Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 80. szám

Pest, péntek 18fi3. Octóber 17. 80. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Javaslatok a törvénykezés gyorsítására. — Kúriai Ítéletek : magánjogi és váltó ügyekb* ... - Hivatalos tudnivalók. Javaslatok a törvény kezes gyorsítására. I. Mindenekelőtt egy oly javaslatot veszünk vizs­gálat alá, melynek létesítését, nem támogathatjuk, bár az többek által, legközelebb egy helybeli német pol. lapban is sürgettetik. ÉsezaSeptemvireknek mint referensek­nek alkalmaztatása. A törvénykezés magasb érdekei, de főleg nagyobb gyorsaság eszközölhetése végett némelyek kívánatosnak találnák, ha a régi kúriai eljárástól eltérőleg a Hétszemé­lyes táblánál a perek ne a kir. tábla referensei, hanem a Septemviratus tagjai által előadatnának. Nem azért követünk ezzel ellenkező véleményt,miüt­ha minden ősi institutiót minden áron fentartatni akarnók, az bár mily kevéssé illik is korunk társalmi és jogi kifej­lődésének viszonyaiba ; mert legelső jelszavunk a korsze­rű reform, mi néikül a hitel s nemzetgazdászati emelkedés lehetetlen. Nem akarunk a lörvénvkezési gyorsaság nagyobb sikerének szempontjából sem vitatkozni, bár azt nagyon megingatja azon tény, mikép az előadás a harmadik fó­rumon könyebben, tehát gyorsabban is eszközöltethetik, ha referense az ügyet már a második fórum számára ta­nulmányozta. A kérdésnek jelenben csak azon oldalát akarjuk ki­emelni, mely azon ősi institutiónknak sajátságos termé­szetében rejlik, de a mely rendesen figyelem nélkül ha­gyatik. És ezen sajátság az, mikép azon instilutiónkban a bir ó i függetlenségnek, az ítélet hozatali r é s z r e h a j I a 11 a n s á g n a k jótékony biztosi téka rejlik, melyet a referensek másnemű intézményénél távolról sem találhatni. Mert tudva van, hogy az Írásbeli eljárás hiá­nyai közt leglényegesebb a referensek omnipotentiája. A részrehajlatlanság s íüggetlenség biztositéka ugyan is főleg abban rejlik, hogy az itélő birák határozataik­ban lehetőleg önállóak s függetlenek legyenek. Már pedig ha az előadó a táblabíró tagjaitól egészen elkülonzött egyén, ha azok s közte semmi collegiális vi­szonyok s tekintetek fenn nem forognak, ha ily viszony hiányában a kíméletnek, elnézésnek, engedékenységnek — sokszor viszonyosság folytán is eredhető — érdekei nem léteznek, akkor kétségtelenül nagyobb a vélemény szabadság, kevesb az elfogultság,vtehát a bíráskodási né­zet kifejezése is függetlenebb. Minél csekélyebb az ide­gen hatály a bíró eszméi fogamzásánál s megérlelésénél, annál önállóbban fog nyilatkozni; az pedig annál keve­sebb, minél nagyobb az elkülünzés az előadók s bíráskodó egyének között. Ezen sajátságát ősi rendszerünknek nem lehet figye­lem nélkül hagynunk. Mert nem lehet felhozni az európai jogrendszer azon szabályát, mely a 2 ik fórumon kizáratni kivánja azokat, kik az elsőn bíráskodtak, vagy referáltak. Mert ezen tila­lom csak arra van irányozva, hogy az érintettek a felebb­viteli fórumon a bíráskodásban részt ne vegyenek. Már pedig a kir. tábla kebeléből vett referensek a septemvira­tuson szavazattal nem birnak, tehát ott a bíráskodásban semmi részt sem vesznek; mi által az elfogultság s részre­hajlásnak minden veszélye el van hárítva. És mivel e magas fórumon a referens egész hivatása s eljárása pusztán a per s okiratok felolvasásában áll; mi­vel eszerint birói véleményadásra nincs hivatva: nincs sem alkalom, sem lehetőség, hogy a kir. táblán kifejezett • éleményének, hacsak már rideg következetességből is, ismét a Hétszemélyes táblán is érvényt szerezni akarhas­son, s azt meg is kísérthesse. Itt saját nézeteit nem érvé­nyesítheti, a tanácskozásnak irányt nem adhat, a szeptem­virek szabad véleményére befolyást nem gyakorolhat. A gyorsaság minél nagyobb mérvbeni eszközlése, a mi tanunk s rendszerünk fő elvei közé is tartozik; de min­dig csak azon feltétel mellett, hogy az az ítélethozatal alaposságát, s önállását ne veszélyezze. Ezen birói függet­lenséget, melynek mint fennt kifejtettük, megtámadott ősi institutiónk egyik biztosítékául szolgál, sohasem en­gedjük a gyorsaság érdekeinek feláldoztatűi. A törvénykezési gyorsaság kifejlődésének akadályai nem is itt, hanem sajátságos körülményeinkben s átala­kult viszonyainkban keresendők. Ezek közt nem csekély fontosságú, mikép az osztrák rendszer alatti felebbviteli bíró­ságok száma megkevesitetett; mikép az átalakulás helyzeté­ben a restantiák végtelen halmazra növekedtek; mikép a bírósági szám kellő szaporításagátoltatik; és mi­kép a jogi átalakulás folytán, a jogi szabályok hiányai között, a jogviszonyok napontai összeütközésében, maga a bíráskodás is tetemesen nehezült, bonyolult s azért las­sult is. A septemvirátus működése nagyobb , munkásabb mint a volt bécsi legfőbb törvényszéké; mert mig ez a magyar ügyeket illetőleg hetenként csak mintegy 5 sze­nátusban műkö'lött, addig a hétszemélyestáblánk heten­ként G nap ülhet össze, a váltó osztályon kívül összesen 10—12 senatusban. Hogy mégis ennyi munkásság, s pél­dás szorgalom mellett sem fejthet ki lehető legnagyobb gyorsaságot, azt csakis főleg a fentérintett viszonyok okozzák; mi körülményeinek rendes vágásba hozatalával bizonyára megváltozand. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom