Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 1. szám

2 legíontosb tana, az ösz hasonlító jogrendszer már a tu­domány érdekében is nagy hasznokkal kínálkozik; az épen kiválóan nagy szükségünek bizonyul akkor, midőn a tudomány vívmányait gyakorlatilag alkalmazni, megtestesíteni kell, t. i. a jogi törvény­hozás terén, melyet csak az emelhet tökélyre, ha a külcodiücati­óknak legjelesb, legkorszerűbb intézményei kikerestetnek s össze­szedetnek. Itt rejlenek rószünkről is hasznai s fontossága azon ta­nulmányoknak, melyeket a kültörvényhozáaok szemléje nyújt. Egyik legfőbb tanúság, melyet a lefolyt 3 év törvényhozási történetéből meríthetünk, azon tapasztalatban áll, mikép az euró­pai államok, ezen bár nem kevéssé izgatott, a sivár politikai ábrán­doknak nem csekély mértékben hódoló időszak alatt sem veszte­geltek tétlenül a jogrendszer kifejtésében ; sőt inkább ez alatt is nagy tevékenységet fejtettek ki. A codiücationális mozzanatok, rendesen az emberiség magasztos czéljai felé irányzott nemes tö­rekvések kifejezései eláradoztak a Névától a kast büszkesége s pol­gári viszályairól hires pirenei felszigetig. Itt különösen (Portugalli­ában) nagy gond fordíttatott a büntető codex tökéletesítésére, miben mint a polgári szabadság s társalmi jogok legfőbb biztosíté­kában számos európai államokban (ujabban S v ó d-országban(1862.) előbb Piemontban 1860. Belgiu ui 1861.) talált verseny-társak­ra. Részint az anyagi, rérészint az alaki bűnvádi jogrendszer kor­szerű kifejlődése a német államokban kitűnő haladást tőn. (Baj or 1861;Bréma, Hamburg 1861; H e s s e n 1860) Míg legújab­ban némely rendkívüli bünnesetek , melyek a rendszer rendkívül bűnös kinövéseit s hiányait tárták fel, a nyugati legelőhaladottabb államoknak, Angliának (Hallféle őrültházi eset) és Franc z i­a-országnak (Doizettsete) is ügyeimét ujolag a büntető jogi refor­mok vonták magokra; melyekre ott bizottmányok, emitt az illető ministerium osztályai bizattak meg. — Nem kevésbé haladt a tevé­kenység a magánjog korszerű átalakításában A szász pél­dájára (1853-b) H e s s e n és B a j o r ujmagánjogi codexeket ké­szítettek, melyek korunk legjelesb műveiül szolgálandnak. Míg a magánjog rendszer egyes részei a többi államokban is kellő refor­mok alá került, nevezetesen az irói tulajdonjog (Franczia és Olasz) a jelzálog rendszer (A n g I i a, S p a n y ol, Darmstadt, Porosz stb.) házassági jog (Dán, Svéd, Spanyol, Porosz, Bad e n) stb. Igen feltünőleg nagy gondot látunk fordíttatnia hitel­törvények tökéletesítésére, s átalában a forgalom érdekeinek biztosítására. Az annyira háttérbe szorított föl d h i te 11 a telek­könyvek s a végrehajtási rendszer tökéletesítése által igyekeznek emelni; mig több uj vagy javitott kereskedelmi s váltó code­xek s törvények az ipar s kereskedelmi üzlet emelésére irányoz­tatnak. (Folyt.) Kúriai itelctek. magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 1. Fülöp Zsófiának — özvegy Fülöp Dániel nő Dobay Zsuzsánna elleni végrendelet érvénytelenítési pe­rében Ítéltetett : A fe'peresck által követelésbe tett ősi atyai vagyonnak jelesül: az elidegenített püspöki hegyi szöllö 350 vft ériékének, valamint az 1839-ben D. alatti örökségi osztály szerint felperesek attyának jutott, termé­szetben átvett, és alperesnő által jelenleg birtokolt Tóczes kerti ősi szőllő 300 vft becsértékének levonásával 1761 vft 37 '/2 kr. ősi pénznek, ugy szinte a sámsoni zálog bir­tok kiváltása folytán örökségképen 1844-ben felvett 190 vítot,öszvesen tehát 2301 ít 37^ kr váltó öszvegbeni ki­egészítés^ az ősiségi viszonyokat rendező szabályok elle nében bíróilag megállapítható nem lévén, alperes a felpe­peresek által támasztott ebb-li követeléseiktől az erre vo natkozó mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásá­val felmentetik, a Toczes kerti szőllő azonban a peres felek besimerése szerint is, a végrendelkező Fülöp Dánielnek ősi vagyona lévén, ez iránti azon végintézkedése, misze­rint ezen szőllőt alperes özvegyi jogon bírja, ennek meg­szűntével pedig tulajdoni minőségben felperesekre száljon teljesen törvényszerűnek és szinte mind két alsó bírósági ítélet megváltoztatásával a felekre nézve kötelező ere­jűnek állnpitatik meg, ily változtatással a másod bíró­ság Ítélete a felperesek által nem fellebbezett pontok érin­tetlenül hagyása mellett, az abban felhozott indokoknál fogva aly hozzáadással, hogy a 12 szám alatti okmány szerint a Péterfiai 1082. szám alatti, felpereseket fele rész­ben természetben illető házon még rajla fekvő 744 pft adóssági teher felét felperesek tartoznak illet ékük ará­nyában viselni, helyben hagyatván, a periratok foganat szerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862.dec. 2. 2535. P. sz. a. Előadó: Zsümböry György ktb.) 2. Szende Bélának Schmidt György és neje el­leni adóssági perében ítéltetett: A tettes kir. itélő Tábla ítéletének azon része, melyben felperes a néhai Fogarasy Vazul személyére adományozva volt, és így általa felsőbb jóváhagyás nélkül má-ra át nem ruházhatott lugosi posta állományért, s ehhez tartozó 64 hold földekért igénybe vett követelése eiutasittatott,hely! enhagyatik, azon része pedig, melyben a felperes netaláni igényeinek más alapon leendő érvényesítése fentartatott, megváltoztatik, és a mennyiben Fogarasy Vazul állítólag tulajdonához tar­tozó, az E. a. felszámított, az 1-ső r. alperes állal át vett tárgyaknak misége és értéke, ugy nem különben azon körülmény, váljon ezek fejében és mily összeget fizetett légyen 1-ső r. alperes többször nevezett Fogarasy Vazul­nak? a periratokban kellőleg kiderítve nincsen, az eljáró mtörvszék ezen körülményeknek tárgyalás utján leendő felfedezésére, s ezekhez képest uj ítélet hozatalára utasit­tatik, mi végett a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 28. 5800. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) 3. Joannovics Annának Dimitrievics Nestor elle­ni 8800 pfrt szolgálati bér iránti perében Ítéltetett: A hit alatt kihallgatott tanuk vallomásából kiderülvén, miként néhai Dimitrievics Péter beismerte, hogy felperes 22 éven által az ő házánál léte alatt a nagyobbszerü belső házi gazdaságot vezette s gondossága által a vagyon gyarapításához tetemesen járult, s nagy tényezőül szol­gált, ennélfogva mind a két alsó bíróság Íteletei meg­változtatása mellett felperesnek a becslő eskü mellőzésé­vel az e. bság által megítélt évi 150 frt évenkinti 200 frt. o. é. emeltetik, s igy 22 évekre összesen 4400 frt o. é., a perköltségek kölcsönös megszüntetésével megítélte­tik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. decz. 6-án. 1026. P, sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 4. Lővy Gotliebnek a triesti biztosító társulat elleni 48,656 frt 58 kr. iránti perében Ítéltetett: Annak kijelentésemellett, hogy azon 34 265 frt, mint a mennyi­ben a felperesi kereset a 2, E. a. rekesztvényre hivatkozó­lag alábbszállitva megállapittatott, azon 2. E. a. rekeszt­vény tartalmához képest akkori bankvalutában értendő vagyis osztrák értékben 35,978 frt 25 krt tesz, ily vilii gositással a tettes kir. itélő Táblának Ítélete annak indo­kaiból jóváhagyatik. s a per további törvényszerű eljárás vé«ett illetőségéhez lekuldetik. (1862. decz. 2. 5683. P. sz. a. Előadó: Nveviczkey József itélőmester.) 5. Na«y Károlyn >k Oc^kay Alajos és Gonstan­tin elleni 8060 frt iránti perében ítéltetett: Az A. a. kere­setlevélhez •/. a. mellékelt, s az

Next

/
Oldalképek
Tartalom