Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 53. szám

mt 1 Jel ti lefizetéséi-én elmaraszt atik, — ellenben a kért kárpótlás alól, miután annak mennyisége ki nem tétetett, felmentetik, s az iratok ugyanahoz leküldetnek. (1863. június 24. 7693. P. sz. a. Elradó : Szabó Menyhért ktb.) 510. Karaszek szül .Zlinszky Annának, Bachraty János e. szerződés áthágása iránti perében ítéltetett : Felpe reá alperest a tagadó főesküvel világosan csak azon körülményre kínálván meg, hogy alperes felperessel 1859 oct. 1-től 1862 é. sept. utoljáig terjedő szóbeli szerződést nem kötött és alperes is csak ezen íőeskü letételére ajánlkozván, az első bíróságilag megszabott eskü minta meg változtatik, és csupán a íent kijelölt körülményié szoríttatván, ha alperes a főesküt arra, hogy ő a Nagy-Szombat városi 108 sz. ház utáni földek iránt, melyeket fejberesnő özvegy Diák Mái iától haszonbérbe tartott, felperesnővel 1859. oct. 1-től 1862. sept. utoljáig teijedő szóbeli szerződést nem kötött — lct<endi — azon esetre a felperesi kereset alól felmentetik. — Hit le nem tétel esetére ellenben tartozik íelpe resnőnek 30 zsák burgonyát természetben, és 2 fit 16 kr. költségeket végrehajtás terhe mellett 15 nap alatt megtéríteni — köteles tehát alperes jelen Ítélet jogerőre emelkedése után 3 nap alatt hit letételrei készségét bejelenteni. Az elsőbirósági iiélet tehát megváltoztatván, a per ugyanahhoz leküldetik. (1863.jul. 1. 8763. P. sz. a. Előadó : Szabó Menyhért ktb.) Úrbéri ügyekben. 1. A Sáros Nagy- és Kis-Patak városok úrbéri rendezési és arányos tagositási perében Ítéltetett : A 8. sz. örök váltság megtörténte után, a határbeli közös javak felosztása alapjául, a két testvér város részéről közös akarattal kiküldött választmány és városi elöljárók által 1835. esztendőben szerkezeit, bírói tollal módosított, s ekként a B. alatti alapszerzödvénynél lógva mind két város részéről, megyei küldöttség közbenjöttével ünnepélyesen elfogadott s az e czélból végzésileg megbízott küldöttség által letisztázott 3. szám alatti eredeti telek öszveirás, — melynek érvénytelenítése végett az érdekelt felek által törvényes lépések nem csak soha nem tétettek, — sőt az minden eddigi felosztásoknak kiindulási pontjául elfogadtatván, gyakorlattal is erősíttetett, félre tehető nem lévén, ugyan azon telek öszveirás, a határbeli közös javak felosztásának alapját képező birtok arány kulcsul, ide értve eddigi gyakorlati jogaik épségben tartása mellett az ugy nevezett Curialisták telkeiket is, bíróilag megállapíttatik. Az alsóbb bíróságok Ítélete e pontra nézve ily módon megváltoztatván, a mennyiben az itéletileg szintén eldöntött egyéb kérdések, jelesül : az arányosság tárgyát képező közös haszonvételek misége és menynyisége, az öszvesités és ezzel kapcsolatban levő úrbéri rendezés tárgyát képező birtok viszonyok, a közösbőli foglalások, és az öszvesités alól kiveendő tárgyak, ugy nem különben, az ártérben fekvő Sáros-Kis-Pataki beltelkek kitelepítése,az G részben szükségelt mérnöki és más előmunkálatok mellőztével, a per folyamán kellő szabatossággal éskimeritöleg nem tárgy altattak, s ez által az eddig beiktatottak egy végső ítélet hozatalára nézve biztrs alapul nem szolgálhatnának; az alsóbb bíróságok ítélete többi pontjainak feloldása mellett, — jelen per, a fenn elősorolt, ez ügyhöz tartozó kérdéseknek bővebbi tárgyalása és a kifejlendőkhöz képest ujabb Ítélet hozatala végett illetőségéhez viszszaküldetik. (Hétsz. tábla jun. 17. 