Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 29. szám

133 dón azt következtette"), hogy mi a m. Curia váltófogság iránti jelen elveit tökéleteseknek s a övő codificatio szempontjából is állandó becsüeknek tekintenők. Nem csak önmagunk, hanem a lelépett or. biró részérói is az ellenkezőről biztosithatjuk. Különösen irányunkban azt állítani nem lehet jogosítva az, ki e tárgyról már előbb tüzetesen kifejtett nézeteinket ismeri, s az ki a német kereskedelmi törv. könyv or gyűlési elfogadtatása iránt irt ezikkjeinket figyelemre érdemesítette. De igazolják azt magok ottani kitételeink is; midőn a megnyugvásról, az elégségességről szóltunk ugyan, de csak mint leglényegesb biztosítékok, s legszükségesb uientószerek ideiglenes intézkedéséről, nyíltan kimondván, mikép : itt nincs most szó az európai codificatio szinvonalára emelkedő codificatióról, és hogy törvényhozásunk jövőben kétség tetenül tökéletesben megfelelend a kor igényeinek. Midőn ezeket mondottuk, kétségtelenül kifejeztük, mikép mi ily szempontból a jelen curiai elveket tökéleteseknek nem tartjuk, tehát hogy azoknál jobbakat, tökéletesebbeket várunk és sürgetünk is — törvényhozásunktól. Azt még is megjegyezzük, mikép o 1 y 15 napi fogság időt több európai, különösen német állami törvényekben feltalálhatunk. És ahhoz, hogy a jelen bajok orvoslására magok a hitelezők sokat tehetnek, most is ragaszkodnuk. Csakhogy itt is félreértettünk, mert mi a bűnvádi visszaélések elleni fellépést értettük. Ezek ellen pedig több államban, p. o. Angliában is, csak magán kereset folytán lép fel a biróság — úgy hazánkban is accusatorius rendszerünk folytán. Ott van p. o. az általunk legújabban közlött Halbauer- Czieglerféle jogeset, melvben a csalási kísérlet tényei kéíségbevonbatlanok ; de a melvben a bűnvádi biróság, mig fel nem szólitatik, közbe nem jöhet. Aziránt, hogy a váltófogság, különösen a viszható erőre, s az eventualitás elvére is — a hitel érdekeinek mesfelelőleg.a curiai elvek s törvényeink szellemeben mikép foganatositassék, a jövő számban fogunk nyilatkozni — és pedig a tszékek által már tényleg nyilvánitott határozatok alapján. Kuriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő. táblán. 347. Csiky Sándor ügyvédnek Polgár József ellen 1800 pengő vagyis 1890 o. é. frt ügyvédi díjnak megvétele iránti perében Ítéltetett: A felperesi keresethez "/. a. mellékelt szerződés helyét pótló h-vél szerint alperes arra kötelezte ugyan magát, hogyha neki követelései érdemében ügyvédi munkálatokra lenne szüksége, az esetben felperes részére évenkint 100 pfrtot biztosit; minthogy azonban ezen szerződésben, azon felperesi állítás, hogy alperes az ígért évenkinti 100 frtnyi dijt mindaddig köteles fizetni, mig a Halasy József-féle csődper folyamatban lesz, benne nem foglaltatik, és így a 100 frtnyi évi díjazás felperest csak azon évekre illeti, melyekben ügyvédi munkálatokat teljesített. Felperes pedig maga is beismeri, hogy az 1848 évi események után fogolylyá tétetvén, és az ügyvédkedéstől is eltiltatván, ügyvédi munkálatokat nem teljesített, azt pedig, 7J P. Lloyd. f. é. 76. sz. hogy maga helyett ezen ügynek vitelére mást bizott volna meg, s erről alperest értesítette, alperes tagadása ellenében semmivel sem igazolta, de a helyettesitett egyént, alperes ügyvédjéül felperes helyett elfogadni sem lévén köteles; ezeknél fogva miután felperes azr, hogy az 1848. évben, vagy azután is alperes ügyében működött volna, alperes tagadása ellenében nem igazolta, és a B. C. D. és E. a. okmányok is erre nézve bizonyítékul nem szolgálnak; a megajánlott, és követelésbe vett 100 pfrtnyi évi dij, az 1844. 