Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 68. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 12. [r.]

Pest, kedd 1862. Szeptemb. 2, 68. szám. Negyedik évfolyam, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Örökösödési törvényeink múltja és jövője. — Kúriai Ítéletek : magánjogi és büntetőjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók Julius—Augusztusi példányaink elfogyván, ezúttal kivételesen szeptembertől deczember végéig vagyis 4 hónapra előfizetést nyitunk o. ért. 3 írttal. Örökösödési törvényeink múltja és jövője. XII. Midőn a középkor lefolytával az uj viszonyok a hűbéri honvéderő elgyengitésével, részben eltörlésével annak állami fonntosságát megszüntették 5 egyszersmind egy uj elemet is fejtettek ki, mely a nemességnék középkori állami jelentőségét magához ragadta. És ezen elem a városi, polgári elem volt, az, mely az ingatlan tulajdon helyébe az ingó érték uralmát állította, mely a fö 1 db irtok középkori tulnyomóságát a pénz korlátlan uralmával váltotta fel. A polgárisodás, ipar s kereskedelmi üzlet, tudományok s művészet felüdülése a XII. száz. után felemelé s meggazdagitá a városokat; és ezek dús vagyon forrásaikban ujabb eszközöket találtak, melyeknekhasznai miatt a közhatalom még magasbraemelé a városokjogi és politikai kifejlődését 1) Ezen művelődési kifejlődés, szellemi s anyagi tekintetben, a keresztes hadjáratok után nyilvánult körülmények- s okokból, oly átalános s hatályos lőn, mikép befolyása alatt, az akkor még uralkodó nemesség, uj szokásokat s erkölcsöket öltve fel, önmaga magát kezdé meg fosztani azon erőktől, melyeken tú'nyomósága s hatalma alapult. A városokban elterjedt finomabb életmód, s erkölcsök, az ipar által nyújtott kényelem s élvezetek kezdtek a nemesség vágyai tárgyává válni, mivel a terhes hadi szolgálatok nem lehettek öszhangzásban, mi tehát a katonai szolgálatok megunását, innen a katonai helyettesítéseket, s megváltásokat vonta maga után. Angliában már a XII. XIII. században a nemesek a személyes szolgalatot oly terhes-s alkalmatlannak találták, mikép nagy részük megegyezett, hogy a helyett inkább bizonyos pénz összeget fizessenek, honnan az úgynevezett scutagium, servitium scuti, jus scutagii eredet t, 2) forrásául a későbbi subsidiumok s adóknak. Ez legelső alapja lett a hűbéri hatalom lerontásának, midőn általa a nemesség önmagát kivonva a katonai szolgálat alól, J) Hüllman: Stádtewesen im Mittelalter. 1826. 2 B. Löher Fürsten u. Stadte zur Zeit der Hohenstanfen. 1846. l)Scutagium, essuage, normannul e8 cuage már II. Henrik korában elő fordul — s később oly átalános lett, hogy minden birtokostól szedetett. A hires Magna Charta 12 cz. rendeli: Nullum scutagium ponatur in Regnonostro, nisi per oommune consilium Regni nostri. Blackst. II. Ch. V. — N é m e t-országban a XV. században már rendesen az lett a következés, hogy a kirendelt katonai erő helyett a nemesség pénz öszvegeket fizetett. Eichorn: Rechsgeschichte 438. §• Ez a késöbbkori római elpuhulás bölcseje, mindenütt a szabadság sirja. A nemzetből ki vesz az, mi a valódi erőt képezi, s alakul egy külön hatalom, mely a felett vaspálczával uralghat. a haderő, mely az állam alaperejét, a hatalom forrását képezi, a nemesség kezeiből a zsoldos seregek hatalmába került. És midőn a nemesség részéről mindinkább nagyobb hadszolgálati ellenszenv nyilvánult; másrészt a fejedelmek részéről a hadviselés hoszabb tartama, s a magánérdekű trón s öröködési harezok sokasága folytán mindinkább nagyobb haderő szükséglete mutatkozott. Innen a zsoldosseregek kitartására ujabb és ujabb pénz források s azok lehető legnagyobb kiaknázásának szüksége. Azok pedig legfőkép a polgárságnál voltak feltalálhatók, honnan márezen korban azon uj kormány politika,3)a városokatminél több kedvezményekben részeltetni, melyek különbféle kiváltságokban, nyereséges jogosultságokban, tehermenteségekberj, egyedáruságokban, s mindenekfelett muni cipalis és községi jogokban nyilvánultak.4) És itt rejlik az átalakulásnak s állam rendszer változásnak fő fordulatpontja. Midőn a kor szükségei a hűbériség korában a nemmességtúlkedvezményezésétsürgetek, s eszközlék; akkor a későbbi korban szinte az állami uj szükségek a városok, a polgárság istápolá=át idézték elő, s igy midőn a hűbéri korban a földbirtoknak; a keresztes hadak kora után az ingó értéknek túlnyomóságát s fölülkerekedését kezdék eszközleni. — Ezen uj erő túlnyomósága fokonként növekedett akként, mint csökkent a nemesség katonai képessége; s mindkettő a XVII. században már igen magas fokra emelkedett. E korban a városok emelkedését eredményező ipar s forgalom már a tudományok haladása folytán is rendkívüli lendületet nyert, mire a sajtó épen úgy mint a reformatio, a szellem működését szabaddá téve, nagy befolyást gyakorolt; de rendkivülilegelőmozditá azt Amerika feltalálása, mely a világ kereskedelmet s gyarmat rendszert megalapitá, az iparüzletnek s forgalomnak uj tárgyakat s piaezokat nyitott 5) és az uj világrészből Eu3) Minek azonban egy lényeges alapja abban is rejlett, miszeriut a jogok s önállás s kiváltságok után sóvárgó városok vajmi sokszor a fejdelmekkel szövetkeztek az önkényt meg nem szokható nemesség leküzdésére s elnyomására. *) Olaszországban a XI. század közepe után Németországban s másutt a XII. század óta sikerült a városoknak politikai önállásra vergődni. — Franczia-országban az önkényre törekvő királyok önző czéljaikból a XII. században nevezetes kedvezményekkel látták el a városokat, a polgárokat. E korban alakult aHanse pari s i e n n e kereskedelmi s önvédelmi egylet, mely a leghatalmasb testületté nőtte ki magát önbirósággal s hatósággal, alapjául a párisi municipiumnak, mi mint Regnault megjegyzi, különböző a községtől (Conjuratio, commune jurée). F. Rittiez: L'Hot el de ville et la Bourgeoisie de Paris depuis le temps les plus reculéa jusqu' á 1789. Paris 1862. 5) Wachsmuth: Alig. Culturgeschichte Leipzig 1852. 3. 68