Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 70. szám - Jövő codificatiónk irány elvei 1. [r.]

299 kölcsönösen megszüntetvén, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862- jul. 17. 2782. P. sz. a. Előadó: Pápay Károly ktb,) 765. Bende Péternek, mint Szlávy Vilhelmina meghatalmazottjának — Szlávy Tódor és Károly ellen — köteles rész kiadása iránti perében Ítéltetett : Felperesnek mint alperesek nővérének az atyai örökségből az 1856. évi april 28. kelt A. a. végrendeletnél fogva lett kirekesztése miatt az ausztriai ptk. 729. 762 és 763. §-ai alapján köteles részt követelő keresete ellenében alperesek a keresetbeli ingatlan javaknak az általuk felmutatott s 1782. april 15. kelt 3. sz. alatti végrendeletnél fogva a szerzó által fiágra lett szabályozását, az 1850. évi aug. 7-ről kelt, a birói átadásróli elismeréssel s 1850, oct. 7-ról kelt betáblázással ellátott az alperesek és a felek közös atyja között létre jött 4. sz. a. szerződésnél fogva pedig ugyanazon javakban, és a hozzátartozó, valamint a szerződéiben emiitett egyéb ingóságokban is jogérvényeíen szerzett tulajdon jogot hozzák fel magok védelmére. — Miután azonban a 3. sz. végrendeletben foglalt ingatlan birtokra nézve a végrendelkező azt, hogy a fiainak hagyott birtok egyedül csak férfiágon levő utódokra száljon,és csak azokat illethesse, sehol is ezen végrendeletben meg nem hagyta, sőt inkább a kölcsönös örökösödést a leányágon leszármazandó utódok kizárásának megem'itése nélkül azon átalános. és törvényes értelemben mind két ágon lévő örökösöket jelelő kifejezés által „proles meas" rendelte el; s igy a 3. sz. végrendelet általa kereset alatti javaknak férfiágra lett szabályzása alperesek által igazolva nem lenne; következőleg az ősiségi paténs 5. és alperesek által felhívott 6. §-a ezen 3. számú és azzal kapcsolatban az A. a. végrendeletekre alkalmazható nem lévén, ezen okiratok felperes keresetének útját n<-m állhatnák. — Miután továbbá a 4. sz. a. szerződést — bárha abban a tulajdon joggali átadás kifejezése többször előfordul is, az ahhoz kötött feltételeknél fogva, melyek a tulajdon birtok joglényegévei mertben ellenkeznek, jelesen „hogy a javak felosztása csak az atya halála és a terhek leszállítása után történhessék; hogy az atya a javakat adósságokkal ne terhelhesse; hogy első rendű alperes a birtokot teljes meghatalmazottsággal ugyan, de az atyai jóváhagyás fentartása mellett kezelje; hogy a kezelésről számadásijegyzőkönyvet vigyen; hogy az atya éltében, a 2-od rendű alperes se a javak kezelésébe ne szólhasson, se tulajdon jogát ne használhassa, se a jószágra adósságot (el ne vehessen: hogy az 1-ső r. alperesnek a Mihályfalvai birtokban ingyen lakása, alkalmatos kitartása és szolgálata legyen; hogy a terhek letisztázása után, ha ez még az atya életében eléretnék, a jövedelem három részre osztassék; hogy a szerződés betábláztassék," — a mondott szerződést olyannak, mely által alperesekre valóságos tulajdon jog lett volna átruházva, annálkevésbé lehetne tekinteni, mivel az A. alatti végrendelet és a 9-ik sz. a. Codicillus is oda mutat, hogy mivel azoknál fogva a végrendelkező csak a tulajdonost illethető végrendelkezési joggal a kereset alatti javakra nézve felperes kizárásával két fia javára intézkedett, a 4. sz. alatti szerződéssel a tulajdon jogot alperesekre már átruházottnak, az ugyanazon vagyonokról szerződő és végrendelkező atya maga sem tartotta, — miután végre a 4. sz. a. szerződésnek még a telekkönyv behozatata előtt történt, s igy tulajdon jogot különben sem biztosító betáblázása, valamint az átadásnak a szerződésre lett feljegyzése is a szerződés