Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 51. szám

228 gos íavak iránt intézkedett. Továbbá keresetlevelükkel, mely a feleket és birót szabályozza, oly jogokat akar felperes érvényesíteni, melyek az 1848 : 15. tcz. s az ős. p. 19. 20. §§. által eltörölvék. Sőt e kereset az ősiség fenállása esetében sem állhatna meg, mert az oldalági vórrokonoknak csak azon esetben lett volna keresetük, ha az egyenes örökös jogainak érvényesítését elmulasztotta volna; úgyde itt a zálogbaadók egyenes örököse már alperesekre ruházta át a tulajdoni jogot; és igy alperesek jelenleg a zálogbaadó b. Révay Jónást és nejét Dvornikovich Klárát képviselik, azt pedig csak nem állithalja felperes, hogy ő a zálogbaadó kétségtelen jogait magára átruháztatni képesítve s jogosítva lenne. És az ósis. pat. a zálogtulajdonos és zálogbirtokos közötti jogviszonyt, az óldalági örökösök jogaira való tekintet nélkül szabályozta s pedig oly következetességgel, hogy még a kiváltás elmulasztása esetében sem tekinti a tulajdoni jogot elévültnek, hanem határidőket tűzött ki a tulajdoni jog érvényesítésére. Miként lehetne tehát ezen törvénynek oly értelmezést adni, hogy egy harmadiknak nem tulajdoni, hanem csak ősiségi joga miatt a törvényes tulajdonosnak kétségtelen jogai feláldoztassanak. Végre sem a régi, sem az ujabb törvényekben nincsen nyoma, hogy a zálogfeltételek átruházása iránt kezdett per folyama alatt, a zálogtulajdonos kétségtelen jogait alperesnek vagy a peren kivül álló más személynek el ne adhatná s tetszése szerint át ne ruházhatná. Végre előadták még azt is, hogy az ált. ptk. 1451. 1468. §§. szerint oly jogot, melyet felperes 1815-től kezdve 37 egész évig nem érvényesített, részére megitélni nem is lehet. Mind ezek ellenére az e. b tvszék a keresetet egyszerű zálog váltásra irányzottnak tekintvén, a kérdéses birtokok visszaváltását felperestiek megítélte s ezen ítéletet a volt •pozsonyi cs. kir. fötvszék is helybenhagy la. Ezen ítélet ellen alperesek semmiségi kérelemmel egybekapcsolt fólebbezéssel éltek, különösen kiemelve, hogy az 1815. évben hozott és fölebbezett kir. táblai Ítéletet foganatosítani, sőt azt érvényesnek tekinteni mindaddig nem lehet, míg íölebbezés utján a felső bíróság azon ité-< letet jóvá nem hagyta, az e. b. tszék pedig nem létezőnek tekintette az 1815. közbevetett fölebbezést, melynél fogva pedig, figyelemmel az ős. pat. 26. §. a per a volt cs. kir. legfelső tszék elébe lett volna folterjesztendő; — annak elmulasztása pedig a perbeni egész eljára?t s a hozott Ítéleteket megsemmisíti. — A fötvszék az ős. pat. 26. §-ára azért nem volt figyelemmel ; mert a per felytatását a fótvszék megengedte s ez itélvénynyé is vált, miután a p. prd. 334. §. szerint „két egyenlő ilélel ellen a felülvizsgálati kérelem rend szerbit meg nem engedhető11-; de a 343. §. a legfelsőbb bíróságot fölhatalmazza ?emmi?itést még akkor is használhatni, ha a felek semmiségi panaszszal nem is éltek ; azt tehát az ős, pat. 26. §. alapján kérve, a Hétszemélyes tábla kimondhatja. Ezen per, mely „ad Transvestitionem conditionum pignoratitiarumu indíttatott, az ős. pat. 21. §. s az .1848 : 15. tcz. rendelete szerint tovább nem folytatható. Végre tagadják alperesek, hogy Rakovszky Karolina tulajdoni joga 1854-ben azon okból enyészett volna el; mert ő ezen tulajdoni