Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 84. szám

356 relmet, csupán azért, mivel azt a hétszemélyes tábla egyik határozatában megtagadta. Igaz ugyan, hogy a főtörvszéki Ítéletek a H. T. K. II. R. 6. cziiu 11. §. szellemében nálunk magyaroknál szokást alapítanak, melyre mi sokat adunk, mivel az Előbeszéd 12. czirae szerint az általános szokás még a korábbi törvényt is kiforgatja erejéből; még is azt hiszem, hogy ez esetben az uj polgári prtásnak ereje az ellenkező határozat által semmit sem vesztett, mivel egy egyetlen hétszemélyes táblai határozat, mely a kir. táblai határozattal, sőt mind a két alsó bíróság végzésével ellenkezik, a csak most alkotott, tehát az idők változott viszonyai miatt módosítást nem igénylő törvénynyel ellenkező szokás megalapítására nem elégséges. Es ugy gondolom, maga a f'őméltóságú Hétszemélyes tábla sem kívánja érintett határozatát zsinórmértékül tekintetni, sőt azt is hiszem, hogy ez időszakban, midőn az alig alkotott törvénj'szabályok mellett megállapodott joggyakorlat nem létezik; midőn az ügyek egy része még az idegen prrtás és törvények szerint intézendő el; másik része pedig oly uj perrendszerint kezelendő, melynek egy része t. i. a váltóeljárás, polgári ügyekben 12 év előtt csak rövid ideig alkalmaztatott, s mely egészben véve, a mostani alakjában csak egy év óta van hatályban; — midőn e sok egymástól eltérő törvény és rendszabály figyelemben tartása az emberi erőt csaknem egészen kimeríti: a haza bölcs jogtudósainak, kik az ország legfőbb törvényszékén birás kodnak, legcsekélyebb kisebbítést sem okozna, s legkevesbbé sem csorbítana a hétszemélyes-tabla tekintélyét, ha az a legelső alkalommal íenérintett határozatával ellenkező határozatot hozna s kimondaná: hogy igen is, polgári ügyekben is helye van abiztositási végrehajtásnak. Addig pedig, mig ez megtörténik, valóban helyesen tennének az alsóbb bíróságok, ha a biztosítási kérelmeknek, — talán gyérebben mint ezelőtr, s a törvényszabta feltételek szig ruabb megbirálásával, — helyt adnának.*) *) E fontos kérdés körül saját nézetünket is nyiltan ki kell fejeznünk. Kinyilatkoztatjuk, mikép ugy az uj jogtudomány mint régibb jogtudósaink tanai alapján, elveink közé tartozik, a legfőbb biróság Ítéleteit, döntvényeit nem tekinteni megingathatlanoknak. Az előhaladott jogtudomány segélyével kifejlődött európai ujabb jogrendszer szellemében korunkban egy műveltebb államban sincs kétely a kifejezett elv iránt, nincs sem Frank- sem Némethonban sem Angliában. A szakviták a legfelsőbb Ítéletek körül Francziaországban, mindennapiak; magának a párisi semmitőszéknek ugyanazon kérdés s ügy körüli egymástól eltérő, ellentétes határozatai gyakoriak. Senki sem lát abban sem jogi helytelenséget, sem tekintély bántalmat. E részben a szabadelvű haladás oly nagy, mikép már O r o s z-ország legújabb birósági rendszerében is elvül vétetett fel: hogy a bíróságok Ítélete feletti criticaszabad. Akarhatnánk-e mi még az orosz haladástól is visszamaradni? De ezen elv a régi magyar jogrendszerrel sincs ellentétben. Gyakorlatunk, szokásaink nagy erőt s tekintélyt tulajdonítottak a döntvényeknek, s legfelsőbb Ítéleteknek, de nemtörvényi erőt is, mely minden vitatást, s változtatást kizárna. Több jeles jogtudósunk, nevezetesen egyik legkitünőbbikük Frank világosan kimutatá, mikép mindig lehet érveket felhozni, melyekkel a döntvény alaptalansága kideritessék, s ledöutése s megváltoztatása igazoltassék. Nem is férhetne össze sem a törvényhozás hatalmával, sem a jogélet folytonos fejlődésével, hogy a birói bár legfőbb Ítéleteknek oly kötelezési erő tulajdonitassék, mint magoknak a törvényeknek, melyek megváltoztatásukig szigorún és szentül követendők. S z e r k. Kendelet és hitbizományi ügyekben. 