Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 52. szám

Pest. kedd 1863. Jul. 14. 52. szám. Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Jogeset. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben.— Büntetőjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók Jogeset. Fleiszner László,Biba „legye alispánjához 18G2. maj. 10. benyújtott rövid utu visszahelyezési keresvényében előterjeszti, miképen Bárányi Imrének sárréti pusztabeli birtokát 18G1 april 24-től SZÍ. nitott 6 évre az A. a. szerződés szerint haszonbérbe vévén, a B. a. okmány szerint az első évi járandóságot Váradon lefizeté s a bérleti birtokot háborítatlanul használta, az 1861 évi april 24-én fizetendett bérösszeget is, a szerződésben különös fizetési hely kikötve nem levén, készen tartotta, ha azt 1. r. alperes az eddigi szokás szerint NVáradon fölvenni akarná, azonban 1861 évi máj. 7-ig nála senki nem jelentkezvén, e napon a pénzt fia által Sárcsiba kiküldötte, ki azzal 1. r. alperes fiát Bárányi Gáspárt, mint édes atyja javainak kezelőjét megkínálta, ez azonban azt fölvenni vonakodván, ugyan az napon saját ekéit a bérleti földekbe beállította, s azokat szántatni kezdé.Az 1802 : 22. és 1807 : 13. tcz. értelmében tehát felperes alpereseketB.Imre és fiát beidéztetni,és a háborított bérletbei visszahelyezése mellett őket az okozott károk, mulasztott haszon s perköltségekben marasztaltatni kéri, megjegyezvén, miként C. szerint a haszonbéri összeget birói kézhez letéteményezé. Ezen keresetlevél halmozott foglalatosságok miatt az érmelléki járás szolgabírósághoz áttétetvén, első r. alperes ellenirat ilag megjegyzi, miként az 1802 : 22. tcz. 4. §. értelmében haszonbérlőnek csak akkor van joga rövid utu viszsznhelyezést kérni, ha részéről a szerződést mindenekben pontosan teljesité, már pedig felperes önmaga is beismeri, hogy 1861 april 24-iki fizetési határidőt meg nem tartván, a bérösszeggel nem is 1. r. alperest, de annak fiát csak május 7-én kinálta meg, holott igen jól tudta azt, hogy a haszonbért vagy maga 1. r. alperes, vagy annak nváradi megbízottja Gyalokai Antal szokta fölvenni, s ha nála april 24-én senki sem jelentkezett is, legalább ez napon kellett volna a bérösszeget birói kézbe letéteményeznie; kéri tehát íelp. keresetével elmozditatni,sköltségtérítésben maraszlaltatni. Másod r. alp. a fenntebbiekhezragaszkodva, megidéztetését jogtalannak nyilvánítja, minthogy ő panaszlóval semmi jogviszonyban sem áll. A válaszban előadatott: 1. r. alperes ellenvetései panaszló keresetét m^g nem dönthetik, mert nem létezik törvény, mely különös kikötés hiányában a bérlöt arra kötelezné, hogy a bérösszeget a lakását változtatott tulajdonos után vigye, s miután ez előtt NVáradon lakott 1. r. alperes lakását panaszló értesítése, vagy a bérösszeg mikénti fizetése iránti minden intézkedés nélkül Micskére tevé át, felperest szerződés szegéssel jogosan nem vádolhatja, mert az A. a. szerződésben a fizetés helye kikötve nem levén, panaszló csak saját lakásán tartozott fizetni, s mert 1861-ik april 24-én alperes tőle a haszonbért sem személyesen, serameg( bízottja által nem követelte. Tagadja felperes, hogy az eddigi haszonbért Gyalokay Antal mint alperes megbízottja szokta volt felvenni, a B. a. nyugtákból ugyanis kitetszik, hogy az 1861 évi haszonbéri részletek magának alperesnek fizettettek, s Gyalokay Antal fóbiró az érintett nyugtákat csak tanuként előttemezte, s alperes ez utóbbinak pénz felvételre is kiterjesztett megbízását ki nem hirdettetvén,panaszló ezt nem tudhatá s tudni nem is tartozott. De 1861 april 24-én felperes a bérösszeget sem tartozott letéteményezni, e részbeni kötelezettsége csak akkor állván elé, midőn alperes a pénz felvételt megtagadá és a bérleti birtokot visszafoglalá. Egyébiránt ha felperes a fizetést egészen elmulasztotta, vagy megtagadta volna is, még akkor sem volt alperes jogosítva a birtok elfoglalására, mert önbirájá semmiféle körülmények között nem lehetett, s mert az A. a. szerződés értelmében a föltételek teljesítésének elmulasztása esetén a bérlet felmondottnak tekintendő ugyan,de alperes önbíráskodása kikötve egyáltalában nincsen. Felperes tehát keresetéhez ragaszkodik, megjegyezvén, hogy a panaszlott tettlegességet az ekék beállítása által 2. r.alp követte el. A viszonválaszkifejti: Hogy felperes a haszonbért Micskén tartozott fizetni, beismeré az által, miszerint azt 14 nappal a fizetési határidő után csakugyan oda küldötte. Panaszló azon állítása, hogy alperes a birtok elfoglalására jogosítva nem vala, az 1802: 22 t. cz. által megczáfoltatik, melynek azon rendelkezése, miszerint a szerződést teljesíteni elmulasztott bérlő r. u. visszahelyezési kereshetőséggel nembir,a visszafoglalásjogosultságát hallgatólag tartalmazza.AzA.a. nyugtákGyalokayAnt. általirattak,miből okszerüleg vélelmezhető, hogy a pénzt ő vette fel, e körülmény iránt nevezett Gyalokay Antal kihallgatható ugyan, de a főkérdés mindig csak a körül sarkallik, hogy panaszló az A. a. szerződés ellenére 1861 évi april 24-én a tartozó haszonbért sem alperesnek le nem fizetvén, sem biróilag le nem téteményezvén, birói oltalomra igényt nem tarthat. Alperesek tehát ellenbeszédükhöz ragaszkodva,elutasitását ujabban is szorgalmazzák. A tárgyalás ekkénti befejezése után az e. b. szbiró által 1862 jun. 13-án if éltetett: Felperes rövid utu visszahelyezési keresetének hely adatván, a megháborított birtokba visszahelyeztetik, kár és megszűnt haszon iránti követelésével azonban felperes a törvény rendes útjára utasittatik, egyszersmind alperes 44 frt. 10 kr. költség megtérítésében elmarasztaltatik, végrehajtás ellene elrendeltetvén, annak az eljáró bíróság által leendő foganatosítására határidőül f. évi jun. hó 21-ik napjának d. e. órái kitűzetnek. Indokok: Mert a tárgyalás során tett beismerések és bizonyítékokból világos, miképen felperes csakugyan a kérdéses birtoknak haszonbéri birtokában volt, s bár alperes azt hiszi, hogy a mulasztott bérfizetés által jogosítva let' a haszonbéri szerződés megszüntetését 52