1845. 1846. és 1847-ik évekre,a melyekben alperes beismerése szerint is tétettek ügyvédi munkálatok, Ítéltetik meg felperesnek, a többi évekrei követelésétől pedig elmozdittatván, ehhez képest alperes 400 pengő vagyis 420 o. é. frtoknak megfizetésére köteleztetik, ekként az első bíróságnak ítélete megváltoztatván, egyebekben pedig helyben hagyatván, az iratok további sat. (1863. martius 11 -én. 400. P. sz. a. Előadó : Végh Ignácz ktb.) 348. Steiner Benjáminnak, Aschner Mór elleni 274 fi t 57 kr. s jár. iránti perében ítéltetett: Jóllehet alperes az A. alatti levélben arról értesiti felperest, hogy a részére küldött pálinka szeszt nem használhatván, rendelkezés:' alá bocsátja: miután azonban a négy nappal később kelt, s B. alatt felmutatott levelében, felperest az átvett pálinka szesznek megtartásáról tudósítja, s értékének lefizetése fejében leveléhez egy előbbi üzletből eredett követelésen alapuló számlát is csatol, sőt a pálinka szesz visszandását tárgyalás álkalmával is nem csak nem ajánlja, hanem viszonválasza végsoraiban az előbbi külön üzletből eredett 69 forintoknak a felperesi követelésbe viszonzá követelés kénti beszámítását kéri, és igy ezekkel azon felperesi állítást, hogy a megrendelt, és átvett egy hordó pálinka szeszt meg is tartotta, ön maga tettleg beismerte; ezeknél fogva alperes a kereseti 274 frt 57 krban, mint a megrendelt, átvett, és megtartott pálinka szesz felperes által felszámított, és a számítást illetőleg nem ellenzett árának, 15 nap alatti kifizetésében elmarasztatik. Az ezen kereseti összegből leszámitatni kért 69 frtok más nemű, és még külön per tárgyát tevő üzletből eredvén, felperes ellenzése mellett, jelen perben le nem számithatnak. A perköltségek az ítéletek különböző voltánál fogva, kölcsönösen megszüntetnek. Ekként a városi törvszék Ítélete megváltoztatván; a periratok sat. (1863. mart. 10. 906. P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) 349. Vukovics Erzsébetnek Kappus Jakab elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Jelen végrehajtási ügy az id. törv. szab. 174. §. értelmében az id törv. szab. 126. 127. és következő szakaszai szerint lévén foganatosítandó, miután a számos más hitelezők javárai betáblázással terhelt végrehajtási ház elárverezése — azon hitelezőknek az árverési feltételek és a kielégítési sorrend tekintetébeni meghallgatása nélkül és az arra nem jogosított városi tanásnok által tűzetvén ki, az eljárásban oly lényeges hiányok történtek, hogy a végrehajtási ügy törvényszerű befejezte lehetetlenné vált; ugyanazért végrehaj tást szenvedő fél semmiségi panaszának hely adatván, a városi törvszéknek 1614 —1861. számú végzése és az annak nyomán Meskó Gyula tanácsnok mint kiküldött végrehajtó által teljesített árverési eljárás az árveréssel egyetemben megsemmisíttetnek, a városi törvényszék az idézett törv. szab. szerinti eljárásra utasíttatván, mely végre a felterjesztett ügyira'ok ugyanahhoz visszaküldetnek, egy úttal pedig megjegyeztetik, hogy a beadványok hátiratolt végzéssel ellátandók voltak. (1863. mart. 2 án 4616. P. sz. a. Előndó: Pópa György ktb.)