Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 95. szám

1 403 tásá mellett ide ujabban terjeszsze fel. (1862. nov. 10. 6328. P. sz. a. Előadó: Barihos János ktb.) 1078. Varga Ferencznek Varga András elleni osztályt követelő perében Ítéltetett: Az A. betű a. s felperesek tulajdon közösségét igazoló telekkönyvi kivonat ellenében, alperes a kereseti telekhezi kizárólagos tulajdoni jogát nem bizonyitván be, s ilyképen az első bírósági elmozdító ítélet alapjául fektetett ősiségi ny. parancs a jelen kereset elintézésénél alkalmazásba nem vétethetvén ; miután egy részről felperesek saját előadása szerint is a közös javaknak természetbeni felosztása nem eszközölhető ; más részről pedig a B. a., bíróságon kívül, és alperes által el nem fogadott becsű, a közös vagyon felosztásának alapjául nem használtathatnék, minthogy a tárgyalás folyama alatt a peres felek a vagyon közösségének mimódon leendő megszüntetése iránt, kellőképen nem hallgattattak meg, de e részben nem is nyilatkoztak: ugyanazért az e. b. Ítélete feloldaíik, s ezen bíróság a keresetnek ujabbi tárgyalására és a kifejlendök szerint ujabbi ítélet hozatalára utasíttatván, a periratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 8. 2752. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 107. Szecsődy Lajosnak Kataí'ay József elleni 136 írt 30 kr. iránti perében Ítéltetett: A kihallgatott tanuk vallásából az, miszerint felperes az általa haszonbérbe bírt földeket, azon biztosítás mellett, hogy azokat felméreti, s hogy ezektől a fizetés hold szám szerint leend megállapítva, adta ki alhaszonbérbe, kiderülvén, ugy szinte azon, körülmény, hogy alperes nem az A. a. kimutatásba kitett 7y4 hold mennyiséget, hanem csak4V2 holdakat vett haszonlatába, a periratokhoz mellékelt, s bírósági rendelet folytán telyesitett kiszámítással igazoltatván, miután ezeknélfogva alperes a haszonbér fizetésére egyedül az általa használt haszonbérlemény hold mennyisége után köteleztethetnék, ugyanazért alperes csak 4% hold földekre, az A. a. kimutatásban kitett 7 % holdra vetett 68 frt 15 kr. pp. évi haszonbérből eső aránylagos évenkinti 42 frt 21 kr. pp. összegnek, mind az 1853-ik mind pedig az 1854-ik évekre teljesítendő megfizetésében marasztaltathatván el, miután egyébként alperes azt, hogy ezen összegekkel felperest megkínálta, vagy az el nem fogadás esetében azt bíróságilag letéteményezte volna, nem igazolta — az 1853-ik évre fizetendő 42 frt 21 krtól azon évi aug. 1-ső napjától, az 1861. évi jul.hó 23- ik napjáig, mint a hazai törvények visszaállítása idejéig folyó 4%, innen szárnitva pedig 6°/0 kamatoknak, ugy szinte az 1854. évi 42 frt 21 kroktól ezen évi aug. hó 1-től a fentebbi megállapítás szerinti kamatoknak is megfizetésére köteleztetik, s minthogy az egész felperesi követelés nem Ítéltetett meg, a költségek kölcsönösen megszüntetnek. Ily képen megváltoztatván az e. b. ítélete, a per további intézkedés végett, illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 13 án 2795. P. sz sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 1080 Oláh Eleknek Özv.Vidák Erzsébet elleni 214 frt iránti perében ítéltetett: Alperesnő azt, hogy felperes művezetői minőségben nála munkában állott, s hogy saját műszereit is használatban adia, a tárgyalás során részint nyilván, részerint hallgatag beösmervén, és hogy mindezekért felperesnek valamit fizetett volna, maga sem állítván ; hogy pedig felperes ama minőségben szolgálatát 6 holnapig folytatta, az a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásaival igazolva lévén: tulajdonképeni elintézés tárgyát annálfogva csakis azon kérdés képezi, ha