Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 92. szám

Pest, péntek 1862. November 28. 92. szám, Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Javaslatok a törvénykezés gyorsítására V. — Kúriai Ítéletek : magánjog büntetőügyekben. - Hivatalos tudnivalók. Javaslatok a törvénykezés gyorsítására. V. Azokon kivül, miket előbbi czikkünkben ideiglenesen törvénykezési bajaink némi orvosolhatására felhoztunk; különösen a kerületi táblák illetőségének kiterjesztését*) ajánlanánk figyelembe, a mennyiben t. i. ez is az alkotmányos formák lényeges sérelme nélkül eszközölhető. A bírói teendőknek azon csekély összege, mely jelenben a ker. táblák hatáskörét megkülönbözteti; szembetűnő ellentétben áll azon roppant ügy halmazzal, mely most rendkivülileg a többi mind egyes bíróságokra, mind a töivszékekre nehezedik. Ez épen oly káros a munka osztály elvének mellőzése, mint a létéző erők nem kellően hasznosítása által. Es ez, mint a ker. táblák története tanúsítja, azok keletkezte ó'a folytonosan szőnyegen forgott panasz volt; minek orvoslására kellő reformok által már őseink is törekedtek. Keletkezésük után csakhamar kitűnt, mikép azon teendők , melyek az országot bejáró, s hol itt, hol ott bíráskodó protonotárok hatásköréből jutottak reájok, csekélyebbek, minthogy azokért számosbb személyzettel ellátott törvszéket fentartani czélszerű lehetne. Azért azon számos és fontos rendeleteken kivül, melyeket később mind III. Károly, mind M. Terézia a törvénykezés gyorsítására a ker. táblákhoz menesztettek, különösen a későbbi or. gyűléseink már tetemesen kiterjeszték hatáskörüket és szaporiták teendőiket. (1729. 35; 1807: 9. t. cz. stb.) A szabadelvű II. József e tárgynál is legtisztább belátást, s tevékeny roform buzgalmat nyilvánított, midőn a ker. táblák illetőségét ujabb ügyekkel annyira terjeszté, mikép azokat majd a kir. ítélő tábla méltóságára emelte, mi azonban többi reformjaival együtt elhunyta után szinte megszűnt. Őseink azonban nem hagytak fel a reform sürgetésével. Azon törvényhozói gondosságnak mely az 1790-i or. gyűlésen a törvszékek szervezésére fordíttatott, egyik tárgyát a ker. táblák is képezék. Az irány eszmék azok körül főleg abban központosultak, hogy hatáskörük kiterjesztessék, vagy az által, hogy a kereskedelmi törvszékek helyét pótolják ; vagy, hogy a kir. tábla mint 1-ső fórumra tartozó ügyek a ker. táblákon kezdessenek meg; vagy, hogy a megye tszékektől fölebbezett ügyek 3-ik s utolsó fórumát a ker. táblák képezzék. Őseinknek ugyanezen törekvésével, mely a ker. táblák hatáskörének kiterjesztésében nyilvánult, szoros öszhangzásban van azon nem rég közzétett legf. határozat, *) Azonban elvonatkozva azon kérdéstől, váljon a j bv6 állandó codifikatio meghagyja- vagy eltörölje-e a [kerül, táblákat — mit máskor tüzetesen meg vitatandunk. mely a hitbizományi ügyeket a ker. táblák elébe utaia. Ily összhangzásban vélnők mi állani azon szerény óhajtást is, hogy a törvényes illetőségN^éliigffimélkül több más ügyek is a ker. táblákra bizatnánalTTNevezetessen azt hisszük, helyes és czélszerű lenne, hogy az úrbéri, birtokszabályozási ügyek is a ker. táblákra bizattassanak. Míg ennek a törvénykezés gyorsítására kétségtelenül nagy befolyása lenne: másrészt abban lényeges közjogi sérelem sem mutatkozik. Mert nincs szó uj bíróság alapításáról, hanem csík arról, hogy egy törvényesen létfző hatóság hatásköre kiterjesztessék. És ez szorosan véve az illetőség szempontjából sem képez lényeges s valódi újítást. A kérdéses ügyek egy része ugyanis előbb az uriszékek és helytartó tanács hatáskörébe tartoztak; azok pedig az 1848-i törv. által megszüntettek, miért azok hatásköre az átruházás által sérelmet többé nem szenvedhet. Az igaz, azok helyébe a 48-i törv. a megyei bíróságokat állították; de ezen később az úrbéri pátens és úrbéri törvszékek ismét változást tettek. Az úrbéri pátens különösen, mint tudjuk, a volt úrbéresek és földes urak közti birtok viszonyokat terjedelmesen és kimeritőleg rendezvén, egészen uj viszonyokat s jogszabályokat alapított, melyek uj peres viszályokra és uj bíráskodásra vezettek. Ha tehát ily uj szabályok alkalmazására s uj ügyek elintézésére a ker. táblák bízatnának meg, a megyei bíróságok régi illetősége lényegileg nem csorbittatnék. Nem, azért sem, mert azzal a megyei bíróságok hatáskörét is kapcsolatba lehetne hozni; a mennyiben az előmunkálatok s végrehajtási intézkedések bízhatók lennének azon szolgabirákra, kik előbbi czikkünk javaslata szerint járásonként tisztán a közigazgatási ügyekre lennének alkalmazandók — mig a ker. táblák csak a szorosan vett bíráskodással foglalkozhatnának. Ha az egészen uj jogszabályzat, az úrbéri pátens érvényben hagyatott, akkor szükségképi és elmaradhatlan következése, hogy az uj szabályok folytáni bíráskodásra, valami illetőség jelöltessék ki; és akkor nem képezhet sérelmet, ha a szükségessé vált uj hatáskörre nem állítatnak uj bíróságok, hanem az épen csak a régi bíróságainkra ruháztatik. Az legtermészetesb s legczélszerűbb leendett, ha az úrbéri pátens szerinti bíráskodásra az annak megfelelő úrbéri törvszékek meghagyatnak; mi a birtok viszonyok rendezését, tisztárahozatalát tetemesen gyorsitandotta. De ha ez, alig érthető okokból mellőztetett, akkor a hiány némileg helyrehozattathatnék, a ker. táblák megbízása által, miután azok szűkebb hatáskörük folytán gyorsabban eljárhatnának, mindenesetre gyorsabban mint 92