Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 49. szám

218 sem a bank, sem a csődtömeg részéről birlalás alá nem vétetett; már pedig ha az összeírás alkalmával a tömeg gondnok már ezen jogot és tárgyakat, mint a tömegbe nem tartozókat, az összeírásból, az ezt összeíró bíróságtól kihagyatta, mindenesetre mint a tömeghez nem tartozókat, azokra mások erősebb jogczimét elismerte 5 és igy a jelenlegi felperes s a helyettes csődtömeg gondnoknak sem a haszonbéri jog, gyakorlásában, sem a birtok, sem a fundus instructus tényleges birJalásába nem is került; a jog continuitás maga birlalás nélkül visszahelyezésre a magyar jog fogalom szerint nem elegendő ok. Mert nem lévén igazolva a birtoklás maga, erőszakos kiütés sem történhetett, s ekként miután az 1802. 22. tcz. 1807. 13 . tcz. csak a békés birtoklásbóli erőszakos kiütést rendeli a sértett fél részére visszahelyezés által orvoslandónak, e két feltétel mindegyike hiányozván, felperes kérelmétől elütendő volt, azért is, mert felperes jogczimét sem igazolt, ugyanis felperes volt jogczimét azon haszonbéri szerződésre alapítja, melyet folyó évi okt. 13. óta vagyonbukott Kilényi János Czindery Lászlóval kötött, s melyből eredő haszonbéri jog is kebelezve létezik, s e szerződésben mint a bukottnak jogutódja, annak jogait veszi igénybe. De az orsz. bir. értekezlet által uj érvényre ébresztett magyar csődtörvény az 1840. 22.tcz. 37. §-ában világosan és feltétlenül kimondja, miszerint a haszonbérbe vevőnek csőd alá esésével maga a haszonbéri szerződés is megszűnik, és világos szavai a törvénynek félremagyarázhatlanul megszüntették f. é. okt. 13-án, mint Kilényi János csődjének megnyitása napján nem csak a közte és Czindery László között kötött haszonbéri szerződést, hanem annak minden következményeit; s igy ezen szerződésre alapított jogczimét is ; mert habár az orsz. bírói értekezlet a telekk. pátens s minden erre vonatkozó rendelkezéseit az osztr. polg. törvénykönyvnek érvényben hagyta, ugy a magyar csődület törvénynek, érvényre emelésére az orsz. bir. ért. hivatkozott 37. §. az általános polg. törvénykönyv 1123. §. eseteit, vagyis a haszonbéri szerződés megszűnési okait törvényileg egyel szaporította, a haszonbéri szerződés megszűntével megnyílt újra Czindery László örököseinek teljes — a íömeggondnok által nem is igénylett birlalási joga, mit is a bank ugy a csődtömeg részére meghatalmazottjai által tett s a haszonbéri jog és fundus instructus lefoglalását ellenző óvásával s ezeknek az összeírásban s lefoglalás alól történt kihagyásával ténylegesen megkezdett, s melyet a 2'/. a. szerződés igazolása szerint alperesek az örökösök teljes meghatalma zottjától az összes keresetbeli birtokkal megvévén, ezekre mint jogutódjaira átruházta, s ekként jelenlegi birlalásuknak törvényes czimet adott; melynek alapján mint azt a 3y. alá mellékelt hivatalos bizonyítvány igazolja a tényleges birlalást akadálytalanul megkezdve folytatják is. A többi jogokat vitató kérdések mint e perben a bíróság illetősége eleibe nem tartozók, teljes figyelmen kívül ha gyattak." (Vége köv.) Kúriai íteletek. M agán jogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 48. A temesvári cs. kir. pénzügyészségnek Joanovics Theodozius és többek ellen Beregszó helységének kétnegyed rés7ébe a bíróilag kinevezett zárgondnok Vettstein Elek visszahelyezése, továbbá alpereseknek