váljon igaz e? hogy alperesnő felperesnek munkabér fejében havonként 12 pírtot, vacsora s reggeli pótlásául naponta 20 pkrt, s műszereinek használatáért 60 pfrtot igért. — Mire való nézve, minthogy felperes minden más bizonyítékok hiányában mindvégig főesküt kinált, s azt az alperes nő a második tárgyalás alkalmával is határozottan elfogadta ; ugyanazért a mondott eskü, az alperes nőnek oda ítéltetik, és ha azt arra: ,,hogy ő felperesnek munkabér fejében havonként 12 pftot, vacsora s reggeli pótlékul naponként 20 pkrt, s műszereinek használatáért általában 69 pírtot nem igért, s így annak e czimeken semmivel sem is tartozik,11 a pprtás XI. fejezetének szabályaihoz képest leteszi; az esetben a felperesi kereset terhe alól folmentetik, ellenkező esetre pedig a kereseti havonkénti 12 pfrt munkabér, napontai 20 pkr. vacsora s reggeli pótlék, s 60 pfrt műszerek használata dijjában, vagyis összesen 169 pfrtban elmarasztaltatván, az első bíróság Ítélete ekképen megváltoztatik, és az ügyiratoka perköltségeknek mindkét esetbeni kölcsönös megszüntetése mellett, kellő további intézkedés végett illetőségükhöz viszszaküldetnek. (1862. oct. 28. 4925. P. sz. a. Előadó: Blaskovics Kálmán ktb.) 1081. Rácz Vínczének Heisz Simon és Sveiger Márkus elleni tulajdoni igény perében végeztetett: Rácz Vincze azt, hogy alperesek neveikre telekkönyvezett birtok iránt pert kezdett volna, ki nem mutatván, kérelméhez csatolt közgyűlési jegyzőkönyv kivonata pedig csak egy elrendelt vizsgálatra küldöttség kinevezését tartalmazván, minthogy ez telekkönyvi feljegyzés alapjául a tkonyvi r. 104. §-a szerint nem szolgálhat, kérelmével elutasittatik, s az első bíróságilag elrendelt tulajdonjog feljegyzése a tkönyvből kitöröltetni rendeltetik, ekkép a telekkönyvi végzés megváltoztatván, az iratok illetőségükhöz leküldetnek. (1862. nov. 14. 1265. P. sz. a. Előadó: Perlaky János ktb.) 1082. Szalay Mihálynak és többeknek Gál Ferencz és Halász Sára elleni 500 frt iránti perében Ítéltetett: Az ideigl. törv. szab. 146. § a szerint megyékben a telekkönyvi hatóságok gyakorlata csak a megyei állandó törvszékeket illetvén, s ez oknál fogva Fagy-Kőrös város tanácsa jelen telekkönyvi kérdést tárgyazó, s helytelenül hozzá áttett pernek ellátásába illetéktelenül bocsátkozván; ugyanannak 1862. évi jan. 15-kén 1860. 4018. sz. a. hozott ítélete hivatalból megsemmisíttetik ; s az iratok kellő eljárás s illetőleg a pernek törvényszerű elintézése végett illetőségükhöz áttétetnek. (1862. nov. 15. 2765. P. sz. a. Előadó: Monaszterly Sándor ktb.) 1083. Kollár Fazekas Erzsébetnek néhai Kollár Imre hagyatéki ügyébeni kérvényére végeztetett: Az örökhagyó 1860.évimáj. 20-ántett szóbeli végrendeletében 1663 frt 87 kr. összegről nem rendelkezvén, s igy erre nézve a törvényes örökösödés állván be, miután ezen törvényes örökösödés ellenében az özvegy által egy más későbbi szóbeli végrendelet létezése állittatik s ennek alapján az átalános örökösödési jog vétetik igénybe; erre nézve ugyanaz özvegy a perutra volt utasítandó. Ehhezképest az eljáró bíróság határozata helyben hagyatván, a folyamodványi iratok, további intézkedés végett, illetőségükhöz visszaküldenek. (1862. nov. 13. 3533. P. sz. a. Előadó : Sarlay Lajos ktb.) 1084. Farkas Jozefinának Miksics József elleni ház átadás iránti perében Ítéltetett : Mielőtt ezen perben érdemleges ítélet hozatnék, az alperes által 1. sz. a. felmutatott s felperes által tagadásba vett okiratot tanúként aláiró Szerelmey Antalnak azon körülményre, ha váljon az állítólag ugyanazon napon vagyis 1860. évi mart. 6-án a kétsai453.sz. a. fekvő háznak adás-vevése iránt a felek