellabilis 50 tallér (1839. nov. 23. rend.) *.) Extra domínium engedtetik minden bér- haszonbéri perekben, melyek a bér nem fizetéséből keletkeznek (44 §.) továbbá a világos adósságoknál ; az adósági fogságnál; élelmezési ügyekben, s minden u. n. mandats s bagatell perekben. A váltó ügyekben hasonlóan birtokon kivül lehető; valamint a recursus is átalában ki nem zárhatja a végrehajtás foganatosítását (14. cz. 8. §.) mint nem a semmiségi panaszok sem. Han n ovérában, melynek tkezési rendszere sok tekintetben fölülmúlja a francziát, s mely ép azért a köz német birodalmi codificatió alapjául fogadtatott el a jelenben Frankfurtban székelő bizottmánytól, s a melyet választott mintául az austriai thozás is, 5) szinte kizárja számos esetben az apellátát, (392 §.) ki nevezetesen a 10 tall. kisebb ügyekben. Csak extra dom. engedi pedig rendesen minden elmarasztaló ítéletnél, a költség s illeték körüli perekben s a személyi végrehajtás eseteiben (409. 485. 437 §§.) 6) Nem említve a többi német államokat, Bajort. Würtemberget stb. stb. hol kisebb nagyobb mérvben ugyanazon elvek divatoznak. És nem említve ama nagy fontosságú jogi intézményt, mely az u. n. végrehajtási záradékokban öszpontosuí, melyeknél az extra domínium elve odáig emelkedik,mikép a végrehajtás foganatosíttatik, a nélkül, hogy azt az itélethozatali s perlekedési eljárás csak meg is előzhetné. így van ez Frankhonban, Belgiumban, Hannovérában stb. Mo?t kérdjük, nem árul-e el legvastagabb tudatlanságot, egy oly intézményt nyilvánítani észszerütlennek, s az igazságszolgáltatás józan elveivel ellenkezőnek, melynek szükségessége egész művelt Európában átalánosan elismertetik, s mely ép azért és pedig nálunkénál sokkal nagyobb mérvben korunk minden tökéletesb, előhaladottabb jogrendszerében feltalálható? Igazolására, hasznai sőt szükségessége szempontjából, és pedig saját társalmi viszonyaink érdekében is, később még vissza térünk. Most térjünk át a magyar jogra, azon intézmény törvényességének, s ezzel a kir. Curia eljárásának is igazolása végett. *) Előbb csak 25 tall. volt. A felemele3 ez intézvény hasznosságát bizonyítja. *) A melyet pedig a magyar kormány is utánoztatni vagy épen elfogadtatni kiván. Kúriai ítéletek. i Magánjogi ügyekben. } A kir. ítélő táblán. 511. Reinöhl Franciska Pesko Sámuelnőnek Rein! öhl Mária özv. Kiss Istvánnő ugy is mint nevezett férjéj tői született kisk. gyermeke gyámja ellen 200 pírt tartó* ] zás, s jár. iránt indított telekkönyvi bekebelezési ügyéj ben végeztetett : Az A. a. kötvény keletkezésekor hafcály| ban volt magyar törvények szerint özv. Kiss szül. Reinöhl Mária term. és törv. gyámnői minőségében az érintett kötvényt gyámhatósági jóváhagyás nélkül is aláírni jogosítva lévén, következőleg ezen jóváhagyás hiányánál fogva kért bekebelezés meg nem tágadtathatván, a kérdéses 210 o. é. frtnyi téke s 50 írt 40 4tr. kamatainak 1861 évi oct. 29-től számított elsőséggel az ungvári 268 s 269 sz. tjkönyvekben Kiss Kálmán nevén álló 359 s 233 sz. házastelek illetőleg 1167 s 1171 sz. szőllőkre leendő bekebelezése elrendeltetik, s a panaszlott végzés ekkénti megmásitása mellett az iratok stb. (1863. jun. 24. 5499. P. sz. a. Előadó : Barthos János ktb.) 512. A pesti cs. kir. pénzügyészségnek miut a váczi süketnéma intézett törvényes védőjének néhai Boros Márton hagyatéka elleni telekkönyvi előjegyzési ügyében végeztetett : Az eljáró vár tszéknek azon végzése, mely ; által az egyoldalulag választott bíróságnak jóváhagyása I kimondatott, az ottani m. évi dec. 19. 1761. sz. a. hozott i végzés által a választott bíróság egész eljárásával együtt ! megsemmisíttetvén, és az eljáró bíróság az id. törv. sza! bályok 166. §-bani eljárásra utasíttatván, miután ezen i végzés a fmgu Hétsz. tábla által f. é. jun. 6. 3726. sz. a. S helybenhagyatott, azok alapján a neheztelt elutasító végzés megváltoztatván, a folyamodó cs. kir. pesti pénzügyi ügyészség mint a váczi süketnéma intézet törvényes védőjének, és Boros férj. Hadzsics Klára hitbizományilag helyettesitett örökösének örökjogi előjegyzése a néhai Boros Márton végrendeletében emiitett Zombor város kerü• let:n Kernyei helység mellett fekvő, tkönyvileg B. 224. j lap ugy tvkönyvi VV V6 W VV 6s VTV a- az örökj hagyó Boros Márton nevére felvett 202 hold és néhány | • ölből álló földekből 101 holdra (per 2000 • öl száI mitva) tkönyvileg igazolási kötelezettség terhe mellett j bejegyeztetni rendeltetik, s az iratok stb. (1863. jun. 30. 4555. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) 513. Hannos Lajosnak, Keppich Bernát ellen 63 frt és jár. iránti ügyében végeztetett : Miután jelen kártalanítási ügy az id. törv. szabálynak 1861. jul. 23. életbe léptetését megelőzőleg megindittatott, sőt tárgyalásilag j befejezve lön, és igy mint nem sommás szóperben a fel| lebbezésnek ámbár bittokon belől helye lenne, azonban i minthogy a szolgabíró mint elsőbiróság a fennemlitett ! szabály 33. rendelete ellenére a 174. és 176. §. szerint illeI téktelenül járván el, mind az elsőbiróság Ítélete, mind pei dig a másodbiró;ág végzése és az ezekből kifolyó eljárás i megsemmisíttetik, és a periratok a megyetörvényszékéhez érdembeni ellátás végett visszaküldetnek. (1863. jul. 2. 3892. P. sz. a. Előadó : Zsömböry György ktb.) 514. Inkey Szidóniának férj. Bátor Grézáné mint első férjétől néh. Csányi Elektől származott gyermekei term. és törv. gyámjának, Csányi Mária és Ludovika elleni inG) L. Opperman jeles mukáját: Hanov. Civii-Process-Ord' nung. 1852.