31. §. A hitbizományi ügyek iránti keresetek is azon királyi kerületi tábla előtt lesznek inditandók , a melyhez ugyanazon hit— bizomány körüli nem-peres ügyek elintézése tartozik ; illessék azok bár a hitbizománybani öröködést, vagy akármi más, a hitbizományi viszonyból eredhető ügyet. 32. §. A liitbizományokrai fölügyelést s az azok körüli nem peres birósági eljárást illetőleg pedig következő szabályok szolgálnak zsinórmértékül. 33. §. A hitbizományok felállítására adandó királyi engedelemérti kérvények a magyar királyi udvari kanczelláriánál nyújtandók be. Ha csupán azon előleges határozat kikérése forog is fenn, váljon Ó Felsége hajlandó-e azon rendelkezések teljes tervének előterjesztése mellett, melyek szerint a kérvényező a hitbizományt felállítani véli, a kérvényeknek helyt adni, mégis a hit bizomány tárgyának körülbelüli értéke előadandó é-i megfejtendő, vájjon a hitbizomány felállítását a kérelmező személyi és családi viszonyain — mennyiben ezek ismeretesek — alapuló aggályok nem ellenzik-e. (10. §.) 34. §. A hitbizomány felállitásárai végképeni engedelem megnyerése végett azon okirat eredetije vagy teljes terve, mely által a hitbizomány felállítandó s a hitbizományra rendelt vagyon jegyzéke cda csatolandók, mely utóbbinak a hitbizományi leltár készítésénél alapul kell szolgálnia. (36. §.) 35. §. Az előleges királyi jóváhagyás csak annyiban lép hatályba, a mennyiben a hitbizományrói szóló eredeti okirat, ha ez még a kérvényhez nem csatoltatott, a hitbizományi alapitó által valóban kiadatik, és rendelkezése egy harmadik szer/.ett jogainak sérelme nélkül foganatosittathatik. 36. §. A hitbizományi leltár, (34. §.) ha a hitbizomány az alapitó által éltében állittatik fel, azonnal, mihelyt a biróság az e végrei királyi jóváhagyásról értesíttetett, ezenkívül pedig az alapitó halálakor bíróilag felveendő. Ha a hitbizományi alapitó halála után, a hitbizományra rendelt vagyonban valamely hiány, vagy annak, az attól fizetendő illetékek által, a szükségörökösök köteles részének kiegészítése által, vagy más módoni kevesbülése tűnik ki, a biróság köteles, a tiszta hitbizományi örökségről uj leltárt készíteni. 37. §. Minden hitbizományi birtokos halálánál ujleltár készitendő s ebben legelőbb a hitbizományi vagyon azon állapot szerint, melyben az a birtokos által hátrahagyatott, leírandó, azután ha a hitbizománynak a majorsági hagyaték számára a főleltárban előadott fóvagyon szaporodása vagy kevesbülése miatt kárpótlást kell adnia, vagy attól azt követelnie, ez kimutatandó s a hitbizomány követelése vagy adósságakép felhozandó. Ezen kimutatás még akkor is készitendő, ha az örökhagyó minden szabadon elörökölhető és hitbizományi vagyona ugyanazon örökösre száll. Ha a főleltárban nincs pontosan meghatározva, hogy mit kelljen az ingatlan jószág tartozékának tekinteni, a biróság a műértők és érdeklettek meghallgatása után, e fölött a következő elvek szerint köteles határozni: 1. Tartozék alatt az értendő, a mi valamely dologgal állandó kapcsolatba tétetik. Ide tartoznak nem csak valamely dolognak növedéke, mig attól el nem különöztetik, hanem azon mellék dolgok is, melyek nélkül a fődolog nem használható, vagy melyeket a törvény, vagy tulajdonos a fődolog állandó használatához rendelt. 2. Fű, fák, gyümölcsök és minden használható dolgok, melyek a földszinén teremnek, mindaddig ingatlan vagyonnak tekintendők, mig a földtől el nem választattak. Még a halak is a tóban, és a vad az erdőben csak akkor lesznek ingó jószággá, ha a tóbél a hal kihalásztatott és a vad elfogatott vagy elejtetett. 3. A gabona, fa, takarmány és minden egyéb, noha már betakarított termények is, valamint minden barom és valamely fekvő