Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 81. szám

Pest, kedd 1882. Octóber 21. 81. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Javaslatok a törvénykezés gyorsítására. II. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Javaslatok a törvénykezés gyorsítására. II. Még egyszer visszatérünk a Hétszemélyes-táblánál divatozó e 1 ő a d á s i rend ősi intézményére, illetőleg egyik kellékére, melyet elAbbi czikkünkben ^sak röviden érinténk, de a melyet fontosságánál fogva most bővebben kifejtendünk. Ez sajátságának azon fontossága, mely az Írásbeli eljárás ellenében, a szóbeli rendszerrel való szoros rokonságban áll; azon szóbeliséggel, mely jelenben, mind a tudomány, mind a joggyakorlat által a törvénykezési rendszer legkielégitőbb, s legtökéletesb alakjának tartatik, és pedig rokonságban áll ezzel az által, midőn a referenseket nem jogosítja fel indokolt indítványtételére, mely az ítélet alapjául szolgáljon, és midőn ez által azoknak ugy szólván omnipotentiájokat megsemmisíti. Az európai törvénykezési jogban, mint tudjuk két rendszer áll egymás ellenében t. i. a német és f r a nczia. De akkép, miszerint minden kétségen kívül a franczia tekintetik jobbnak s tökéletesebbnek, habár figyelembe veendők némely javítások, melyek azon később Schweiczban s egyes német államokban tétettek. A franczia rendszert a szóbeliség, a németet pedig az irásbeliségjellemzi. És a fanczia szóbeli rendszernek egyik kiegészítő részéül szolgál az, mikép a refe rensek Ítéleti indítvány tételre fel nem jogositvák. A párisi senimilőszék előtt, hol referensek rendesen kell, hogy előforduljanak, és az alsó törvényszékeknél, midőn a bíróság a plaidoir után azonnal Ítéletét ki nem mondja, hanem az u. n. delibéré sur rapport vagy i nstruction par éerit, határoztatik, és e végett referens neveztetik, ennek előterjesztése egyedül csak a tény vázlata (factum) a vitásügy és körülményeinek mibenlétére szorítkozik, a nélkül, hogy az ítélet kiindulási pontjául véleményt indítványozhatna s nyilváníthatna. Ellenben a német írásbeliségnek lényegéhez tartozik az, hogy az előadók nemcsak előadják az ügyet, hanem felette jogi véleményt is nyilvánítanak, ítéleti indítvány alakjában. És Európának összes szakértői átalában az elsőnek, a franczia előadási rendszernek adnak kitűnő elsőbbséget, a német rendszernek rosszallásával és háttérbe-szoritásával. Az okok erre épen oly alaposak mint természetesek. Mert a német előadási rendszerben a birák nem annyira a perben előadottak és bizonyítottak alapján, hanem főleg az előadó indítványa felett szavaznak és határoznak, mi az igazságszolgáltatás rendes folyamával és hivatásával ellenkezik ; mig a francz iáknál a törvszék egyedül az előadott tények s bizonyok felett itél. A német rendszerben a biróság nem maradhat elfogulatlan, mert az előadó indítványa kidolgozott érveivel, fejtegetéseivel kétségtelenül nagy befolyást gyakorol a birák eszméire s véleményére; azoknak azzal irányt ád, mely alól magokat egészen ritkán vonhatják ki ; és igy a biró szellemi függetlenségét s önállását veszélybe hozza. Ellenben a franczia előadási módnál a biró előtt csak a tények s bizonyítékok állanak, minden nélkül, mi nézetét, praeoccupálhatná, mi meggyőződésére hatást gyakorolhatna, mi neki az Ítélethozatalban irányt szolgáltatna, és igy önállása s az itélet hozatal függetlensége hasonlithatlanul biztositottabbnak tekinthető. Mi tehát a hétszemélyes-tábla előadási rendszerében oly intézményt birunk, mely a legtökéletesebbnek elismert franczia jogrendszer kiegészítő részei közé tartozik, s mely Európaszerte legjobb előadási módnak találtatik. Egyszersmind kiemelendő, mikép ezen intézményünk a szóbeliség elemei között foglal helyet. Azzal mintegy határvonal emeltetik az írásbeliség káros irányának, s legalább ennek rosszai s károsságai szeliditetnek és kevesbittetnek. Azzal mintegy alkalmazás nyittatik a szóbeliség életbeléptetésére, mely korunkban minden elöhaladottabb államban a törvénykezési rend szükségképi alapjául tekintetik. Mind oly fontos okok, melyek megkívánják, hogy félre ne ismerjük azon előadási rendszerünk sajátságát, mely kell, hogy a jövő codificatió körében is figyelemre méltattassék. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. ítélő táblán. 908. Gróf Hassenstein Móricznó szül. báró Perényi Malvinának Turcz községbeli közbirtokosok ellen 5575 frt 7 kr. tartozás iránti perében végeztetett : Jóllehet az eljáró mtörvszék által a keresetlevél visszautasítása alapjául felhozott mindannyi indokok oly neműek, hogy ezek csak az alperesi kifogások folytán szolgálhattak volna bírói határozat, tárgyául, miután azonban felperes részéről a elen kereset egész általánosságban Turcz helysége lakossainak, és benne lakó birtokossainak közönsége ellen az alpereseknek vagy ezek képviselőjének határozott és névszerinti kijelölése nélkül intéztetett, ugyanazért sem a fel folyamodásnak, sem a semmiségi panasznak helye nem adatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. aug. 27. 5423. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 909. Beöthy Máriának Nenadovics Sámuel hagyatéka ellen előbbi állapotbai visszahelyezést tárgyazó perében végeztetett: A felfolyamodott végzés által tanuk ál81