Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 38. szám - Büntető jogi értekezések. 1. [r.] A büntetti tévedésről. (Vége)

172 szerint valóban meg is lőtte; közvetlenül tehát a tettesnek gonosz szándoka, ennek agyon lövésére irányult, mi be is következett. A tárgybani hasonló véletlen tévedés volna a következő gyujtogatási esetben : tettes a gyújtó anyagot A. házára vetette oly szándékkal, hogy ez gyuladjon meg, a nagy szél azonban azt B. házára vitte, mielőtt még A. háza meggyuladt volna, és B. háza meggyuladván, le is égett. Ez véletlen ugyan, mit azonban a tettes a nagy szél idejében előre láthatott; de szándéka nem irányult annak károsítására, ki valóban károsodott. Ezek előbocsájtása után fordítsuk már figyelmünket egy előjött esetre, mely szerint A. meglőni, de nem agyonlőni szándékolta B—t, mit ugy vélt teljesíthetni, hogy esti 10 óra tájban B —nek házához menvén, ott zörgés által B—t a szobából kicsalni igyekezett; azonban B. helyett annak neje jött ki a pitvar ajtóig, a mikor A. B—nek nejére lőtt, ki a mellbe kapott lövés következtében pár perez múlva meghalt. Az illető első bíróság A — t azon okból, mert azt, hogy A. B—nek agyonlövését szándékolta volna, bebizonyítva nem látta, a szándékos gyilkossági vád alól felmentette ugyan, de a szándékos emberölési bűntettben bűnösnek találta, és a fenforgó sulyósitó körülményeknek figyelembe vételével őt 8 évi súlyos börtönre Ítélte. Az első bíróság tehát mind a mellett, hogy A—nak első szándéka volt B — t meglőni, és aztán még is nem azt, hanem annak nejét lőtte meg, miközben tévedés foroghatott fenn, a mennyiben t. i. lehetséges, hogy tettes a setét időben emberi alakot látott ugyan, de azt, hogy az B. maga,vagy annak neje volt, a tettnek rögtöni végrehajtása is a bővebb megfontolást és vizsgálatot akadályozván , meg nem különböztethette, mégis A—t szándékos emberölésben bűnösnek kimondotta. Emberölésben mondotta pedig A—t bűnösnek azért, mert mint már felébb említők, előre elhatározott gyilkolási szándéka nem volt, azonban legalább is sérteni akaró szándékkal tette a lövést, miből embernek halála következett. A kir.it.táb., mint másod biróság az első bírósági Ítéletet a kérdéses bűntett minősítését illetőleg helyben hagyta,de az abban kiszabott 8 évi súlyos börtönbüntetést ötévire leszállította, különösen azon okból, mert vádlott A. nem a megsérteni szándékoltat, hanem más egyént lőtt meg. A kir. it. tábla tehát azon körülményt, hogy A. más egyént lőtt meg, mint a kit meglőni szándékolt, enyhítő körülménynek vette, és pedig annyira, hogy a börtön büntetés tartamát nyolez éviről öt évire leszállithatónak vélte. A kir. Hétsz. tábla azonban az első bírósági Ítéletet mind a bűntett minősítésére, mind pedig a kiszabott 8 évi börtön büntetésre nézve, helybenhagyta. Ebből kitetszik, hogy a Hétsz tábla azon körülményt, miszerint A. mást lőtt meg, mint a kit szándékolt, enyhítő körülményül nem vette. A felhozott esetet az ezen századbeli büntetőtörvénykönyvekben a gy 1 kosságról és emberö'ésiől kifejtett fogalmából tekintv e, az A. által elköveteítt'-ttnek minősítése, a mennyben t. i. A szándékos emberölésben mondatott bünöcnek, helyes-lhető, meit az, hogy vádlottnak előre eltükéiíett szándoka ktt v. lna, B —t. meglövés által életétől nifglosztani. bebizonyítva nincsen, s enuH fogva A — t szándék's gyilko-ságl>;ui (Mord) bűnösnek mondani nem is lehet. De vidlott tat-adá-a ellenében azt sem állithatni, bogy a gyilkossági szan !