Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 24. szám

Pest. pentek 1803. Mártius 27. 24. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom Jogeset — Vojnics-Szucsirs ügy. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. - Hivatalos tudnivalók. Az évnegyedes t. előfizetők kéretnek előfizetésüket (3ftt.il) mielőbb megújítani. Vojnics-Sznesics ügy. Az Ö3is. pat. 11 S alkalmazásához. Vojnics József az A. BJ esketési bizonyítvány sze­rint, 1815 évben S/.uc-ics Klárával második házasságra lépvén, a G. a. házassági szerződésnél fogva leendő nejé­nek az esetre, haho_y ez öt túléli, özvegysége tartamára leköti az általa szerzett s a szabadkai határban Vámtelek és Nagylány pusztákon levő 300 láncz földének, 321/i láncz ugarföldéuek, szölőjén-k, házának, s malmának — melyeknek a B. CD. és E. a. földkönyvi kivonatok szerint kizárólagos tulajdonosa volt, s melyektől ő F. szerint ki­zárólag is adózott — s ezeken felül 7424 vfrt tőkének ha­szonélvezetét, s a hasz onvétellel rendelk-zhetést olyképen, hogy mig özvegysége tart, a házassági szerződésben név­szerint is felhívott fentebbi vagyonságokat korlátlanul haszonélvezhesse, a haszonvétel iránt rendelkezhessék, de halála után, megszűnvén az özvegységével járó haszonél­vezeti jog, mind ezen vagyonságok a H. és I. szerint első nejétói született Mihály és Ferencz törvényes gyermeke­ire szálljanak tulajdonilag; a 2-ik pontban történt azon kikötés mellett, hogy miután általa még nötlen<ége alatt szerzett ezen 3U0 lancz földből 100 láncz az első nejével kötött házassági s erzödés alkalmával az ettől származni fogott gyermekek részére lekött^tett, ezek azon riknál fogva, mivel az ősi vagyont korlátlanul i minden özve­gyi jog terhe nélkül hagyra nekik, az összes szerzett 300 lancz föld haszonelvezetét, s ekként a 100 lancz füld le­vonása nélkül, második házasságabeli nejénél — özvegy­sége esetére — meghagyni köteleztessenek. Ot évre ezen szerződés után Vojnics József a K. szerint 1820-ik évben elhalálozott. Eisö házasságbeli fiai Mihály és Ferencz, mostoha anyjukkal L. és M. a. oly tartalmú kétoldalú szerződésre leptek, hogy az atyjuk áital létesített Gr. a. házassági szerződés mindenekben megerősíttetvén, az ez által haszonélvezetül lekötött vagyonságok haszonélveze­tül a mostoha anyánál meghagyat tassanak. a tulajdon pe­dig illeti é* illesse őket mostoha fiait; a 4-ik pontban tett azon kijelen'é- mellett, hogy a haszonélvezetül tartott eme vagyonságokat az özvegynonek adóssággal ter­helnie nem szabad, és azoknak az < zvegyi jog megszűnte esetén mostoha fiaira tulajdon joggali átszállta ujolag kö­teleztetik : az M. a. lekótelezéshen pedig a 7424 vfrtból álló tőke 6'U00 rfrtban megállapittatvan, ennek kamatjai az özvegynő részére, a tőkének pedig az első házasságbeli gyermekt-k részére tulajdon joggal átadása biztosit..tik. E háromrendbeli szerződés és egyezség által az öz­vegynő s férje első hazassárbeli gyermekei között az atyai vagyonra nézve a haszonélvezet és tulajdon jog szabatosan körülírva és meghatározva lévén, az ozvegynö ennek folytán haszonélvezeti joggal hidalta a felsorolt vagyonságokat, és soha egyébre, mint ha-zonchezeti jogra igényt nem tartott, oly annyira; hogy midőn 1856. évben, — miután férjének első házasságb-li fia, Ferencz P. szerint 1836 ik évben mngtalannl elhalt s ekként az 1820-b elhalt Vojnics József összes tulajdon jo^a másik fiában Mihályban pontosult — a telekkönyvek beho­zatala alkalmával a helyszínelést teljesítő bizottmány ál­tal az általa élvezett ingatlanok tulajdoni joga iránt meg­kérdeztetvén, ő U. és V. szerint akként nyilatkozott jó­lelkúleg s a törvény előtt kötelező erővé ; miszerint •ft i n d azon ingatlanok általa özvegysége tar­tama alatt csak haszonélvezettel tartatnak, s a tulaj­don azok iránt férjének első házasságbeli gvermekét — V. Mihályt — illeti, miért is e vagvonsaeokat ugyan­annak nevére telekkönyveztetni kérte. 1858. évben mind Mihály V. József egyedüli figyer­meke, mind atyjának V. Józsefnek özvegye Sucsics Klára elhalván, az ez által özvegyi jogon bírt javak, mint V. Mihály összes hagyatéka, törvényes gyermekeinek V. Márk s Máriának 1858. decz. 31. birtokukba át idattak. Azonban az özvegynek, Szucsics Klárának testvérei: Bor­bála, Lajos és Isabella férjezett Szalmásiné ei-y végren­deletet mutattak fel, melyet a nevezett ö/.vegy 1857. szept. 8-án — 92 éves korában — tön, s melyet a G. L. a. szerződések alapján has/onvetelkép birtokolt Vojnics József féle javakra is kiterjesztett, örököseinek azokban a fent nevezett testvéreit k'nevezven. Ennek folytan a hagyaték tárgyalásánál a kérdéses javak a leltárba beve­zetettek, s 1860. máj. 27. zár alá tétettek. E/. okból Voj­nics Mark s Mária — férj. Vojnics Tivadarné mint V. Mihály törvényes gyermekei s örökösei, a kérdéses vég­rendeletnek azon részét, mely apjok tulajdonára vonatko­zik, s mi lyet az özvegy csak mint özvegy haszonéi\eze­tül birtokolt, érvénytelenittetni kérik s melyről kü­lönösen azt jpgyzik metT, hogy az özvegy azt 1857 ik évben 92 eves korában halálos ágyában, testileg é- lelki­leg tehetet'en állapotban nem is irta. hanem >em irni, sem megolvasni, sem aláirni mar n-m bírván, arra állító­lag csak keresztvnnás>t tette, s melv iratról m nd|ák m st testvérei — ;<z a'peresek — hogy az végrendelet. És ez-n végr ndeletre alapítják a'peresek — az z^ egy fentne ezeti testvérei —örökségi Lényük t — a/On ok­ból, nwt szenntök ezen javakra ö/.v. V'jnicsue 1854 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom