Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 54. szám

Pest, kedd I8<>2. július 15. 54. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Ez évből mii; teljes példányok kaphatók, asy 1859- 60- 61-bAI is rendes elöf áron. A perben nem állt fél semmiségi panaszának inegengedhetőségéhez. Rieger Bálint és Weifert Bálint mint felperesek az 1860-ik évi april 19-én benyújtott kérvényükben azon folyamodással járultak a volt cs. kir. verseczi járásbírósághoz, hogy miután ők Gabó Anna, illetőleg ennek örökösei Gabó Mária és Annától az emiitett járásbíróságnak, mint hagyaték tárgyaló hatóságnak jóváhagyásával az 186'0-ik évi jan. 29 én kelt szerződés szerint 68 hold posta földet megvették, és az telekkönyvileg is már nevökre átíratott, mind a mellett a földeket az azokat haszonbérben tartó Schmidt Ferencz átengedni vonakodik, ezenSchmidt Ferencz a földek átengedésére itéletileg köteleztessék. Ezen ügyben az időközben megszünt-tett cs. kir. járásbíróság irományait átvevő kudriczi szolgabíró esküdt társával következőleg itélt: „Rieger Bálint és Weifert Bálint kudriczi birtokosok mint felperesek által a volt cs. kir. járásbíróság előtt Schmidt Ferenez kudriczi postamester mint alperes ellen folytatott perben, felperesek bemutatják a c*. kir. törvszéktől is jóváhagyott és az telekkönyvbe is átirt 68 holdat, azaz két telek földet mint kudriczi birtokukat és azt maguknak átadatni kérik, a pernek 1860-ik évben 3191. sz. a. befejezett tárgyalására utalva. — A kudriczi szolgabiróság mint első bíróság felperesek keresetének helyt adva, a kereseti földfket, a szedett haszonvételekkel együtt azoknak oda Ítélte, alperest egyszersmind költségekben is elmarasztalván. Ezen első bírósági itélet ellen a cs. kir. temesvári pénzügyi ügyészség mint a kudriczi cs. kir. posta hivatal (melyhez a kereseti földek tartozóknak lenni állíttatnak) képviselője által semmiségi panasz adatván be; ennekkövetkeztébenTemesmegyetörvszékel862. évi febr. 3 ánl09. sz. a.következőleg végzett: A cs.kir. temesvári pénzügyi ügyészség, mint a cs. kir. posta kincstár képviselője által bejelentett semmiségi panasz, melyben nevezett posta kincstári képviselője a posta kincstárnak, mint a per tárgyát tévő 68 hold föld haszonvételi tulajdonosának ki nem hallgatása iránt sérelmet emelt, s a biróság illetékessége ellen kifogást tett — alaposnak találtatván, ennek következtében az e. b. (fent idézett) Ítélet , minden következményeivel együtt semmisnek nyilvánitatik, s valamint az ítélet, ugy az annak alapján foganatosított végrehajtás megsemmisíttetik, a kereseti földeknek végrehajtás utjáni visszafoglaltatása és azokba a kincstár képviselőjének bevezetése elrendeltetik, és a pénzügyi ügyészségnek C. és D. a. kérvénye csatolmányaival együtt a telekkönyvi hibás bejegyzés tárgyában a telekkönyvi törvszékhez áttétetik. Indokok: Felperesek 1860. évi april 19-én azon folyamodással járultak a verseczi volt cs. kir. járásbírósághoz, hogy miután ők Gabó Anna s illetőleg ennek örökösei G;ibó Maria és Annától az emiitett járásbíróságnak mint hagyaték tárgyaló hatóságnak jóváhagyásával az 1860-ik évi jan. 29-kén kelt szerződés szerint 68 hold posra földet megvették és az telekkönyvileg is mar nevökre átíratott, annak átengedésére Schmidt Ferencz akkori kiadó, ki ezt azon ürügy alatt, hogy ő a kérdésesföldeket Gabó Annától bérbebirja,kiadni vonakodik, bíróilag olykép intessék meg, hogy a kérdéses földeket felpereseknek 8 nap alatt áteng'dniköteles legyen. Felperesek a C. és D. a. tárgyalásból tudván, hogy Schmidt Ferencz alperes mint cs. kir. postamester megbízásából birja a kérdéses földeket,még is nem a posta kincstár, hanem ennek postamestere mint megbízottja ellen kezdték meg a perlekedést, és így a posta kincstárnak megidézése és kihallgatása nélkül hozatván az ítélet, az a posta kincstár irányában érvénytelen és sem mis. Ugyan a fennt emiitett tárgyalásból tudták felpereresek, miszerint Gabó Anna a kérdéses földet szinte csak a kincstár megbízásából birta, és ha a járásbiró.-ág mint hagyaték tárgyaló hatóság elismerte Gabó Anna örököseinek eladhatási jogukat, ez a posta kincstár kihallgatása nélkül ennek irányában érvényességgel szinte nem bírhatott, azon körülmény pedig, hogy Gabó Anna a kérdéses földeket Schmidt Ferencznek haszonbérbe adta, a posta kincstárnak jogait legkevesbbé sem gyengítheti, mert ezt Gabó Anna életében azon időre, még po-tamesternö volt, s mig a cs kir. posta ki nostár megbízásából a földet birta, jogosan tehette. A birói illetőséget tekintve, való, hogy régi honi törvényeink szerint a szolgabírói Ítélőszékek saját illetőségök határán belől egyszersmind birtok bíróságok is voltak, mely azonban a nemesi birtokra ki nem terjedt, és a birói eljárás í-zóbeli, mint ez esetben követtetett, soha nem volt, hanem mindig rendes írásbeli perrel végeztetett; következőleg a szolgabiróság illetékességén tul terjeszkedett, midőn e jelen pernek elítélését illetékessége alá helyezve, ennek elítélésében, s az Ítéletnek végrehajtásában sommás szóbeli uton járt el. Felperesilég előhozott azon állítás, hogy semmiségi panaszt csak ók és a perben álló alperes tehetvén, ahhoz a peren kivül álló cs. kir. posta kincstár képviselője feljogosítva nincsen, megezáfoltatik épen az által, hogy a cs. kir. posta kincstár képviselőjének megidézése s kihallgatása nélkül ennek mellőzésével, daczára annak, hogy az alperes a per tárgyát tevő földet, csak a posta kincstár megbízásából birja, ennek megbízottja ellen indíttatott a jelen per és ítéltetett el, ugy szinte a semmiségi panasznak nem a kiszabott időben történt benyújtása iránti felperesi észrevétel birói figyelemre nem méltathatott: miután törvény53