111. sz. a.) 2. A Túr-Terebesi arányositási perben ítéltetett : Jelen, előbb a Túr-Terebesen 1856. april 15. tartott tárgyalás alkalmával a perlekedő felek között történt megállapodás, és később az 1859. évi nov. 6. közbenjött legf. elhatározás folytán a volt beregszászi cs. kir. urb. tszék előtt illetékessen tárgyalt,s nem az elévült jog gyökössége, hanem a gyakorlati szempontból megbírálandó arányossági per egyik fő és a fennforgó viszonyoknál fogva külön megbirálás alá eső tárgyát képező „peres tér" nevű alerdőre nézve. A periratok hosszú során előadottakból különösen kitűnik az, miszerint a Túrterebesnn birtokos báró Perényiek és az Egriben birtokos Szirmayak a perestér nevü erdőt évszázadok óta használták, és hogy az 1833. oct. 17.kelt Nádorispányi bírósági Ítélet a Szirmayféle ebbeli használatot a maga előbbeni állapotjában akkor is nyíltan meghagyta, midőn a peres térnek, a báró Perényiek birtokában lévő Túrterebesi határhozi tartózandóságát kimondá, de alperes azon állítását, hogy a két szomszéd birtokos család a nevezett erdőt egyenlően használták volna, sem a régibb sem az ujjabb időkre nézve bebizonyítani nem csak nem tudván, söt az 1842. év jul. 13. a feleknek megegyezése folytán létre jött zárpontokból inkább az tűnvén ki. hogy akkor is a nagyobb számmal lévő Perényiek részére nem együttessen mint család, hanem azon család mindegyike mint mindannyi Túrterebesi közbirtokosok részére a házi haszométel épp oly módon és mértékben tartatott fenn, mint a magában álló Szirmay számára. A használati jog ezen viszonyainál fogva pedig, és mivel az Egri Szirmayféle birtok után több jogot, mint ha az a Túrterebesi határ kiegészítő részét képezné, tulajdonítani nem lehetne, a jelen minden perlekedő feleknek többször és sürgetőleg kifejezett kivánatához képest is ez uton eldöntendő kérdésben csakis a törvényes aránykulcsok egyikének alkalmazása foghatván helyet. Miután a Szirmay jogon követelő alperes Török Kajétánra, ki a Túrterebesi határban bel- vagy külső birtokot nem bír, a Túrterebesi királyi haszonvételekben nem részes, és jogelődjeihez hasonlóan a Túrterebesi birtokos báró Perényiekkel osztályos rokonságban nem áll, az 1836. 12. törvényezikk 2. 4. 5. és 6. §§. megállapított kérdések épenséggel nem alkalmazhatók, s igy az 1836 : 12. törvényezikk 7-ik § ában az előbbenieknek nem alkalmazhatása esetére rendelt, s minden közbirtokos egész birtokát alapul vevő utolsó kulcs szolgálhatván csak a bevezetendő arányosság zsinór mértékéül; — és mert a periratokból, s jelesen a bőven megvitatott D/. a. összeírásból kitűnik, hogy a báró Perényiek, eltekintve a Túrterebesi jobbágyoknak e per soián amúgy sem igazolt netaláni faizási haszonvételeitől — egész Túrterebesi magán birtokaik 11 udvaríelket képeznek, — valamint az is, hogy Török Kajétánnak az Egri határban Szirmay jogon birtokában lévő egész birtoka, a mint ő azt a 14. sz. a. okmány ellenében nem is tagadta, 2 udvartelket képez, a birtokok menyisége felett begyőzött ezen biztos adatoknál fogva pedig, a különben is külön határokban fekvő birtokok felmérésének szüksége fenn nem forogván: a peres térre nézve a 13mas aránykulcs oly módon állapitatik meg, hogy 2/,3-ában Török Kajétánt, 'Vn-ában pedig a Túrterebesi közbirtokosságot illetendi ezen erdőnek elkülönítendő birtoka. Mivel továbbá az erdei jövedelmek, a megitélt erdő illetőségnek csak járulékai lennének : annál fogva az 1842. évi zárlat kezdetétől a végrehajtásig befolyt és befolyandó azon jövedelem 2/j3-ad része is, mely a levonandók levonása után, a Nádori bírósági ítéletben világos határokkal kijelölt perestér vagy alerdőből húzatott és húzatni fog, szinte Török Kajétánt illetendőnek kimondatik, ennek számadási perutoni követelhetése tekintetéből azonban részére a per rendes utja