Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 51. szám

228 gos íavak iránt intézkedett. Továbbá keresetlevelükkel, mely a feleket és birót szabályozza, oly jogokat akar fel­peres érvényesíteni, melyek az 1848 : 15. tcz. s az ős. p. 19. 20. §§. által eltörölvék. Sőt e kereset az ősiség fenál­lása esetében sem állhatna meg, mert az oldalági vórro­konoknak csak azon esetben lett volna keresetük, ha az egyenes örökös jogainak érvényesítését elmulasztotta volna; úgyde itt a zálogbaadók egyenes örököse már al­peresekre ruházta át a tulajdoni jogot; és igy alperesek jelenleg a zálogbaadó b. Révay Jónást és nejét Dvorniko­vich Klárát képviselik, azt pedig csak nem állithalja fel­peres, hogy ő a zálogbaadó kétségtelen jogait magára át­ruháztatni képesítve s jogosítva lenne. És az ósis. pat. a zálogtulajdonos és zálogbirtokos közötti jogviszonyt, az ól­dalági örökösök jogaira való tekintet nélkül szabályozta s pedig oly következetességgel, hogy még a kiváltás el­mulasztása esetében sem tekinti a tulajdoni jogot elévült­nek, hanem határidőket tűzött ki a tulajdoni jog érvénye­sítésére. Miként lehetne tehát ezen törvénynek oly értel­mezést adni, hogy egy harmadiknak nem tulajdoni, ha­nem csak ősiségi joga miatt a törvényes tulajdonosnak kétségtelen jogai feláldoztassanak. Végre sem a régi, sem az ujabb törvényekben nincsen nyoma, hogy a zálogfel­tételek átruházása iránt kezdett per folyama alatt, a zá­logtulajdonos kétségtelen jogait alperesnek vagy a peren kivül álló más személynek el ne adhatná s tetszése sze­rint át ne ruházhatná. Végre előadták még azt is, hogy az ált. ptk. 1451. 1468. §§. szerint oly jogot, melyet fel­peres 1815-től kezdve 37 egész évig nem érvényesített, részére megitélni nem is lehet. Mind ezek ellenére az e. b tvszék a keresetet egy­szerű zálog váltásra irányzottnak tekintvén, a kérdéses birto­kok visszaváltását felperestiek megítélte s ezen ítéletet a volt •pozsonyi cs. kir. fötvszék is helybenhagy la. Ezen ítélet ellen alperesek semmiségi kérelemmel egy­bekapcsolt fólebbezéssel éltek, különösen kiemelve, hogy az 1815. évben hozott és fölebbezett kir. táblai Ítéletet fo­ganatosítani, sőt azt érvényesnek tekinteni mindaddig nem lehet, míg íölebbezés utján a felső bíróság azon ité-< letet jóvá nem hagyta, az e. b. tszék pedig nem létezőnek tekintette az 1815. közbevetett fölebbezést, melynél fogva pedig, figyelemmel az ős. pat. 26. §. a per a volt cs. kir. legfelső tszék elébe lett volna folterjesztendő; — annak elmulasztása pedig a perbeni egész eljára?t s a hozott Íté­leteket megsemmisíti. — A fötvszék az ős. pat. 26. §-ára azért nem volt figyelemmel ; mert a per felytatását a fó­tvszék megengedte s ez itélvénynyé is vált, miután a p. prd. 334. §. szerint „két egyenlő ilélel ellen a felülvizsgá­lati kérelem rend szerbit meg nem engedhető11-; de a 343. §. a legfelsőbb bíróságot fölhatalmazza ?emmi?itést még ak­kor is használhatni, ha a felek semmiségi panaszszal nem is éltek ; azt tehát az ős, pat. 26. §. alapján kérve, a Hét­személyes tábla kimondhatja. Ezen per, mely „ad Trans­vestitionem conditionum pignoratitiarumu indíttatott, az ős. pat. 21. §. s az .1848 : 15. tcz. rendelete szerint tovább nem folytatható. Végre tagadják alperesek, hogy Ra­kovszky Karolina tulajdoni joga 1854-ben azon okból enyészett volna el; mert ő ezen tulajdoni jogának érvé­nyesítését 