Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 21. szám

86 az elidegenítési és eladósitási tilalmat is magában foglalja, és mint ilynemű biztosítási mód a törvény által kijelölve van. Ez okból véleményem szerint a fentebbi esetben a kérdéses tilalom csak mint zárlat, melyet a jogosítottnak a lemondás alapján kieszközölni kellene, lehetne feljegyezhető; noha az 52. §-nak — melyben a hitbizományi helyettesítés is mint hasonnemü tilalom említtetik — és a többi szavainál fogva nem tartom épen kétségtelennek, hogy az elidegenítési és eladósitási tilalmat is, mint ilyent is, ne lehessen feljegyezni, de oly lemondás alapján, melyből egy harmadik sem uj jogot, sem pedig a már meglevő jogra nézve biztositást nem nyer, sem bekeblezésnek, vagy előjegyzésnek, sem pedig feljegyzésnek helye nem lehetne; mert a kötelezettség, ha ellenében semmi jog nem áll, kötelezettségnek szoros értelemben nem is tekinthető, és egy harmadiknak irányában semmi hatálylyal nem bírhat; nem pedig azért, mert ha valaki p. o. a hitelező egy a kérdésben forgóhoz hasonló lemondással terhelt vagyont megtámadna, ez által senkinek jogát adósáén kivül meg nem sértené. Illíriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 241. Ádám Sára és Ádám Annának ifj. Ádám Mihály és özv. Ádám Józsefnő elleni örökösödési perében ítéltetett: Néhai Ádám Mihály 852-ik évi decz. 15-én kelt, alperesek által is érvényesnek elismert B. alatti végintézetében összes vagyona, különösen pedig háza és két fertálnyi külön szállás földéről mint sajátjáról rendelkezvén, s e javakat a D. a. szerződés szerint gyermermekeinek csak haszonélvezetül adván át, következőleg világos és határozott vagyon átruházási szerződés hiányában a 2. sz. a. telekkönyvi bekebelezések felperesnőknek a meg itélt köteles rész kiadására nézve törvényes akadályul nem szolgálhatván, a perben nem állott néhai Ádám György maradékainak osztaléka pedig jelen Ítélet tárgyát nem képezvén, az eljáró bíróság ítélete jóváhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. jan. 7-kén 4067. P. szám alatt. Előadó: Barthos János ktb.) 242. Delats Józsefnek Eiszner Salamon és neje Fischer Száli ellen 72 frt 41 kr. iránti perében Ítéltetett: Alpereseknek az állítólagosán héber ünnepnapra kitűzött megjelenési határidő elhalasztását kérelmezni szabadságában állván, miután azt nem tették, semmiségi panaszuktól elüttetnek, és az első bíróság Ítélete azon okból, mert felperes alpereseknek határozott összegre szóló költ ségét nem is követelvén, a bíróságnak a fáradság és költség itten is helyeselt összegre lett mérséklése jogában és kötelességében állott, helybenhagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. január 8-kán 2956. P. szám alatt. Előadó Toperczer Ödön ktb.) 243 Guthard Juliannának Baumgarten Áron elleni 1000 frtot követelő perében ítéltetett: Az alperes által leteendőül megítélt főeskü mintájának az akkor hatályban volt perrendtartás 242. §-ának értelmében főleg az ez által bizonyitó felperes kívánságához alkalmazottan kellvén készülni, azon körülmények pedig, melyeket felperes azon prtás 259. § ánál fogva válaszában is kívánhatott abba foglalhatni, nemcsak közönyösök nem lévén, sőt azok után, miket alperes nem ugyan a kereseti kölcsönre, de más itt kérdés alatt nem lévő tárgyra vonatkozólag viszonválaszában beismert, szükségeseknek tekintethetvén, az első bíróság ítélete az álta felhozott okoknál fogva is jóváhagyatik, s a per további eljárás végett illetőségéhez leküldetik, tartozván alperes jelen Ítélet kézbesítésétől 15 nap alatt azon eskü letétele végett határnapot kérni, akkor megjelenni és az esküt letenni, különben arra többé bocsáttatni nem fog. (1862. évi jaruár hó 8-dikán 4010. P. szám alatt. Előadó: Neviczkey József itélőmester.) 244. Schabatz Venczelnek Ditrich József ellen 24 frt 6 kr. iránti perében végeztetett: Az alaptalan felfolyamodásnak helye nem lévén, az eljáró biroságnak végzése helybenhagyatik, s az ügyiratok illetőségükhöz visszaküídetnek. (1862. január 8-kan 2050. P. szám alatt. Előadó: Popovics Márk ktb.) 245. Fürst Dávid és nejének Neuman Fülöp és neje ellen lakbér felmondásttárgyazó perében ítélt.: Az elsőbiróság ítélete az abban foglalt indokoknál fogva helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jan. 8-án 5465. P. sz. a. Előadó : Urbanovszky Jusztin ktb.) 246. Kálmán Györgynek Molnár Anna elleni visszahelyezési perében végeztetett : Minthogy az ügyvédnek a már egyszer elvállalt képviselet után kötelességében áll, megbízott fele részére minden szükséges lépéseket és beadványokat annak idejében meghatalmaztatása értelmében megtenni, s jelen esetben, midőn a főesküt elfogadta, nem volt elegendő az Ítélet tartalmáról védenczét értesíteni, hanem kötelességéhez tartozott az ítélet értelmében az eskü letétel végett annak idejében határnapot kérni, s a bíróság által e végre kitűzött határnapról védettjét értesíteni, ezen kötelessége alól feléhez intézett levél által sem mentetvén föl; de nem szolgálhatván ürügyül ezen kötelesség elmulasztására az sem, hogy védencze az ezen beadványokhoz szükségelt összegeket az Ítélet után neki nem előlegezte, mert ezt az ügy elvállalásakor kellett volna teljesítenie, mindezeknél fogva az annak idejében kért visszahelyezés helyadása mellett, ezen végzés jogerőre emelkedése után Kálmán György visszahelyezést kérő félnek Molnár Annávali ügyében az eskü iránti jelentkezhetés a törvényes idő alatt nyitva tartatik; Ege Miklós ügyvéd Kálmán György részére 4 frt 72 kr. és ezen végzés jogerőre emelkedése után 14 nap alatt mindazon végrehajtási költségek megfizetésére köteleztetik, melyek mulasztása miatt birói eljárás utján a perben álló felek részére már megalapittattak, ekként az első bírósági végzés megváltoztatván, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. január 8-kán 2992. P. szám alatt, Előadó: Perlaky János ktáblabiró.) 247. Hofman Márkusnak s általa Hofman Léni, Háni és Betti testvéreinek mint néhai Marton Eszter örökösseinek a Ney Lipót utáni hagyatékból 1050 írtnak kiadatása iránti perében végeztetett: A hagyatéki eljárás az ideigl. törv. szabályok 179. §-a által hatályon kivül tétetvén, a jelen eset pedig ezen szabályok 18Ö. § ának másod része alá nem tartozván, annál fogva ezen ügy megvizsgálhatlannak nyilvánittatik, s az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jan. 8-án 3064. P. sz. a. Előadó: Perlaky János ktb.) 248. A Demeter leányágnak a Demeter fiág elleni