tartalmán a fentebbiek szerint kivül eső tulajdonjogot alperesekre át nem ruházhattak; mindezeknél fogva nem csak az 5. a. leltárban foglalt ingóságok, hanem a felek közöt attya néhai Szlávi Ferencz u'án maradt és alperesek által használatba vett minden ingó és ingatlan keresetbeli javak, néhai Szlávi Ferencz hagyatékához tartozóknak tekintetvén, felperesnek ezen javakból kiadandó köteles rész iránti keresete a keresetlevélben felhívott törvények értelmében megállapíttatik; s e szerint az eljáró kerületi tábla ítélete megváltoztatván, a felperesi köteles résznek az ausztrai ptk. függelékének 60. §. szerint külön tárgyalás utján leendő kiszámítása és megállapítása, s egyúttal a felperes által követelt időközbeni haszonvétel és az atyai terhek viselése iránti kérdéseknek bővebb megvitatása és elhatározása végett, a per az eljáró bírósághoz visszaküldetik.) (1862. jul. 3. 2052. P. sz.a. Előadó:Toperczer Ödön.ktb.) Váltótörvényi Ítéletek. 86. Gáál Boldizsárnak, Gál Ferdinánd csődtömege elleni igéyperében mindkét fél ftlebbezése folytán ítéltetett: Somogymegye polg. t Tvszékének f. é. mart. 22. 421. sz. a. hozott Ítéletének azon része, mely szerint felperes Grál Ferdinánd csődtömege javára 1858. decz 3. teljesített A. a. összeírásban foglalt következő ingatlan javakat: u. m. Görösgálban 114 hold 290 • cl közös legelőt — 2 hold belső telket — valamint Kistamásiban 140 hold 850 • öl közlegelőt — 1 hold 1400 • öl szántóföldet, a kispunyatai dűlőben ismét 1 hold 200 • öl szántóföldet, a harcsányi dűlőben 3 hold közös rétet, s a Renz féle 6 hold rétet — Gál Ferdinánd csődtömegének 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt általadja — felperes fél felebbezésének részben helyt adva, m^gváltoztatik, s felperes Gál Boldizsár a most körülírt ingatlan javaknak birtokában továbbá is meghagyatván — azok a Gál Ferdinánd csődtömege részére 1858. decz. 3. teljesített A. a. összeírásból kihagyatni rendeltetnek, egyebekben pedig az e. b. Ítélet mind a két fél által közbevetett felebbezés, ennek megmásitáíára alapot nem szolgálván — az abban felhozott okoknál fogva, mindaznonáltal az alperes perügyelő munkabérének 30 frt megalapításával helybenhagyatik. Indokok: Mert felperesnek keresete alapjául felhozott azon állítása, hogy ő a kereseti javakat mint a C. és D. a. okiratok szerint Gál Ferdinándtól bíróilag lefoglalt s végrehajtási árverés utján általa megvett görösgáli és kis tamási ingatlan birtoknak tartozmányait,azoknak 1857. máj. 10. részére bíróilag történt átadásától fogva tettleg és háborítatlanul bírta mindaddig, mig azok az A. a. okirat szerint 1858. decz. 3. vagyonbukott Gál Ferdinándnak puszta bemondása alapján, annak csődtömegéhez összeírva lettek — nem csak annál fogva, mert a C. és D. a. okiratok szerint a Gál Ferdinándot illetett görösgáli és kis-tamási 230 hold s 365 • ölet tevő külső- és belső birtokok, felperesnek általában és Gál Ferdinánd részére történt, minden fenntartás nélkül adattak által — hanetn azért is, mert alperes perügyelő azon ténykörülményt, hogy a kérdéses ingatlan részjavak az A. a. összeirás teljesítésekor — a Czekeféle kertnek kivételével csakugyan felperes Gál Boldizsárnak birtokában voltak, a perfolyatna alatt tagadásba nem vette, a pprtás 108. 8.§. szerint bebizonyitottnak tekintendő. Ehezképest felperes Gál Boldizsár a kereseti javaknak bit tokosa mellett ~- a ptk. 323. §. szerint az érvényes czimnek jogszerű vélelme is állván, különösen pedig a Czekeféle kertre nézve, általa a jogszerű szerzésnek módja — az E. a. okirattal igazoltatván, ő ily körülmények közt a tulajdonjognak bővebb kimutatására nem kötelez-