ék br-nne legalább akk<>r 'ámadoii. <s me.'leit. vln i, midőn a kérdé e« tettet elkövette, n>ert e k'zben semmi ol v körü inények nem mutatkoztak, melyekből azt lehetne alaposan következtetni, hogy A-ban ily szándék rögtön támadhatott, mint péld. ez kölcsönös ingerléseknél, verekedéseknél megtörténni szokott. (Egyik faja az agyonütésnek, Todschlag). Vádlottról azonban mint volt katonáról és vadászemberről feltehetni, miszerint tudta, hogy az, ámbár csak seréttel töltött puskának emberre kilövése által, kivált oly közel távolságról (5—6 lépésről) mint az valóban történt, könnyen halált okozhat, és miután mégis lőtt, azt állithatni, hogy ellenséges szándokkal mást sérteni akart; s igy már az is enyhébb felfogásra mutat, hogy büntette nem vétetett a súlyosabb fokozatú agyonütésnek, hanem csak olyannak, mely ellenséges indulatból támadott, szándékos sérelemből következett. *) Azon körülményt, hogy vádlott a sérteni szándékolt férj helyett, ki czivakodásai által némileg okot adott azon elhatározásra, hogy meglövessék, annak ártatlan nejét lőtte meg, inkább súlyosító mint enyhitő körülményül lehet tekinteni,és valóban ha az ingerültségre okot szolgáltatott B—t lőtte volna meg vádlott, ez enyhitő körülményül szolgálhatott vala. Cs.... Imre. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 38. Inkey Szidónia férjez. Bátor Grézáné, mint első férjének néh. Csányi Elekkel nemzett kisk. gyermekei gyámjának, Csányi Mária B.umy Károbyné és Csányi Ludovika Bogyay Józsefné ellen, az ingatlan javak végrehajtási átadása iránti ügyében határoztatott : Miután a felperes által kért végrehajtás, annak egyszerű folyamodására azonnal elrendelhető annál inkább nem volt, mivel a foglalás alá veendő javak az Ítéletekben oly anyira meghatározva és kijelelve nincsenek, hogy akiküldött, végrehajtó, ez érdembeni tisztét, a nélkül teljesíthette volna, hogy oly fontos és érdemleges kérdéseknek, melyek a fennforgó körülményekben, legalább a végrehajtást elrendelő végzésben előlegesen s bíróilag lettek volna elhatározandók, illetéktelen elhatározásába ön maga ne bocsátkozzék : a minthogy a foglalás tárgyának, még pedig öt különböző kulcs használata melletti megállapításába bocsátkozott is. Miután továbbá a végrehajtás alá veendett javaknak bíróilag előre pontosan lett kitűzése a fennforgó ügyre nézve még azért is szükségkép megkívántató lett volna, minthogy alperespk elmarasztalása a C. a. 1821 évi jun. hó 20. Csányi István és Csányi László közti osztályról szóló levélben foglalt javakra nézve történvén, annak megbirálása, váljon a végrehajtás ezentúl másféle javakra is helytelenül kiterjesztetett-e vagy sem? kellő alapossággal csak igy történhetik meg; végre : Miután bár megitélt javak birtokából is alperesek, kiknek a hozott Ítéletek szerint is, anyai hozománybóli beruházásokra és egyéb szerzeményekre vonatkozó igényeik forognak fenn, ezen igényeiknek akár külön per *) L. Porosz btk. 175—178. S§- Osztrák btk. 134—139. §• Würtembergi btk. 237. 243. 246. $. Braunsveigi btk. 145, 146, 152 § 1840. ország, választm. jelent. 108. 112. 122. 123. §. Jageman Crim. Lexicon art. Mord, Todschlag. Feuerbach, Mittermaier Lchrb. d. peinl. Kechts 215. köv Sö!