Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)
1863 / 1. szám
2 legíontosb tana, az ösz hasonlító jogrendszer már a tudomány érdekében is nagy hasznokkal kínálkozik; az épen kiválóan nagy szükségünek bizonyul akkor, midőn a tudomány vívmányait gyakorlatilag alkalmazni, megtestesíteni kell, t. i. a jogi törvényhozás terén, melyet csak az emelhet tökélyre, ha a külcodiücatióknak legjelesb, legkorszerűbb intézményei kikerestetnek s összeszedetnek. Itt rejlenek rószünkről is hasznai s fontossága azon tanulmányoknak, melyeket a kültörvényhozáaok szemléje nyújt. Egyik legfőbb tanúság, melyet a lefolyt 3 év törvényhozási történetéből meríthetünk, azon tapasztalatban áll, mikép az európai államok, ezen bár nem kevéssé izgatott, a sivár politikai ábrándoknak nem csekély mértékben hódoló időszak alatt sem vesztegeltek tétlenül a jogrendszer kifejtésében ; sőt inkább ez alatt is nagy tevékenységet fejtettek ki. A codiücationális mozzanatok, rendesen az emberiség magasztos czéljai felé irányzott nemes törekvések kifejezései eláradoztak a Névától a kast büszkesége s polgári viszályairól hires pirenei felszigetig. Itt különösen (Portugalliában) nagy gond fordíttatott a büntető codex tökéletesítésére, miben mint a polgári szabadság s társalmi jogok legfőbb biztosítékában számos európai államokban (ujabban S v ó d-országban(1862.) előbb Piemontban 1860. Belgiu ui 1861.) talált verseny-társakra. Részint az anyagi, rérészint az alaki bűnvádi jogrendszer korszerű kifejlődése a német államokban kitűnő haladást tőn. (Baj or 1861;Bréma, Hamburg 1861; H e s s e n 1860) Míg legújabban némely rendkívüli bünnesetek , melyek a rendszer rendkívül bűnös kinövéseit s hiányait tárták fel, a nyugati legelőhaladottabb államoknak, Angliának (Hallféle őrültházi eset) és Franc z ia-országnak (Doizettsete) is ügyeimét ujolag a büntető jogi reformok vonták magokra; melyekre ott bizottmányok, emitt az illető ministerium osztályai bizattak meg. — Nem kevésbé haladt a tevékenység a magánjog korszerű átalakításában A szász példájára (1853-b) H e s s e n és B a j o r ujmagánjogi codexeket készítettek, melyek korunk legjelesb műveiül szolgálandnak. Míg a magánjog rendszer egyes részei a többi államokban is kellő reformok alá került, nevezetesen az irói tulajdonjog (Franczia és Olasz) a jelzálog rendszer (A n g I i a, S p a n y ol, Darmstadt, Porosz stb.) házassági jog (Dán, Svéd, Spanyol, Porosz, Bad e n) stb. Igen feltünőleg nagy gondot látunk fordíttatnia hiteltörvények tökéletesítésére, s átalában a forgalom érdekeinek biztosítására. Az annyira háttérbe szorított föl d h i te 11 a telekkönyvek s a végrehajtási rendszer tökéletesítése által igyekeznek emelni; mig több uj vagy javitott kereskedelmi s váltó codexek s törvények az ipar s kereskedelmi üzlet emelésére irányoztatnak. (Folyt.) Kúriai itelctek. magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 1. Fülöp Zsófiának — özvegy Fülöp Dániel nő Dobay Zsuzsánna elleni végrendelet érvénytelenítési perében Ítéltetett : A fe'peresck által követelésbe tett ősi atyai vagyonnak jelesül: az elidegenített püspöki hegyi szöllö 350 vft ériékének, valamint az 1839-ben D. alatti örökségi osztály szerint felperesek attyának jutott, természetben átvett, és alperesnő által jelenleg birtokolt Tóczes kerti ősi szőllő 300 vft becsértékének levonásával 1761 vft 37 '/2 kr. ősi pénznek, ugy szinte a sámsoni zálog birtok kiváltása folytán örökségképen 1844-ben felvett 190 vítot,öszvesen tehát 2301 ít 37^ kr váltó öszvegbeni kiegészítés^ az ősiségi viszonyokat rendező szabályok elle nében bíróilag megállapítható nem lévén, alperes a felpeperesek által támasztott ebb-li követeléseiktől