Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 11. szám

44 kott Graál Ferdinánd csődtömege ezen összegnek megtérítésében elmarasztaltassák, ez úttal hely nem adatik, az első és másodbirósági költségek kölcsönösen megszüntetnek, a perügyelőnek munkadija 40 frt. oszt. értékben megállapíttatik. Mert: Alperes azon kifogását, hogy a felperes által haszonbérben birt Gaál Ferdinandféle hedrahelyi birtoknak, a vagyonbukott tulajdonos csődtömege javára 1859 ik évben eszközlött elárverezése bíróilag megsemmisíttetvén, felperes akkor, midőn 1859-ik év május 16-kán jelen kártérítési keresetét meginditotta, a kérdéses bérleményi javaknak még tettleg használatában létezett, az 1-ső és 3-ik sz. alatt okiratokkal begyőzte s kimutatta azt is, miszerint felperes keresetheti azon állításának, hogy a hedrahelyi bérleményi javaknak használatából kiüttetett, s e miatt kártérítési követelésre jogosítva volna, a kereset beadásakor még alapja nem volt, sőt felperesnek válaszából még az is kiderül, hogy a kérdéses bérleményi javak még 1860. február 15-én a válasz beadásakor is felperesnek birtokában léteztek, s miután ő azt, hogy ezen javak a csődtömeg javára mikor lettek utóbb elárverezve s az uj vevőnek átadva? s hogy e szerint mely időtől fogva áll tulajdonkép felperesnek jogában a bérleményi javakból! kiütése miatt az alperes csődtömegtől kártérítést igényelni? a per folyama alatt a pptás 23. §-a ellenére igazolni elmulasztotta, e nélkül pedig a fenforgó ügyet alaposan megbírálni, különösen a felperes által követelt kártérítési összeg mennyiségét meghatározni annyival kevésbbé lehetne, mert az első bírósági Ítélet indokaiban előforduló azon kitétel, hogy a kérdéses hedrahelyi bérleményi javakna^pladása 1860. évben eszközöltetett, mint nem a perbeli adatokból merített körülmény, az ügynek elintézésénél a ppts 294. §-a szerint birói figyelembe nem vétethetik, és mert az, váljon az érintett javaknak, az uj vevő kezére lett átadása, az 1860. évnek elején, avagy végén történt-e ? magából az elsőbirósági Ítélet tartalmából sem vehető ki, ezeknél fogva alperes csődperügyelő felebbezésének helyt adni, s az első bírósági ítéletnek megváltoztatásával, felperest kártérítési keresetétől ez úttal elmozdítani kellett. Az első és másodbirósági költségeknek kölcsönös megszüntetése a csődtörvény 97. §-ban alapszik. A perügyelőnek 40 frt o. ért. megállapított munkadija pedig tekintettel az ügynek védelmére fordított szorgalmára, a csődrendtartás 98. §. szerint lett meghatározva^ 1861. decz. 30. 346. szám alatt.) 26. Steiner Jakabnak Pollák József és Zacskó Mihály elleni igény perében végeztetett: Felperes felebbezésének helyt adva, az első bíróság Ítélete végzés alakban oda változtatik, hogy felperesnek kereseti joga megállapitatik, a perköltségek iránti intézkedés az ügynek végelitélésére halasztatik, s az eljáró első bíróság oda utasittatik, hogy a feleknek ujabb tárgyalási határnapot kitűzvén, azokat az ügy érdemében meghallgassa s a tárgyalásnak, ugy a netalán szükségesnek mutatkozandó tanúvallomásoknak eredményéhez képest, az ügynek érdemében Ítéletet hozzon. Mert : A fenforgó igénykereset, az országbírói értekezlet folytán behozott ideiglenes törvénykezési szabályoknak életbeléptetése előtt, s oly ingó javak tulajdona iránt indíttatott meg, melyek a még akkor fenállott osztrák polg. pts szabályai szerint eszközlött végrehajtási zálogolás és becslés utján vétettek birói foglalás alá, ezen igény kereset tehát, az országbírói értekezletnek az átmeneti intézkedésekre vonatkozó 174. §. szerint, az osztrák polgári perrendtart. szabályai szerint kezelendő s elinzendő, mivel pedig az utóbbinak értelmében, különösen a 447. §. tartalma szerint, azon esetben, ha a végrehajtás által magát egy harmadik tulajdoni, vagy egyéb jogaiban sértettnek tartaná, habár igényeit a birói foglalás alkalmával be nem jelentette volna is, szabadságában áll, a perben eljáró vagy a végrehajtást teljesítő bíróságnál a végrehajtásnak megszüntetését, vagy korlátozását kérni, felperes pedig jelen igénykeresetét, a végrehajtató fél, s a végrehajtott képviselő zartartó ellen, az illetékes bíróságnál még az árverésnek foganatosítása előtt benyújtotta, ennélfogva a neheztelt elsőbirósági Ítélet, mely szerint felperes az ügynek érdemleges tárgyalása előtt, a fenforgó ügyre nem alkalmazható magyar váltótörvénykönyv II. r. 11. fejezet alapján keresetétől csak azért lett elmozdítva, mert tulajdoni igényét, a végrehajtási zálogolás és becslésnek teljesítése alkalmával be nem jelentette, felperes felebbezése folytán, végzés alakban megváltoztatandó s felperes kereseti jogának megállapítása mellett, az első bíróság az ügynek további érdemleges tárgyalására s ujabb ítélet hozatalára utasítandó volt. (.1861. decz. 30 áu 1701. sz. a.) Hivatalos tudnivalók. A nmlgu hétszemélyes táblán febr. 6. s a következő napciton az alább jegyzett polgári és úrbéri perek fognak előadatni: Vanka Mátyás és Erzsébetnek Bucsánszky Alajos elleni adóssági pere. Előadó: Beke János ktb. — Nagy Begány község tagositási, legelő és erdő elkülönítési pere. — Id. gr. Z chy Ferencznek a balassa-gyarmati censualisták ellen telkek meghatározása iránt indított pere. — Milota község urbérrendezési pere. — Farkasaszó község rendezési pere. — Előadó: Bartakovits Floris ktb. — Pilis község úrbéri pere. — Kis-Budmér község legelő elkülönítési pere. Előadó: Gel lén József ktáblabiró.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Szerkesztői szállás: Belváros, kalap-utcza 8-ik szám alatt. * Pesten, 1862. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.