Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 35. szám

l'cst, péntek 1863. Május 8. 35. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom ! Katii. sz. székek illetősége. — Kúriai Ítéletek ! magánjogi ügyekben. — Udvari rendelvények. — Hivatalos tudnivalók Kath. szent-székek illetősége Végrendeletek kiil ünnepelveség hiányábóli érvénytelenítésénél. A magyar jogrendszervisszaállittatása után kételyek merültek fel több részről aziránt, váljon a kath. sz. székek illetősége ugy mint azelőtt létezett, egész terjemében visszaállittatott-e, váljon különösen a végrendeletek kül ünnepélyességek hiányábóli érvénytelenítése eldöntésében jelenleg is illetékesek e? Sőt e ketélyek átszivárogtak legújabb napjainkra is, és Fejér megyében a Koller-féle végrendeleti esetben egy épen oly fontos, mint botrányos illetőségi összeütközésre nyújtottak alkalmat, hol t. i. azok alapján a világi bíróság a sz. szék e nemű illetőségét világosan kétségbe vonta, s határozatai végrehajtását megtagadta. Ez alkalomnnl a kérdés felderítésére inkább döntő tényekkel, mint érvekkel kívánván közreműködni, az érintett kételyek támpontjaiból csak a két legfőbbikét, s ezeket is csak röviden érinteni elégségesnek találjuk. Az egyik az id. törv. szab. szerkezetére vonatkozik, melyben a sz. székekről s illetőségükről semmi említés. A mellett azonban, hogy az or. bír. tanácskozmány csak a világi s Lem az egyházi hatóságra is terjedett, mi üléseiben többször nyilvánitatott (1. mart. 4. ülés jkünyv. *) Abból, ruikép a volt magyar bíróságok visszaáll itat ás a kimondatott (id. sz. alaki r. bevez.), következik, mikf'p az azok ki zé tartuzó sz. székek is előbbi hatáskörükkel visszaállitatlak. A tanácskozmányban minden kivételek világosan felhozattak, így a tárnoki és személynóki székek, melyek eltörültetni javaltattak, a nélkül, hogy ezen kivételek között a sz. székekről említés tétételt volna. A másik támpont a Concordatum, mely a sz. székek hatásköréből az érintett ügyeket kivette. Minthogy azonban a Concordaium fősúlya a Rómának s általa képviselt egyháznak kedvezményezésében állt, azon kedvezmények, melyek viszont a világi hatalomnak nyújtattak p. o. az egyházi bíróság hatáskörének csorbításával, nem olyanok, melyekről a világi hatalom le ne mondhatott volna. Midőn tehát 0 Felsége az or. bir. szab. megerősítésévé.a volt magyar bírósági rendszer visszaállítását is szentesiteíte, annak, hogy abban a sz. székek magánjogi hatásköre is benfoglaltathassék, a Concordatum útjában nem állhatott. Ez, habár nem a végrendeleti ügyekre nézve, de még is világossan kifejeztetett az or. bir. tanácskozmányban is,hol egy főpap az immunitás ecclesiastica-t érintve, kimondá : „Mikép e részben is a Concordatum s az oszt. törvények változtatást tőnek; azonban — *) Az or. bírói értekezlet. Közli Ráth György II. k. 18-ik ülésr. hozzntevé — a régi magyar törvények visszaállitatván, itt is megmarad a régi magyar intézmény." (1. 1861. mart. 4. ülést.) És ez átalános helyeslésre talált. Ha pedig e ponton nem lehetett a Concordatum változata akadály, természetes, hogy arra nem lehet hivatkozni a végrendeleti ügyben sem. Az eldöntő súly azonban azok ellenébe, kik a sz. székek végrendeletek érvénytelenítési illetőségét tagadják, abban rejlik, mikép a m. kir. Curia a sz. székek hatáskörét a házassági ügyeken kivül, a többi 48 előtt oda tartozott magán jogi ügyekre nézve is elismerte, és határozataival nyilvánította. így a p e r j u r i u m tény kérdésénél, midőn az Ujhelyi-Rutkai féle perben mely Turócz megye tszéke előtt inditatott, de általa illetéktelenség' miatt elutasitatott, a kir. tábla határozatában kimondá: A hamis eskü tekintetébeni bűnösség megítélése a vádlottak vallás különbségérei tekintet nélkül a kath. sz. szék illetőségéhez tartozván, az e. b. elutasító végzése helybenhagy atik. (1863. mart. 27. 2904. sz. a.) Hasonlóan a Tirub J. s társai e. ügyben határozta : A hamis eskü tekintetébeni bűnösség megítélése a szent szék illetőségéhez tartozván, és a világi biróság csak a sz. szék által kimondott bűnösség után egyedül a büntetés meghatározására levén hivatva, a tszék ítélete megsemmisitetik, és a bűn periratok az illetékes sz. székhez leendő áttétel véget visszaküldetnek. (1861. nov. 20.) így Stern Volf e. ügyben is (1862. nov. 6. 2054 sz. a.) Azonban egyenpsen a kül formaságok hiányából végrendelet érvénytelenítésére nézve is vannak 1861utánCuriai végzések, melyek a sz. székek abbeli illetőségét minden kétségen túl megalapították. IgyaSamu Mih. Németh Györgyné e. egyenesen a kir. táblához beadott keresetre végeztetett : „Miután a végrendeletek kül kellékek hiánya miatti erőtlenitése feletti bíráskodást a végrendelkező és peres felek vallásának különböztetése nélkül az 1715-iki 27. t. cz. az illető egyház megyei szentszéknek tulajdonítja, a végrendeleteketa köteles rész megsértése szempontjából megtámadó keresetek pedig az ily végrendeletek az id. tör. szab. 7. § ában a köteles rész megsértésére nézve nyilván semmiseknek levén kimondva, az illető örökségi e. bságoknak semmisítésre kiterjedő jogkörétől el nem vonathatnának, ezeknél fogva jelen kereset annak kitételéből világosan kitünóleg a kir. it. tábla illetősége alá nem tartozhatván, panaszlók az illető bírósághoz utasíttatnak." (1863. jan. 12. 8417. sz. a.) Hasonlóan aSzabó János és Jármy Jenőnek Jár íny Jordán stb. e. végrendelet érvénytelenítése iránt Sza35