jogának érvényesítését 1854.b. elmulasztotta, miután felperes a Rakó vszky Karolina jogát tartotta fel, midőn ezen pert 1854, folyamatba tette. Ezen perben tehát e következő kérdések merülnek fel : 1. Ha a kir. ítélő tábla a per erdemében 1814 évben hozott ítélete fölebbezve van, s a felsőbb bíróság a lölebbezett ítéletet mai napig felül nem vizsgálta, — lehet-e ! ezen táblai ítélet alapján a zálogkiváltást megengedni, miután az ős. pat. 26. §. fölebbezett pernek fölterjesztését és felülvizsgáltatását rendeli meg? 2. Miután az ős. pat. 21. §. ily perek kezdését meg nem engedi, a 19. §. pedig a zálogszerződéseket jogérvénytelennek nyilvánította, lehet-é zálogot az óldalágon lévő s az 1848 : 15, által ősi jogaiktól megfosztott vérrokonokra átruházni, s ha átruháztatnék : örökös zálog len| ne-é az ebből támadó birtoklás, vagy örök tulajdoni joggá j változnék-e át ? j 3. Ha a zálogátruházást követelő vérrokon, ebbeli igényét az ős. pátensben kitűzött határidő alatt érvényesítette, vagy más szóval, a zálogkiváltási s illetőleg átruházási jogot épségében fentartotta, a zálogtulajdonos pedig igényeit 1853. máj. 1-től 1854. máj. l-ig be nem jelentette, vájjon az oldalrokon által fentartott kiváltási jogot a zálogtulajdonosra nézve is fentartottnak kell-é tekinteni? 4. Lehet é a zálogföltételek átruházása iránt kezdett per folyama alatt, a zálogtulajdonosnak a tulajdoni jog eladása iránt idegennel egyezkedni, s ha mással egyezkedett, mint a pert folytató vérrokonnal, tovább folytathatja-é a vérrokon a pert, vagy pedig az magától megszűntnek tekintendő? Ha e kérdések megvitatására e lapban tér engedtetik *) nézeteimet más alkalommal kifejtendem. Kúriai ítéletek. Magáíijogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 487. B. Ukermann szül. B. Lop reszt i Henrikának, B. Lopreszti Lajos elleni telekkönyvi ügyében végeztetett : A tlkönyvi bejegyzések a tk. rend. 60. §. értelmében rendszerint csak a tkönyvi hatóság által lévén megengedhetők, miután ez ügyben oly eset, melyben a per birája a tkönyvi feljegyzés eszközlésére hivatva van, fen nem forog, miután továbbá a kérvény beadásakor Temesmegyében külön tkönyvi tszék létezett s a kérvény még is. a polg. tszékhez adatott be, és ez utóbbi ily minőségében jelen tkönyvi ügynek érdemét illetéktelenül intézte el, ugyanazért a végzés feloldatik és az ügyiratok visszaküldése mellett Temesmegye, p. tszéke odautasittatik, hogy azokat az illetékes tkönyvi osztályhoz szabályszerű elin tézés végett tegye át. (1863. jun. 2. 3335. P. sz. a. Előadó : Raisz Szilárd ktb.) 488. Néhai Mosel György hagyatéki ügyében végeztetett : A kért bizonyítvány kiadatása iránti határozat valamint átaljában a ftl! és Alz SZ. folyamodványok iránti intézkedés a kir. it. táblának ez ügyben demáskérdésbeni határozatától függővé nem tétethetvén, de különben is a kir. it. tábla a városi tanácsnak 1862 évi 3905. és 3996. sz. a. hozott és fel folyamodott végzéseit, melyektől a kért határozat hozatala függővé tétetett, még í. évi febr. 5. sz. alatt megvisgálván, a felterjesztett ügyiratok a fennevezett folyamodványokban előterjesztett kérelmek iránti határozat hozatala végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. jun. 3. 2542. P. sz. a. Előadó : Gedeon Gábor ktb.) *) Szívesen. Kérjük mielőbb a tüzetes fejtegetést. Szerk.