Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 55. szám

tatások mellett a másod bíróság ítélete jóváhagyatik, és az úrbéri kárpótlási tőkére nézve közbevetett alperesi felülvizsgálati kérelemnek, egyedül azon okból, mivel e tekintetben általa az első bírósági itéletfólebbezvenem volt, és igy itélvénynyé vált, hely nem adathatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. június 26-kán 548. P. sz. a. Előadó i Kossalko János, ktb.) A kir. itélŐ táblán. 594. Derzsi Antalnak ifj. Szilágyi Lajos és neje Fényes Katalin, valamint Fényes Lajos ellen 98I1/32 holdnyi ,,vértes részegei" pusztai birtoknak zálogbóli kiváltása iránti perében (melyben a debreczenyi mtörvszék mint e. b. által alperesek a kereseti zálogbirtoknak s ehhez csatolt %8 kir. kisebb haszonvételeknek természetben, az urbériség helyett pedig az ezt képviselő füldtehermentesitési papíroknak, vagy annak meg nem léte esetén annyi értékű készpénznek felperes részére kibocsátásában, illetőleg kifizetésében elmarasztaltattak, — egyszersmind alpereseknek azon joga, hogy jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap alatt, a zálog sommának, zálog pótlékok és beruházások felszámítása és érvényesítése iránt keresetüket előterjeszthessék, fenhagyatván, ugyanazok ezen joguk érvénybe vételére azon hozzáadással figyelmeztettek, hogy a kitűzött határidő után, ha keresetükkel föl nem lépnek, a végrehajtás, felszámitási igényüknek figyelembe vétele nélkül lesz ellenük elrendelendő, s a költségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: A kereseti zálogra nézve az elévülés fenn nem forgása, s a zálog kiváltása, vagyis az ügynek e kérdésben előbbi állapotbai visszahelyezése a cs. kir. birod. legfőbb és semmisítő főtörvszéknek 1860. évi aug 16. 7105. sz. a. hozott határozatában kimondatott. — A kereseti zálognak valódisága az alapperbeli A. B. a. zálog szerződésekkel, az alapperbeli E. F. és visszahelyezési perbeli CC. alatti öszhangzó okiratokkal, melyek a zálog pótlék adást és a zálogos évek meghosszabitását bizonyhják, kellőleg bizonyítva van. — A kereseti zálognak misége, mennyisége és helyisége bizonyítása a zálogos évek folyama alatt az alapperbeli C és I. a. adatok szerint közbejött és végrehajtott tagosítás által feleslegessé vált, s mindezen kérdések a tagositási perrel elintéztettek. — A kereseti zálognak alperes Szilágyi Lajos és nejére lettátháromlása az alapperbeli G. a. okirattal, melyből kitetszik, hogy Klobusiczky Ignácztól a tagositási végrehajtás folyama alatt annak minden vértesi birtokát s azok között a C. alattiban leirt Nagy Pál féle zálogot is alperesek szerezték meg, kellőleg bizonyítva van. — Az egész birtok megítéltetett felperesnek, mert azt a közös apa néhai Nagy Pál, kinek felperes egyenes utóda, adta zálogba. — Tehát mint osztatlan vagyont felperes egészben van jogosítva, az alperesektől mint idegenektől kiváltani. — Alperesek felszámitási joga épségben hagyandó, s részökre felszámitási keresetük beadására határidő kitűzendő volt, mert ők sem az alap, sem a visszahelyezési perben nem számoltak, ily esetben pedig a fenálló törvények szerint a zálog valódisága és a kibocsátási kütelezettség fölött ítélet hozandó ugyan, de egyszersmind alperesnek a felszámitási kereset előterjesztésére határidő tűzendő. Zálog perekben a költségeknek helye nem lévén, ez okból kölcsünüsen megszüntetendők voltak — ) ítéltetett: A C. a. kivonat által, mely szerint 184B ik évben Vértes helységének foganatba vett tagosítása alkalmával Klobusiczky Ignácz mint alperesek G. szerinti birtokelődjének hozzájárulásával a Nagy Pál ürüküsüktől eredő Vértes részegei birtok elkülönítve hásittatott ki — a keresetbeli zálog mennyisége is igazolva lévén, az első bíróság ítélete ezen, s az ált i la felhozott többi okoknál fogva helybenhagyaiik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jun. 23. 