Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 45. szám

203 telezték, hogy felperesnek — a diószegi árva bizottmány kezelése alatt lévő több rendű kötelezvényeit, ugyanannyi értékig, 1862. Szt-György napig oly részben, a mint felmondatnának, azontúl pedig még a lel nem mondott részben is. a magok kötelezvényeivel kicserélendik vagy kifizetendik, és felperesnek kezeihez szolgáltatandják, ezen kötelezettségöket azonban a részben, hogy az ellenbeszédjökben 2/. 31 4/. és 5/. a. felhívott — négy rendbeli összesen 2000 frt értékű kötelezvényeket, melyek felperesnek általok sem tagadott állítása szerint — felmondva lettek, kiváltották, teljesítették ugyan, de felperesnek, — ki azokat a per során elí'ogadandönak nyilvánította, mint kellett vala,eredetében kezeihez még ezeket sem szolgáltatván, és a többi 2200 frt értékű kötelezvényeket saját beismerésök szerint is — se lel nem mondván, se ki nem váltván, — elvállalt kötelezettségűknek teljes mértékben csakugyan meg nem feleltek ; azon védokuk pedig, mintha ezen kötelezettség teljesítésében, tőlük nem íüggő akadály által lettek volna gátolva, az •/. a. melléklettel, miszerint a kérdéses négy kötelezvénybeli tartozások akkor a megyei hatóság intézkedése nélkül felmondhatok nem valának, ezen intézkedés végett, hogy alperesek lépéseket tettek volna, még nem is állítván, annál kevésbé bizonyítván, igazoltnak éppen nem vétethetik; ugy nem különben az alperesi részről állítólag felperes rendelvényére Vád Lajos részére a 7. a. nyugtatvány szerint fizetett 600 frtnak betudása, felperesnek ellenzése mellett, jelen más kijelelt kötelezvények kiváltását tárgyazó szerződés betöltésére intézett kereset természetéhez képest helyt nem foghatna; de a keresetievei azon kérelme is, hogy alperesek a kérdéses kötelezvények elválalt kiváltásának nem teljesítése esetében, ugyanannyi érték fizetésére köteleztessenek, mint a bírói kényszerítésnek egyedüli módja, a kérdéses föltétlen kötelezettség jogfogalmából önkényt következik: ezeknél fogva, az e. b. ítélet megváltoztatásával, alperesek — a 2/. 3/. 4/. és 5/ alatti már kiváltott kötelezvények eredetijeinek felperes kezeihez szolgáltatására, ugy nem különben a még igy 2200 Irt értékben fizetetlen töke s kamatok erejéig felperes kötelezvényeinek kiváltására, s hasonlóul kezeihez szolgáltatására, és 21 forint per költség megtérítésére, 15 nap alait, különben a kereseti 4200 frt, illetőleg annak a kijelölt módoni kielégítésétől felmaradó része, — s egy fél évi kamat felperes beismerése szerint is alperesek állal nékie vissza fizettetvén, — igy 1862. máj. 10-ik napjától számítandó száztól hatos kamat, valamint a megállapított perköltség erejéig kérelmezhető végrehajtás terhe alatt köteleztetnek. (1863. máj. 29. 1490. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey Józsefiiélőmester.) 441. Gróf Eszterházy Mihályné szül. báró Schröffel Antóniának, gróf Bolza József, gr. Battyányi László, Inkey József és Inkey Zsigmond ellen, előbbi állapotba! visszahelyezés és 237 hold, 540 • öl földbirtok, és 12500 pfrt tőke és jar. iránti perében Ítéltetett : A kereset alá vett birtok részek két megyének területén feküdvén, minthogy a kerületi táblák a volt illetőségökkel, az id. törv. szab. 28. §. szerint visszaállíttattak, s minthogy ennek folytán a jelen per azon szabályok 176. §-hoz képest ahhoz mint az illető bírósághoz volt átteendő, mi ellen külöuben is az alperesek az ítélet hozatala előtt, jóllehet erről a 178. §-nak értelmében 1862. íebr. 4-ről értesültek, kifogást nem tettek, az ítélet hoz'a ker. táblának bírósága megállapíttatik; s ennek folytán az általa felhozott