Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 53. szám

224 tik, miszerint a mult 1861. évi nov. 20. 937. sz. a. kelt reudelménynek eleget tegyen. Okok: „Minekutánna az ideiglenes törvénykezési szabályoknak életbe lépte előtt megindított perek az imént emiitett szabályoknak 174. §-ban foglalt átmeneti intézkedés szerint az osztrák pprtás értelmében kezelendők és elintézendők, kétség nem lehet az iránt, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályoknak életbe lépte előtt megrendelt végrehajtások is a jogfolytonosság elve, valamint a már többször emiitett ideiglenes törvénykezési szabályok szelleme szerint ugyancsak az osztr. pprtás értelmében foganatositandók, következőleg minden innen felmerülhető kérdések is az előbb érintett perrendtartás szerint elintézendők. Ehhez képest tehát, miután a kérdésben lévő áthelyezés még a magyar váltótörvény visszaállítása előtt szorgalmaztatott, és ekként jelen esetre az ideigl. törvénykezési szabályok fennt hivatkozott 174-ik §-ának azon része, mely a végrehajtásokra vonatkozik, nem nyerhet alkalmazást, hanem annak elintézésénél a fentelőadottakhoz képest az osztr. pprtás rendeletei szolgálnak zsinórmértékül, a panaszos végzést mintafenálló törvényes szabályok hibás értelmezésén alapuló határozatot megsemmisíteni, és a pesti e. b. kir. váltótörvszéket a fentebbiek szerint további eljárásra utasítani kellett." K, H. Erdélyi törvénykezési viszonyok, Marosvásárhely jul 1-én. Elvégre megindult törvénykezésünk menete az alsóbb bíróságoknál is, bárha részint az erők elégtelensége, részint az ujabb átalakulás nehézségei oly sok akadályokkal küzdenek, miszerint még eddigelé a gyors és biztos igazságkiszolgáltatás csaknem a kegyes óhajtások sorába tartozik, és még hosszas idő el fog telni, mig a perlekedési folyam bár némileg rendes menetet nyerend. Eddig inkább az adósságos és váltókeresetek szaporodnak fel, valamint a számos birtokháboritási esetek, melyek a hitel és birtok érdekében gyors elintézésre várnak, — mig ellenben az érdekesebb jogügyietek megkezdését vagy folytatását sokan czélszerűbbnek látják későbbre hagyni, midőn a közviszonyok és tényező erők inkább szilárdulva biztosb kilátás nyiland a nevezetesb jogkérdések alaposb ellátásához. A kir. i t él ő t áb 1 a állandóan működik, tevékenységét főleg a sok folyamodványok tömege vévén igénybe, melyek nagyobbára kezelési és eljárási hiányok miatt intéztetnek közbeeső végzések orvoslása végett, mely miatt maga az ügy érdeme gyakrau hetekig, talán havakig is háttérbe szorul. Közben-közben nemzetiségi és nyelvviták is merülnek fel, a mennyiben némely törvényhatóságok tagjai, daczára a legfelsőbb helyről kitűzött magyar ta nácskozási és kezelési nyelvnek, saját nyelvüket kívánják feltolni. Legközelebbről egy ülnök esküje letétele végett fölhivatván, németszövegű beadványnyal kérte hivataliesküjének román nyelven letételét megengedtetni, melyre azonban a fenálló rendeletek értelmében magyarnyelven elutasittatott, —jelenleg mint hírlik, ezen kérdés a főkormány elibe kerülend, hol azonban reméljük, a törvény győzend. A járásbíróságok egy legújabban érkezett rendelet szerint saját költségükön járásaikba kiszállandók lévén, ezen intézkedés már előre is sok akadályokkal küzd, a mennyibeu csekély személyzet és fizetés mellett oly végzendők várnak ezekre, melyeket legjobb akarat és áldozatkészség mellett is megoldaniok nehezen sike. rülend. Az urbériügyek másfél év óta minden törvényszékeknél nyugosznak, —mindez ellátatlan régibb, mind ujabban beadott ily ügyek oly halomra gyülvék, hogy azok tárgyalása és ellátása sok erőt és időt veend igénybe. Hátha még a ma lejárt határidő alapos remények szerint az ilyszerű keresetek benyújtására meghosszabittatik, akkor valóban még égetőbb szükséggé váland az úrbéri viszonyokból keletkezett ügyek mielőbbi ellátása, mely sok ingerültségnek és bizonytalanságnak véget vetend. L. A. Kúriai ítéletek. magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 582. Réthy Mihálynak Niklay Imre ellen 50 krnyi napi dijak iránti perében (melyben Pest város törvszéke mint e. b. által alperes f. évi január hó 16-tól egész f. évi május 31-ig számítandó 50 krnyi napidijak s az okozott per- s kézbesítési költségek megfizetésében azon oknál fogva marasztaltatott, mert noha a személyesen megjelent alperes a kereset levél azon kitételeit, hogy ó az általa teherbe ejtett Juhász Rozáliának tartása és ellátása iránt felperessel szerződött vagy bármely ígéretet tett volna, határozottan tagadta, s előadta, hogy Juhász Rozália, házától f. évi jan 16. önkényt eltávozott s vele további összeköttetésben nem volt, s igy magát a felperes által követelt tartási dij fizetésére egyáltalában köteleztetve nem érzi, minthogy azonban a felperessel megjelent, s a tárgyalás folyama alatt tanukép kihallgatott Juhász Rozália vallomásaként őt alperes azon többször ismételt ígérettel vezette Réthy Mihályhoz, miszerint a költségek viselése mellett tisztességes ellátásáról olykép gondoskodand, hogy általában miben sem fog hiányt szenvedni, és ugyan ott alperes őt Juhász Rozáliát ismételve és gyakran meglátogatván, vele folytonos összeköttetésben állott,mit alperes be is ösmert,tekintve továbbá, hogy felperes azon állítását, mely szerint Niklay Imre alperes neki megígérte, hogy Juhász Rozáliának szállással és élelemmeli ellátásáért elegetteend — a pótló hit letételével is megerősité, mindezeknél fogva alperes a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztalandó volt) ítéltetett: Jelen sommás szóbeli ügyben a feleknek feleseléseik és a kihallgatott tanúnak vallomása jegyzőkönyvbe felvéve nem lévén, s igy az első bírósági eljárás sem az osztrák pprtásnak, sem az 183/6. évi XX. t. czikknek szabályaival össze nem egyeztethetvén, a fölebbezett itélet, az egész eljárással együtt megsemmisíttetik, és az első bíróság további törvényszerű eljárásra utasittatik, mi végett az iratok illetőségükhöz vissaküldetnek. (1862. ján. 3-án 3970. P. sz. a. Előadó: Kossalko János ktb.) 583. Vipária Ádámnak Demencsik János ellen egy úrbéres telek tulajdona iránti perében végeztetett: Az, hogy felperes neje, kit özvegyi állapotban vett nőül, váljon még életben van-e, és ha nem lenne, váljon mikor halálozott meg, a perbeli iratokból ki nem derülvén, mielőtt