Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 28. szám

Pest. kedd 1803. April 14. 28. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Az országbírói változás. - Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Az országbírói változás. Mi kettő* okból mélyen érezzük azon nem várt s nem óhajtott változást, mely imént Magyarország önálló, független igazság szolgáltatása legfelsőbb vezényletében előállt. Először, mert a jogi tapasztalat adataiból tudjuk, mikép az e nemű változások sehol sem maradhatnak káros hatályok nélkül a jogrendszer, törvénykezés s jogélet érdekeire. Másodszor, mert a legnagyobb mértékben osztjuk a napi sajtóban hun kifejezett átalános tiszteletet s rokonelvű ragaszkodást gr. Apponyi a lelépett országbíró irányában. A történelem kétségtelenül legfényesebben ecsetelendi or.-birói pályája azon megbecsüihetlen tényét, mely a törvények iránti húségben, a nemzet jogaihoz szilárd ragaszkodásban, azok érvényességére való folytonos s fáradhatlan törekvéseiben nyilvánult. Mi azt hisszük, erre hazánkban épen az országbíró legkiválóbban hivatott, ki t. i. magas hivatásánál fogva, a jogok s törvények legelső őrjéül tekintendő. Annál is inkább, mert magok az anyagi érdekek, melyeket az igazságszolgáltatás képvisel, legnagyobb mértékben alá rendelvék azon befolyásnak, melyet az alkotmány formák gyakorlanak. Ezek feltételei a jogbiztosságnak, mi a vagyon s személy szabadságban nyilvánul s mi nélkül a hitel s minden nemzetgadászati tényezők, nyomorultul tengenek. Azok csorbításai s változékony, függő ingatagságai az összes társaloii életben oly bizonytalanságot teremtenek, melynek bajain a joüi törvények s igazságsz lgáltatas legtökéletesb szervezése s-m segíthet; mint láttuk azt az 52-i korszakban Frankhonban, az össz-s vagyoni működés te*pedésében s veszteségeiben, a legjobb, legkorszerűbb törvények mellett is. És azokat törekedett gr. Apponyi, or.birói hivatásával is ö-zhangzásban, biztos, jogilag is megnyugtató alapokra vezetni. Vajha azok, kik a pari ímentarismus iránti vak gyülöleti ől, még eltávoztával is oly kedvezőtlenül nyilatkoznak pályája felett , megne bánnák valaha önámitasukat, mi'iőn az általuk oly nagyon megvetett 48 ki formákat leiadva, magár a jogot is, s egy törvényei, mely j 'gérvenyű, a többit is f-láldozandják. Azonban eze i haza-zerte tiszielt á'lamlérfiu or birói pályájáról nem lehet szó a nélkül, hogy az 1 *>61-ki orbir. értekezlet története is szóba ne j jjön. Itt rejlik szerény nézetünk s/erint forrása azon baj knak, mondhatnók való'li szerencsétlen-ég-knek, melyekkel je énben jogéetünk elna<ziatik; itt e tanár kormányban, melynek tagjai, mint Tóth L minap n ivul me jegyzé. n- m jog phi osopho^b -l állottak. E t .nacsk -zmányban, mely nem csak elvetette az 1844-ki büntető Codex tervet, mely középkori elavult büntető törvényeinket oly tökéletesen helyettesitheté; hanem decretálta még a magyar magánjog restituálását is, mely lényegében s legnagyobb részében már nem is létezett. Ez által, mi a tényleges jogrendszert teljesen felforgatta, jutottunk jelen szomorú helyzetünkbe, mely hitelünket s jogbiztosságunkat alapjaiban megingatta, s melyből még is, most már lehetetlen menekednünk a törvényhozás codificatiója nélkül. Magok azon üdvös intézkedések, melyek rendkívüli buzgalmú s felvilágosodott szellemű kancellárunktól erednek, csak enyhithetik, de nem orvosolhatják ezen, a jogrendszer mélyeiben rejlő bajokat. Nem mondanók épen most a provisorium alatt ezeket, ha nem tudnák olvasóink, mikép mi ugyanezeket kifejtettük nem csak az or. birói értekezlet bevégeztével, hanem már akkor, midőn ai még össze sem ült. Fáj lalom, szavunk elhangzott, mi azonban nem csuda, miután oly bölcsnek mint Deák Ferencz, szavai sem hallgattattak meg. De ki kell mondanunk azt is, mikép nagy igazságtalanság lenne, ezeket gr. Apponyinak róni fel hibául. A jogállapot s rendszer a megyék hősei által már fel volt forgatva, midőn székét elfoglalá; és az or. bir. bizottmány majd nem átalánosan a restituálást sürgette, min az elnök nem is váloztathatott. így valt, nézetünk szerint a lelépett or. bíró pályája mind az első mind a második szempontból rendkívül tanusságossá, mindnyájunknak, sőt utódainknak fa. Szokolav István Illíriai ítéletek. Ilagáiijogi ügyekben A kir Hétszemélyes táblán. 31. Báró Baldácsy Antalnak, gr. Hunyady József, Vodiáner Albert és Vodimer Móricz elleni zálog vahó perében Ítéltetett. Felperes jelen zálogvál ási perben a keresetbe vett birtokok bírói zálog minémüség^t,mennyiségét, és a visszaváltási j^got a 2. 3 4. 5. sz a. végrehajtási okmányokkal kelőén kimutatván: az ezek ellenéhen erősebb j"got (praepignus) követe ő első rendű alperes pedig a 11. sz. i é'et al .pján követelt erősebb joga tárgyának a keresetbeii birtokkáli j.zonosságnt nem igazolván, a mennyi-égre nézve továbbá a perbeli ir tokból az derülvén ki, h<>gy az első >endű alperes birtokában lévő birói zálog mennyisége, figyelmez1 e az örökösödési perbeli saját keié etleveléb n kö\ etelésb- tett, uyy a gróf Eszterh izy-léie végr haj'ás által el oglalt, va'ammt a gr. liunyady Teréz engedménye mellett mas ut<>n bepeiesi28