indokokból az előbbi állapotbai visszahelyezésnek, illetőleg perujitásnak helyt adva, az érdemre vonatkozólag: annak tekintetbe vételével, hogy a fennálló törvénykezési szabályok szerint, a keresetbe vett követelések számszerinti, mint is a per köréhez tartozó meghatározása, a végrehajtásra nem halasztható, az Ítéletnek azon pontja, mely szerint a csorvási és kisapáczi földbirtok haszonvételének egy rövid utú tárgyalás folytán a végrehajtáskor leendő kiszámítása és megállapítása elrendeltetett, miután e fölött a felek a per lefolyta alatt részletes tárgyalást nem tartva, annak összegét szabatosan meg sem határozták, megmásittatik, és felperes e részbeni 1853. szept. 13-tól járó haszonvétel iránti igényével külön per útra utasittatik, ennyiben a ker. tábla ítélete megváltoztatván, egyebekben pedig úgymint a földbirtokra magára, valamint a tőkére és kamataira, nemkülönben a perköltségekre nézve is, azzal, hogy az alperesek ezeket 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett, az Ítéletben kimondott arány szerint kiadni, illetőleg kifizetni tartoznak; az abban kimeritőleg felhozott indokokból helybenhagyatik. (1863. máj. 16. 6768. P. sz. a. Előadó: Vitái Alajos ktb.) 442. Bárány Pálnak Szemnecz János ellen 5000 frt tőke és jár. iránti perében ítéltetett: Jelen már azid. törv. szab. életbe lépte után kezdett perben, azon szabályok 173-ik szakaszának értelmében az ujabb perrendtartás lévén alkalmazandó, miután az A- a. kötelezvény tartalmában, alperes magát a legrövidebb szópernek alája vetette, ezen a sommás szóbeli per elvállalásával egészen egy értelmű önkénytes aláveiés pedig, melynek érvényét az, hogy azon A. a. kötelezvény még J 861. jan. 1-én kelt, el nem enyésztetheti, az 1840. é. 11. t. cz. kívánalmának megfelel; ennél fogva mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával a felvett sommás szóbeli bíráskodás illetékessége megállapíttatik, s a per a kereset érdemébeni ítélet hozatal végett az eljáró bírósághoz sat. (1863. máj. 15. 8519. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey Józsefitélőmester.) 443. Ozv. Beöthy Ödönné szül. Csanády Luizának mint Ákos fia meghatalmazottjának, és Sarolta leánya gyámjának Sajó Mihály és Kis Bálint ellen az általuk haszonbérbe vett épületek kijavítása és jókarban leendő féntartása iránti perükben Ítéltetett : Alperesek a B. a. szerződés 19. pontjában, kötelezettségeik nem teljesítése esetére, magokat a felperes által választandó bármely bíróság szóbeli sommás eljárásának önként alá vetvén; a felperes által — a fentirt szerződés 7-ik pontja alatt alperesileg elvállalt kötelezettségek elmulasztása miatt 1862. szept. 2-án indított keresetére nézve a választott bíróság a szerződésileg kikötött sommás szóbeli kereset elitélésére törvény szerint illetékes lévén; ugyanazon perut, és birói illetőség — a két alsó bíróságok ítéleteinek feloldása mellett — megállapíttatik, s a per érdemleges elitélés végett sat. (1863. máj. 19. 3545. P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) Büntetőjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 18. Rablógyilkosság és tolvajlással terhelt Ollarin Flóra és többek e. ügyében Ítéltetett : Tekintve a jelen bűnperben fennforgó körülményeket, jelesen öreg Bukurmare Györgyön elkövetett bulczai rablásra nézve azt, hogy nincs ilj. Bukur Sztrejan György C. ad 2. vallomásával kellőleg helyreállítva, hogy Bukurmare Györgyön elkövetett rablógyilkosság alkalmával aranyok is raboltattak volna el, mikor Bukur Sztreján György azt, hogy bátyjának a rabláskor 100 db aranya volt, nem saját tapasztalásából, hanem bátyjának a rablást megelőző azon