2329. P. sz. a Előadó: Raisz Szilárd ktb.) 595. Hostyánszky Józsefnek Német János ellen 200 frt iránt indított perében ítéltetett: Az előbbi állapotbai visszahelyezésnek a 2f>3%S5U sz. ujitott keresethez C. a. csatolt ujabb okmány alapján hely adatván; minthogy egyébiránt mostani felperes Németh János az A. a. adás vételi szerződés valóságát kétségbe nem vonta, azon állítása pedig, hogy Hostyánszky József jelenlegi alperes a kérdéses % malom részt neki oly feltétellel adta légyen el, hogy az legalább 5 évig minden igazítás nélkül fennálljon, a kihallgatott tanuk vallomásai által megczáfoltatik, és azon körülményből, hogy alperes az ujabban felmutatott C. a. okmány szerint, a kérdéses malom kijavításához a többi tulajdonosokkal együtt hozzájárult, az adásvételi szerződéstőli elállását maga után nem vonja, azon szerződés tehát felperes Német Jánosra nézve tovább is kötelező erejűnek lenni kimondatván, annak alapján tartozik ő a keresetbe vett 200 frtot alperesnek az 1859. évi jan. 1-től, mint a kötelezett, de nem teljesített fizetés napjától számított törvényes kamatokkal együtt, jelen ítélet jogerejétől számítandó 15 nap alatt megfizetni, egyébiránt a felterjesztett periratok további intézkedés végett azon kijelentéssel küldetnek vissza illetőségükhöz, mikép fel peresnek az alperes által a kérdéses i/l malom résztől időközben húzott jövedelem iránt lehető kereseti joga külön peruijára íennhagyatik. (1862. juu. 24. 2891. P. sz. a. Előadó: Gedeon Gábor ktb.) Váltótörvényi Ítéletek. 76. Vikus Károly csődtömegének Kasche Erzsébet elleni ügyében alperes semmiségi panasza folytán végeztetett: A pest városi türvényszéknek f. évi april 27-kén 15,439. sz. a. végzése, a mennyiben a kérdéses ingatlan vagyon egészbeni elárvereztetése rendeltetett el, megváltoztatik, és oda módositta tik, hogy árverésnek egyedül a bukott Vikus Károlyt illető felerész lészen kiteendő, a végzés egyéb nem neheztelt részei érintetlenül hagyatván, és a költségeknek a csődtömeg általi megtérítése iránti kórelemnek hely nem adatván. Mert: A pestvárosi ligeti fasorban és 3 dobutczában 18.19. számok alatt fekvő, telekkönyvileg Vikus Károly és Kasche Erzsébet neveikre irott telkek és épületeknek az 1840. XXII. t. cz 18. §. figyelembetartása mellett c-ak fele íratván össze, és csatoltatván a tömeghez, következve annak másik fele része, fel folyamodónénak szabad rendelkezése alá tartozó kizárólagos tulajdonát képezvén, és beleegyezése nélkül az ügy jelen állásában annak elárvereztetése, elrendelhető törvényeseu nem lévén, az id. törv. szab. XII. fej. s az 1855. decz. 15. kelt rendelet értelmében ezen jog és haszon élvezés tekintetéből felosztható és telekkönyvileg meg is osztott vagyonnak egészben indokolás nélkül elrendelt elárvereztetése iránt hozott első bírósági halározat e részbeni megváltoztatása mellett az árverés csupán a bukott tulajdonát képező fele részre szorítandó volt. (1862. máj. 27. 3497. sz. a.) 77. Gerstl Mórnak Vinter Lipót elleni váltóperében alperes felebbevése folytán Ítéltetett: A pozsonyi e. b. z. váltótüvényszéknek april 19-én 3202. sz. a. ítélete megváltoztatik, a mult évi sept. 30. 3702. sz. a. kelt sommás