az erre vo natkozó mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával felmentetik, a Toczes kerti szőllő azonban a peres felek besimerése szerint is, a végrendelkező Fülöp Dánielnek ősi vagyona lévén, ez iránti azon végintézkedése, miszerint ezen szőllőt alperes özvegyi jogon bírja, ennek megszűntével pedig tulajdoni minőségben felperesekre száljon teljesen törvényszerűnek és szinte mind két alsó bírósági ítélet megváltoztatásával a felekre nézve kötelező erejűnek állnpitatik meg, ily változtatással a másod bíróság Ítélete a felperesek által nem fellebbezett pontok érintetlenül hagyása mellett, az abban felhozott indokoknál fogva aly hozzáadással, hogy a 12 szám alatti okmány szerint a Péterfiai 1082. szám alatti, felpereseket fele részben természetben illető házon még rajla fekvő 744 pft adóssági teher felét felperesek tartoznak illet ékük arányában viselni, helyben hagyatván, a periratok foganat szerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862.dec. 2. 2535. P. sz. a. Előadó: Zsümböry György ktb.) 2. Szende Bélának Schmidt György és neje elleni adóssági perében ítéltetett: A tettes kir. itélő Tábla ítéletének azon része, melyben felperes a néhai Fogarasy Vazul személyére adományozva volt, és így általa felsőbb jóváhagyás nélkül má-ra át nem ruházhatott lugosi posta állományért, s ehhez tartozó 64 hold földekért igénybe vett követelése eiutasittatott,hely! enhagyatik, azon része pedig, melyben a felperes netaláni igényeinek más alapon leendő érvényesítése fentartatott, megváltoztatik, és a mennyiben Fogarasy Vazul állítólag tulajdonához tartozó, az E. a. felszámított, az 1-ső r. alperes állal át vett tárgyaknak misége és értéke, ugy nem különben azon körülmény, váljon ezek fejében és mily összeget fizetett légyen 1-ső r. alperes többször nevezett Fogarasy Vazulnak? a periratokban kellőleg kiderítve nincsen, az eljáró mtörvszék ezen körülményeknek tárgyalás utján leendő felfedezésére, s ezekhez képest uj ítélet hozatalára utasittatik, mi végett a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 28. 5800. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) 3. Joannovics Annának Dimitrievics Nestor elleni 8800 pfrt szolgálati bér iránti perében Ítéltetett: A hit alatt kihallgatott tanuk vallomásából kiderülvén, miként néhai Dimitrievics Péter beismerte, hogy felperes 22 éven által az ő házánál léte alatt a nagyobbszerü belső házi gazdaságot vezette s gondossága által a vagyon gyarapításához tetemesen járult, s nagy tényezőül szolgált, ennélfogva mind a két alsó bíróság Íteletei megváltoztatása mellett felperesnek a becslő eskü mellőzésével az e. bság által megítélt évi 150 frt évenkinti 200 frt. o. é. emeltetik, s igy 22 évekre összesen 4400 frt o. é., a perköltségek kölcsönös megszüntetésével megítéltetik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. decz. 6-án. 1026. P, sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 4. Lővy Gotliebnek a triesti biztosító társulat elleni 48,656 frt 58 kr. iránti perében Ítéltetett: Annak kijelentésemellett, hogy azon 34 265 frt, mint a mennyiben a felperesi kereset a 2, E. a. rekesztvényre hivatkozólag alábbszállitva megállapittatott, azon 2. E. a. rekesztvény tartalmához képest akkori bankvalutában értendő vagyis osztrák értékben 35,978 frt 25 krt tesz, ily vilii gositással a tettes kir. itélő Táblának Ítélete annak indokaiból jóváhagyatik. s a per további törvényszerű eljárás vé«ett illetőségéhez lekuldetik. (1862. decz. 2. 5683. P. sz. a. Előadó: Nveviczkey József itélőmester.) 5. Na«y Károlyn >k Oc^kay Alajos és Gonstantin elleni 8060 frt iránti perében ítéltetett: Az A. a. keresetlevélhez •/. a. mellékelt, s az