1854.b. elmulasztotta, miután felperes a Ra­kó vszky Karolina jogát tartotta fel, midőn ezen pert 1854, folyamatba tette. Ezen perben tehát e következő kérdések merülnek fel : 1. Ha a kir. ítélő tábla a per erdemében 1814 évben hozott ítélete fölebbezve van, s a felsőbb bíróság a löleb­bezett ítéletet mai napig felül nem vizsgálta, — lehet-e ! ezen táblai ítélet alapján a zálogkiváltást megengedni, miután az ős. pat. 26. §. fölebbezett pernek fölterjesztését és felülvizsgáltatását rendeli meg? 2. Miután az ős. pat. 21. §. ily perek kezdését meg nem engedi, a 19. §. pedig a zálogszerződéseket jogér­vénytelennek nyilvánította, lehet-é zálogot az óldalágon lévő s az 1848 : 15, által ősi jogaiktól megfosztott vérro­konokra átruházni, s ha átruháztatnék : örökös zálog len­| ne-é az ebből támadó birtoklás, vagy örök tulajdoni joggá j változnék-e át ? j 3. Ha a zálogátruházást követelő vérrokon, ebbeli igényét az ős. pátensben kitűzött határidő alatt érvénye­sítette, vagy más szóval, a zálogkiváltási s illetőleg átru­házási jogot épségében fentartotta, a zálogtulajdonos pe­dig igényeit 1853. máj. 1-től 1854. máj. l-ig be nem je­lentette, vájjon az oldalrokon által fentartott kiváltási jogot a zálogtulajdonosra nézve is fentartottnak kell-é te­kinteni? 4. Lehet é a zálogföltételek átruházása iránt kezdett per folyama alatt, a zálogtulajdonosnak a tulajdoni jog eladása iránt idegennel egyezkedni, s ha mással egyezke­dett, mint a pert folytató vérrokonnal, tovább folytathat­ja-é a vérrokon a pert, vagy pedig az magától megszűnt­nek tekintendő? Ha e kérdések megvitatására e lapban tér engedtetik *) nézeteimet más alkalommal kifejtendem. Kúriai ítéletek. Magáíijogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 487. B. Ukermann szül. B. Lop reszt i Henrikának, B. Lopreszti Lajos elleni telekkönyvi ügyében végeztetett : A tlkönyvi bejegyzések a tk. rend. 60. §. értelmében rend­szerint csak a tkönyvi hatóság által lévén megengedhe­tők, miután ez ügyben oly eset, melyben a per birája a tkönyvi feljegyzés eszközlésére hivatva van, fen nem fo­rog, miután továbbá a kérvény beadásakor Temesmegyé­ben külön tkönyvi tszék létezett s a kérvény még is. a polg. tszékhez adatott be, és ez utóbbi ily minőségében jelen tkönyvi ügynek érdemét illetéktelenül intézte el, ugyanazért a végzés feloldatik és az ügyiratok visszakül­dése mellett Temesmegye, p. tszéke odautasittatik, hogy azokat az illetékes tkönyvi osztályhoz szabályszerű elin tézés végett tegye át. (1863. jun. 2. 3335. P. sz. a. Elő­adó : Raisz Szilárd ktb.) 488. Néhai Mosel György hagyatéki ügyében vé­geztetett : A kért bizonyítvány kiadatása iránti határozat valamint átaljában a ftl! és Alz SZ. folyamodványok iránti intézkedés a kir. it. táblának ez ügyben demáskér­désbeni határozatától függővé nem tétethetvén, de külön­ben is a kir. it. tábla a városi tanácsnak 1862 évi 3905. és 3996. sz. a. hozott és fel folyamodott végzéseit, melyek­től a kért határozat hozatala függővé tétetett, még í. évi febr. 5. sz. alatt megvisgálván, a felterjesztett ügy­iratok a fennevezett folyamodványokban előterjesztett ké­relmek iránti határozat hozatala végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jun. 3. 2542. P. sz. a. Előadó : Gedeon Gábor ktb.) *) Szívesen. Kérjük mielőbb a tüzetes fejtegetést. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom