Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 67. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 11. [r.] (vége)
283 maga okozta, ugyanazért az eljáró városi törvszék Ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik, a per költségek pedig a két bírósági itélet eltérő határozása következtében kölcsönösen megszüntetvén, további intézkedés végett a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. július 31. 1462. P. sz. a. Előadó : Popa György ktb.) 719. Bibra előbb férjezett Vágner Máriának, mint leánya, kiskorú Vágner Mária gyámanyjának és Hubacsek Károly gyámtársnak Theodorovics Szilárd és neje Katalin elleni 100 db arany kötbér iránti perében ilélti fett.: A télperesek által köveiéit 100 db arany kötbér mint mellék kereset a íőkérdéssel vagyis a 3000 pfrt iránti követelés és az ennek alapjául szolgáló kötelezvény megbirá lásaval, melyre nézve felperesek C. szerint a volt pesti cs. kir. orsz. törvszék előtt külön pert indítottak, oly szoros összeköttetésben állvan, hogy a főkérdéstől elválasztva külön követelhető és megítélhető nem lehet, részint ezen okból, í észint pedig azért is, minthogy a fentnevezett C. a. keresetlevélben mint annak a külső lapjáni feljegyzés mutatja, felperesek a 3000 pfrt tőkének járulékait is köve telvén, azt, hogy e járuléki czim alatt a kérdéses kötbér nekik a volt pesti orsz. törvszék által ruegitélve nem lőn e, a perben hitelesen ki nem mutatták — az e. b. ítéletének feloldásával felperesek keresetükkel elutasittatnak, és a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén, a felterjesztett periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 14. 2049. P. sz. a. Előadó: Gedeon Gábor ktb.) 720. Szilágyi Sámuel, Erzsébet és többeknek Szabó József ellen telekjegyzókönyv kiigazítása iránti perében ítéltetett: Felperesek a kért telekkönyvi kiigazítást néhai Szilágyi Sámuel utáni örökségi joguk alapján, s e jog jövőbeni érvényesithetése nézetéből szorgalmazhatván, miután nevezett örökhagyó önbevallásuk szerint 1836. évben elhalálozott, s panaszlók az ősiségi szab. 9. és 11. §§ai ellenére örökségi igényeiket bejelenteni, illetőleg a kitűzött záridő alatt perutján érvényesíteni elmulaszták — ennek folytán pedig örökjoguk a fentebbi szabályok értelmében elenyészett, — mindkét folyamodásu perköltség megszüntetése mellett panaszlók jelen elévült keresetükkel elutasittatnak. Az e. b itélet tehát ekként megninsittatván, a per további intézkedés végett ugyanahhoz viszszaküldetik.(1862. aug. 1.3133. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 721. Nagy-Beeskerek városának Molnár Károly elleni 1100 írt iránti perében Ítéltetett: Miután felperes város a perben •/. alatt felemlített haszonbéri árverést nem az 1857. évi jan. 1-én esedékes volt fizetésnek mulasztásánál fogva, hanem csak a B. a. alperesi felmondás következtében tartotta meg; ezen felmondás pedig a bérleti javadalomnak felperes részérőli csonkításának okából történvén, felperes annak elfogadása által a felmondási ok valóságát tettleg beismerte, ellenben pedig azt, hogy csak feltételesen fogadta légyen el a felmondást, nem bizonyította, s e szerint felperesnek csak is az alperes által az A. a. szerződés alapján tettleg gyakorlott bormérés időrei haszonbér követeléséhez, nem pedig kártalanításhoz volna joga, ennélfogva az e. b. ítéletnek, érdembeni megváltoztatása mellett felperes jelen kártalanítási keresetétől elmozdittatik, a perköltségek kölcsönös megszüntetését illetőleg pedig jóváhagyatik, s a periratok további kellő intézkedés végett illetőségükhöz áttétetnek. (1862. jul. 22. 4555. P. sz. a. Előadó: Monaszterli Sándor ktb.) Úrbéri ügyekben. A hétszemélyes táblán. 103. Seprős községnek mint felperesnek az ottani közbirtokosok s volt földes urak és alperesek ellen úrbéri fajzási használat szabályozásának megengedhetősége iránti perében ítéltetett: Mind a hivatalos vizsgálatokból, mind felperesek elismeréséből az derülvén ki, miszerint a volt jobbágyok 1841. évtől fogva, a midőn t. i. a legelő elkülönittetf tt, egész 1850. évig csak a részökre kiadott legelőn találtatott iák kivágásának voltak használatában, a Dorongosnak nevezett erdőrészben 1850. évben élvezett fajzás pedig azért, mert az, a volt földes uraság engedelme mellett azon kötelezettséggel adatott felpereseknek által, hogy a gyökerestől kiszedendő fákat irtásbér fejében el hordhatják, urbéii fajzásnak nem tekintethetvén, azonkívül pedig más erdő részt, melyben felperesek 1848. évben és jelenleg fajzást csak kivételkép is gyakorolnának, kijelölni képesek nem lévén, de különben isaz,hogy 1841. évtől fogva semmi viszontszolgálatokat nem teljesítettek, saját beismerésükből is kiderülvén, és ezeknél fogva reájuk az 1853. évi mart. 2-án kelt legfelsőbb szabályok 10. §-ának rendelete nem alkalmaztathatván, a másod bíróság ítéletének megváltoztatásával az e. b. ítélete jóváhagyatik, és a periratok további törvényszerű intézkedés eszközlése végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1862. augusztus 1. 162. urb. sz. a. Előadó: Bornemisza Antal ktb.) 104. Rigyicza községnek birtokrendezési perében végeztetett: A 2389 1113/i200 holdnyi legelő, melynek közös használatáról az alperes uradalom nem csak perbeszédileg 1829. évi okt. 8-kán létre jött egyesség folytán önkényt lemondott, a m. kir. Htó tanács 1836. évidecz. 20. 36749. sz. a. intézményben megrendelt szemle által az arról szóló, Bács vármegye bizottmányának 1837. évi jun. 19. kelt s a perhez III. ad L. a. csatolt jelentése szerint minőségére nézve általában a jobbak közé tartozván, tekintve annak terjedelmére, mind az úrbéri és beneficiatus 165 telkek, mind pedig a 20 5/8 telket képező 165 zsellér és a helybeli jegyző szükségei fedezésére elégségesnek találtatik s annak kizárólagos tulajdonában a felperes község továbbá is meghagyatik azon megjegyzéssel, hogyha netalán az alperes uradalomnak a felperes község részére megítélt legelőn valami épülete volna, azt alperes uradalom egy év alatt onnét vagy elhordassa, vagy az iránt a felperes községgel egyezkedjék, ily megjegyzéssel a tettes kir. Tábla ítélete helybenhagyatik, és a per illetőségéhez visszaküldetni rendeltetik. (1862. jul. 15. 132. urb. sz. a. Előadó: Moys Antal ktb.) A kir. ítélő táblán. 129. Gróf Falkenhaym Gyula úgyis mint Ferencz és László testvérei meghatalmazottjának felperessége alatt Karád volt úrbéres község mint alperes ellen a határnak úrbéri rendbeszedése, tagosítása, s az ezzel kapcsolatban lévő kérdések elintézése iránti perében Ítéltetett: Előre bocsátván, hogy az egyesség nyomán ujabban felmért és mennyiségileg az illető birlalóknál hagyott valóságos birtok az alispáni bíróság által az illető felek közbenjöttével készített és hitelesített azonosítási kimutatás szerint 46 egész úrbéri telket és 11 zsellérséget tesz, a peres felek között bíróság előtt létrejött az alispáni bíróság és megyei törvszék által megjegyzés nélkül felterjesztett, és minden peres kérdéseket véglegesen szabályozó barátságos egyesség a törvényszabta kellékekkel lévén ellátva, törvényes