törvényes birságukban a perköltségekben és az okozott károk megtérítésében leendő elmarasztalásuk iránti perében ítéltetett : Felperes pénzügyi ügyészség azon ideiglenes zárnak, mely az Ő és alperes felek együttes kérelmére B. a. a bíróság által elrendeltetett visszaállítását, illetőleg a kinevezett zárgondnoknak, a zár alá vett javaknak kezelésébe sommás uton leendő visszahelyezését kérvén, s keresetét, nem csak a sommás visszahelyezési, hanem a zártörési törvényekre is alapítván, minthogy az ily bíróilag elrendelt, és jelen per során is beismert jogviszonyok iránt folyamatba volt per alatt, mely időközben e helyen érdemilegel is intéztetett,a különben is mind íelperes,mind alperesek által végbe vitt, s nem helyeselhető önkéntes, és igy semmis zártörésnek s foglalásoknak hely nem adathatnék, az alsóbb bíróság iitéletek megváltoztatásával, a perköltségeknek kölcsönös megszüntetése, és a követelésbe vett időközi haszonvételek iránti kérdéseknek ez utoni mellőzése mellett, a B. a. elrendelt zárnak visszaállítása és a zárgondnoknak, a zár alá vett javakbani visszahelyezése elrendeltetik, és igy az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek. (1863. jun. 3. 1010. P. sz. a. Előadó : Huszár Ferencz országbírói itélőmester). A kir. itélő. táblán. 462. Molnár Márton, Molnár Imre és többek részére Minich Ádám ellen elrendelt biztosítási végrehajtási ügyben, utóbbinak felfolyamodása folytán végeztetett : Biztosítást kérők azt, hogy Minich Ádám elleni követelésükre nézve a keresetet megindították volna,nemis állítván 5 a más hitelező követelései ellenében közbevetett felfolyamodás az ő jogaikra alkalmazható nem lévén; továbbá biztosítási kérvényükben követelésük menynyiségét fel nem számítván; végre azt, hogy állítólagos és saját beismerésük szerint is betáblázással biztosított követelésük veszélyeztetve volna, okiratilag nem igazolván; ezen okoknál fogva az 1840. XV. tcz. II. R. 146. §. a biztosítás elrendelésére megkívánt törvényes kellékek figyelembe vétele, s felfolyamodó kihallgatása nélkül hozatott törvényszéki végzés megváltoztatása mellett az elrendelt zárlat feloldatik. (1863. jun. 5. 4444. P. sz. a. Előadó : Szalay Zsigmond ktb.) 463. Borek Farkasnak Lessi János ellen 20 darab birka iránti perében ítéltetett : Felperes keresetlevelében az A. alatti szerződés szerint készpénzen vett 20 darab birka kiadatását követelvén, utóbb pedig alperesnek kifogásai következtében, annak beismerése mellett, hogy ő a követelt birkák árában alperesnek csak ugyan semmit sem fizetett, követelését onnan származtatván, hogy alperes 50 db birka eltolvajlása által őtet megkárosította, minek következtében 20 darab birka adásába kiegyeztek. Azonban eper során alperes általi károsittatását is (miután alperes ellen a bünfenyitő per a büntetőbíróságnak 1858 évi april 27. 2459. sz. a. határozata szerint tárgyi tényálladék hiányából felhagyatott és igy a kárnak elkövetése sem volt bizonyítható) törv. szabta módon begyőzni nem birván, mindezekhez képest felperes keresetétől elmozditatik, a perköltségek mindazon által a két bírósági ítéletek külömböző voltánál fogva is kölcsönösen megszüntetnek. (1863. jun. 2. 1788. P. sz. a. Előadó : Valkovits Antal ktb.) 464. Rácz Istvánnak, Kiss Antal hagyatékához tartozott, nyilvános árverésen megvett zsellér házra tulajdonjog bekebelezés iránti telekkönyvi ügyében végeztetett: