Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 14. szám
Pest, kedd 1862. február 18. 14. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Zalogváltó jogeset. — Kúriai ítéletek : magán, úrbéri és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Zálogváltó-jogeset. (Folytatás.) Ezután az iratok becsomóztatván, a miskolczi volt cs. kir. törvényszék 1861. mart. 26-kán 708. sz. a. következőleg ítélt: I. Alperes özvegy gróf Szirmay Istvánné szül. Szinnyey Matild, ugy is mint néhai férjétől származott gyermekei gyámanyja köteleztetik felpereseknek, mint gróf Erdődy Györgyné engedményes jogutódainak jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 14 nap alatt általadni, illetőleg kifizetni a következőket: 1. ) Az 1800. évi aug. 7-kén kezdett s 1801. decz. 20-án bevégzett birói végrehajtás alkalmával a 4. sz. a. végrehajtási jelentés 9. 19. és 35. lapjai szerint az alperes gr. Szirmay János Tamás ur által visszatartott Sallay-féle két teleknek, vagyis az L. szerint földben és rétben összesen 78. holdnak fele részét, vagyis beltelek földben 1 holdat, szántó földben 26 holdat, és 12 ember vágó rétet — nem különben ezeknek évenkint o. ért. 63 forintra jelen per kezdetétől, vagyis 1808. máj. 16-tól számítandó haszonvételét. 2. Az anyaperhez csatolt 4. sz. a. végrehajtási jelentés 39. lapja szerint a fentnevezett alperes gróf által viszszatartott, a Nyögő patak és Sajó folyam között feküdt, két holdat tévő majorsági szilváskert fele részének visz szatéritése fejében egy hold földet, és ennek évenkint 4 o. ért. forinttal és 20 krral jelen per kezdetétől számitandó haszonvételét. 3. A 4. sz. a. végrehajtási okirat 15. és 21. lapján felidézett és az N. szerint néhai gróf Szirmay János Tamás által 1000 ftért az 1784. évi nov. 23 án a szentpéteri relormátus egyháznak elidegenített virágos kert és Csermákféle fundus árainak felét, vagyis 500 ftokat, jelen per kezdetétől 1858. május l-ig 6%, azontúl pedig 4% kamataival együtt 4. A végrehajtási okirat 37. 38. lapjai, a főperhez 15. 16. és 17. sz. a., s a folytatólagos perhez P. Q. R. S. T. Z. alatt csatolt okiratok szerint a szt.-péteri R. C. egyház részére a közös és megítélt zálogrészből, a zálogos perbeni itélet hozatala előtt alapítvány czime alatt ajándékozott 49,085 • ól szőllőnek, 4320 • öl szilvás földnek, 4340 • öleket tevő szántóföldeknek, s ugyancsak 1600 • öllel számított 36 kaszás rétnek fele része viszszatéritéseül 24,542 ^ öl szőllőket, 2160 • öl szilvás földeket, 1600 • öllel számítandó 32 hold és 670 • öl szántóföldeket és 18 kaszás rétet természetben, valamint ezeknek együtt véve a Z. a. kimutatás szerint évenkint o. ért. 226 frf. 79 krt tevő, jelen per kezdetétől számítandó haszonvételeinek felerészével. 5. A végrehajtási okirat 37. 38. lapjai, a főperhez 18. 19. sz. a., a folytatólagos perhez pedig V. és W. a. csatolt okiratok szerint az 1789. évi szept. 11-én a fentnevezett alperes gróf Szirmay János Tamás által Sz.-Péter városának elidegenített 15 és fél hold szántóföld fele része visszatéritéseül 7'V4 hold szántóföldek természetben, valamint ezeknek évenkint 13 frt. 25 krral jelen per kezdetétói számítandó haszonvételeit. 6. A végrehajtási okirat 16. és 42. lapjai szerint alperes gróf Szirmay János Tamás által Kophenda Mátyás és nejének 700 ftért felszabadított szőllő árának felét vagyis 350 frtot, s ezen összegnek 1853. máj. l-ig 6%, azontúl pedig 4% számitandó kamatait. 7. Végre köteleztetik kifizetni a felpereseknek okozott 14 frt 13 kr. bélyeg költségeket, s ügyvédi munkadíj fejében 75 frtokat. II. A felperesi folytatólagos keresetlevél 7 pontja alatt elősorolt, s a G-. H. és P a. okiratok alapján megítéltetni kért mintegy 4 db szőllő, — továbbá a 9 pont alatt a sz.-péteri ref. egyháznak elidegenített malomjog és jövedelem 7i2 része, — végre a 9 pont alatt akisfaludi pusztára vonatkozó okiratok visszaadása iránt támasztott követelések alól alperes grófnő fölmentetik. Indokok. Előre bocsátván, miszerint a zálogkiegészitési per czime s ez alapon folytathatása iránti kérdés immár jogérvényes birói határozattal eldöntetett — előre bocsátván, hogy a felperességi jog már a per folytathatósága kérdésénél megvitattatott és eldöntetett, de különben is a B. a. csatolt okirat szerint gróf Erdődy Aspermont Mária felperesek részére Sz.-Péter várossának zálogperrel megnyert fele részét minden tartozmányaival és minden azokból eredhető jogigényekkel, melyek a zálogváltási porben hozott itélet, vagy annak következménye alapján őtet illették, örökösen eladván, felpereseknek ezen, az eladó grófnőről reá szállott, illetőleg eladott per folytathatási jogigény kétség alá sem vétethetik, és így alperes grófnőnek ezen kérdéseket illető ellenvetései birói figyelembe nem vétethettek, — megjegyezvén, miután ezen zálogkiegészitési pernek egyedüli alapja az E. a. itélet s ennek végrehajtásáról beadott s a főperhez 4. sz. a. csatolt jelentés, ennélfogva a zálogpernek jelen perhez csatoltatására többé szükség nem volt, nem pedig annyival inkább, mert a főper 13. lapján alperes ezen kérelmétől itéletileg is elüttetett, — megjegyezvén végre azt is, hogy miután egész Sz.-Péter város volt elzálogosítva, s ebből a jelenlegi felperesek jogelődei részére Sz.-Péter városnak fele része, integra medietas oppidi Sz.-Péter volt E. a. megítélve, ebből pedig a 4. sz. a. executionalis 14