Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 26. szám

Fest. péntek 1803. Április 3. 26. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Igényper. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Igényper. Váljon azon végre liajtásilag lefoglalt ingókra nézve, melyeket valaki tulajdonának lenni állit, tulajdon igényével azonban elutasittatott, egy későbbi igénylő igényt támaszthat-e? Kiilley Ede vtszéki ülnök úrtól. Előttünk áll egyike azon számtalan eseteknek, *) me­lyeket a legutóbbi időkben a közvélemény, mint törvény­kezésünk mételyeit országszerte olv fennhangon elitélte. Halbauer János György részére Z i e g 1 e r Adolf Antal elleni 570 frank nyi követelése alapján még 1860. jan. 4. a zálogolás eszközöltetvén, ez alkalommal a fogla­lást szenvedett fél kijelenté, miszerint a lefoglalt ingóságok nem az ő, hanem ipja Csernahorszky Venczel tulajdonát képezik, mint kinek azokat szerződésileg örök áron eladta. Csernahorszkv Venczel az eljáró volt pesti cs. k. keres­kedelmi törvszék által igényének érvényesítésére utasít­tatván, az általa beadott igénykereset folytán lefolyt per­ben az igényelt tárgyakhozi tulajdonjogát egy Ziegler Adolf és Csernahorszky Venczel közt kötött adás-vevési szerződéssel és tanukkal iparkodott bebizonyítani. A kereskedelmi törvszék helyébe lépett pesti kir. váltótörvszéknek 1861. decz. 7. 44,111. sz. a. ho­zott ítélete által a lefoglalt ingóságok Csernahorszky Venczel igénylőnek odaitéltettek. Azonban foglaltató alperes felebbezése folytán a kir. v á 11 ó f e 11 ö r v é n y s z é k 1862. évi mart. 17. 661. sz. a. hozott ítéletével fperest igényével elutasította, s ezen Ítélet a kir. hétszemélyes tábla által is helybenhagyatott. Ezen feltörvényszéki ítélet indokai következők: „Csernahorszky Venczel felperes tulajdoni joggal igényli a keresetlevélben felhozott azon porczellán és kő­") Ez esetet különösen ajánljuk figyelembe, okulásul, hogy mikép semmisithetők meg a hitelezők kijátszására szőtt gaz ármá­nyok. Ki kell azonban azt is mondanunk, mikép nagyon megütköz­nénk rajta, ha ezen esetben az illető hitelező bűn­vádi keresetet neminditana azon csaló s czinkostársai ellen, kik őt oly ravaszul kijátszani megkisérlették. Mert kétségte­len, mikép itt valódi csalási bűntett kísérlete forog fenn, mi szigorú fenyíték alá vonandó. Nem elég, hogy a vtszék tiszteletre méltó gyorsaság s igazságosságával meghiúsítsa az ily ármányokat, ha­nem kell. hogy a jogosság szükségelte büntetési szigor által fényes példa is szolgaltatassék. Ha a kereskedők nem lépnek fel ily szi­gorral csaló társaik ellen, akkor önmagoknak s ne a törvényeknek tulajdonitsák bajaikat s á hitel süllyedését. És találkozott ügy­véd, ki ismerve az előzményeket, ily aljas csalás kivitelére se­gédkezeket tudva nyújtott? Szerk. edény árukat és készleteket, melyek 570 frank és járu­lékai fedezésére 1860. évi jan. 4. teljesített végrehajtási zálogoláskor Halbauer Gr. János e. r. alperes részére Zigler Ádolf Antal m. r. alperestől lefoglaltattak. Kerese­tét alapítja 1859. évi oct. 16-án kelt, a szerződő felek és két tanú által aláirt A. a. eladási szerződésre, mely sze­rint végrehajtást szenvedő Ziegler Adolf Antal Pestváros­ban a szerviták épületében lévő porczellán és kőedény raktárát minden ott található egyéb készletekkel együtt a B. a. leltár melleit Csernahorszky Venczel felperesnek 4239 frt 37 % krért eladja, minden eladott tárgyakat a vevőnek kézről kézre átadja, és a vételárnak megtörtént lefizetését beismeri. Az A. a. eladási szerződésbe felvett tényállást és a későbbi tettleges birtoklást kétségbe vonó alperesi kifogás ellenében felperes azon ténykörülmé­nyekre, hogy közte és Ziegler Adolf Antal ni. r. alperes közt az A. a. szerződés létre jött, a B. a. leltárba fel­vett bolti áruk és készletek kézről kézre átadattak, és az igénybe vett tárgyak a leltárban foglaltakkal azonosok, habár Lőcz Ferencznek mint a tanuállitó vejénekés Zieg­ler Adolf Antal sógorának tánuvallása apprtás 155. §-a értelmében elvetendő volna is, Görög Sámuel tanú által tekintetbe vehető bizonyítékot szolgáltat ugyan: mindaz­által az A. a. szerződés, s annak folytán történt vagyon át­ruházás még azon esetben is, ha annak a két szerződő fél irányában érvényessége bebizonyítva állana, annak jó­hiszeműséggel létrejöttét tagadásba vevő és a szerződést színlegesnek bélyegző e. r. alperes, mint harmadik sze­mély, és jó lelkű hitelező ellenében jogérvénynyel nem bírhat azért, mert ha tekintetbe vétetik, hogy az eladási szerződés ipa és vő közt köttetett, hogy az eladás idejé­ben Ziegler Adolf Antal eladónak felperes és több más kielégítetlen hitelezői voltak, ezen eladás által pedig a hitelezők kielégítésére szolgáló 4239 frt 37 V2 kr. értékű vagyon végrehajtás alól elvonatott a nélkül, hogy a vé­telár holléte, vagy annak a hitelezők kielégítésére fordí­tása kimutatva lenne, ha tekintetbe vétetik továbbá, hogy a tényállás tagadása folytán felhozott azon alperesi állí­tásokat, hogy az eladási szerződés kiállítása után fel­peresnek czitntáblája nem volt a bolt eleibe függesztve, a boltban felperes tulajdonára mutató ismertető jel nem volt alkalmazva, az eladás után is, különösen pedig bírói zá­logoláskor csak Ziegler Ádolf Antal eladó megbízás elő­mutatása nélkül találtatott a boltban, felperes a per foly­tában meg nem czáfolta, akkor kétséget nem szenved, hogy az A. a. szerződés csak színlegesen volt készítve, következésképen a felperesnek tulajdoni igényét foglal­tató 1. r. alperes irányában nem igazolhatja, hanem az a ptk. 869. és 874 §§. értelmében a kereset elutasítását vonja maga után." Ezek szerint Cser nahorszky Venczel keresetével vég­legesen elutasítva lévén, Halbauer János György hitelező 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom