Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 44. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 3. [r.]

184 E jog tehát akkép alakult, mint változott az öröködési rend. Az ellenrnondási és visszavételi jog tárgyát, a XI. század ntán az ősi ingatlanok képezék ; és pedig kiterjeszkedve az uri alattvalókra is, kik mint glebae adstricti, a szabadság kellékével a szabad költözködhetéssel nem birtanak. Es pedig az elidegenítés minden neménél, nemcsak az ajándékozásnál, hanem minden adásvevésnél, cserénél, zálogolásnál, részletes átruházásnál stb. A viszavételi jog s illetőleg az elidegenítés tilalma alól nagy fontosságú kivételt képeze mint hazánkban, ugy a németeknél is a szükségben tett elidegenítés J) A nagy szükség esetei t. i. milyenek voltak különösen az éhség, ruházatlanság, hadi vagy adóssági fogság, nyomasztó adósság — arra jogositák a birtokost, hogy az ősi vagyont is eladhatta a nélkül, hogy ahhoz örökösei beegyezése szükségelteték. Ezzel azonban ismét egy más szinte fontos s nemzeti jogunkban is ismeretes jog volt kapcsolatban t. i. a vérrokonok elővételi joguk. Ezen elővételi jog 2) mely a czélzott eladás ese- j tóben az eladó birtokos általi megkinálás folytán állt elő, ép ugy, mint a viszvételi jog csak az örökösöket illeté, kik az öröködésre hivatva valának, s kik annálfogva az idegeneket a jószágvételben megelőzheték. Ha a birtokos örököse megintését, megkinálását elmulasztá, az a jószágot visszaperelhette. De másrészt a tehermentesség itt is biztosíttatott az örök javak átvételénél az örökösüknek. Az adósságok az ingókból, későbbi korban szerzeményből elégíttettek ki, az előd az ősit nem terhelhetvén az öröks beegyezte nélkül. De térjünk át az örökjogra. Valamint átalában az összes birtok viszonyok s az élők küzti rendelkezés ; ugy az öröködés szabályai is, a németeknél, a család igényei által voltak korlátolva, ugyanazon érdekek folytán, melyek a földbirtokhoz s annak a család körébeni fentartásához kapcsolvák. A végintézkedés — azősgermánoknálminden — s középkorban az ősi ingatlanról — ki volt zárva; miért a végintézetek ottan is épen nem s a közép kor után is csak felette ritkán fordultak elő. 3) Mert a vagyon nem a birtokos egyéni, hanem a család tulajdonát képezvén, az örök jog nem az örökhagyó akaratján, hanem a család jogigényein alapult. Az örökös nem az örökhagyót, hanem a családi vagyont öröklötté; mindenik suus haeres lévén, a sui heredes különbségének kizárásával. 4) Ugyanezen czél — az ingatlannak családi biztosítása — szabályozá a német öröködési rendet is. Már az ős garman jogban elsőbbség adatott a fi ágnak a nók felett, 5) annál inkább a középkorban midőn, a huJ) Schwab, c. 375. Bayer. Landr. Briin. Stat. 1243; Lübecki 1321; Freiburgi 1120; Hamb. 1275 ; stb. 2) Bayer. Landr. Bremen. 1303. Hamb. Stat. 1276. Rigis. Recbt stb. 3) Már Tacitus irta „haeredes tamen successoresque sui cuique liberi et nullum testamentum (Cap. XX.) t. i. a Germánoknál. 4) Zimmerle: Deut. Stammgutssystem 22. I. s) Régi német jogszabály : De terra nulla est in muliere haereditas, sed ad virilem sexum tota terra pertineat. Ezen elsőbbség a föld birtok öröklésében a legszabadelvűbb szellemű szász, goth, burgundi, alemanni, bajor, frank jogban is foglaltatott, utóbbi rendelvén :Sed cum virilis sexus extiterit, femina in hereditatem aviaticam non succedat. bériség kifejlődése folytán, az ős birtok rendszert a nemesi vagyon rendszer váltotta fel, melynek alapiránya, mint nálunk, a nemesi családok vagyoni s hatalmi biztosításában feküdt. E czélra a német nemesség családi intézkedések által, nem elégelve a fi ág elsőbbségét, azt eszközlé, hogy a n ő ág egészen kizáratott a jószágokbani öröködésből, mi később egyes törvények p. o. Julisch. 1537; bremisches, s Jül. berg. 1555. által is megerősíttetett. A leányok s nőág legföljebb a flág kihaltával öröködtek, de együtt a fiukkal csak kivételesen. Mindezen fi elsőbbségi jogok arra czéloztak, hogy a leányok házassága által az ősi ingatlan a családtól el ne vesszen. Azért rendeli már a salfranki törv. hogy a szülők u t ánp r o xi m i o re s d e paterno generesucc e d a n t; a thüringi, hogy a paternageneratio usque ad quintam gener. örököljön. — A leányok rendesen készpénz s ingók öröklésére szoritatrak. A hites társak közti vagyonközösség — mi csak a szabad rendelkezéssel férhet meg — nem engedtetett, az özvegy csak ! az ingókban, javak haszonvételében, s legföljebb némi szerzeményben részeltetett; stb. De mi épen különösen figyelembe veendő már az ős német jogban, átmenve azután az ujabb korra is, egy főszabályul szolgált szinte, hogy az örökhagyó magtalansága esetében a felmenő ág hivatván öröködésre a javakban, ezek megkülönböztessenek akkép, hogy: paterna paternis, materna maternis jussanak. J) Tehát ugyanazon ősiségi szabály a németjogban, melyet némelyek nálunk mint nemzeti sajátságos intézményt akarnak ma is fentitartani. Tehát az összes birtok viszonyoknál a rendelkezési jogban, öröködésben a németeknél ugyanazon ősiségi jogszabályok és szokások, melyek hazánkban is legújabb időkig fennállottak. Szokolay István. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 711. Farkas Józsefnek Szécsy János ellen úrbéri telek iránti perében Ítéltetett: Az E. a. okmány a visszafoglalási záradék kivételével A. illetőleg -/.alatt már az anyaperben is felmutatva, s a fenforgó viszonyok ugyanott kimeritőleg megvitatva lévén — miután a kihallgatott tanuk vallomása szerint alperes a kereseti telkeknek 1848-ik évben történt elfoglalásuk által okozott sérelme orvoslása végett rögtön közhatósági segélyért folyamodott, s igy a birtok visszavételébe egyátalán bele nem egyezett, miután továbbá a panaszló által beperlett uj adatok az anyaperbeli ítéletekben kifejtett elvek megdöntésére elegendő nyomatékuaknak nem tekintethetnek, az eljáró bíróságnak (felperest ezen indokok alapján keresetétől elmozdító) ítélete jóváhagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. ») így a Berg L. R. Jül. L. R. s kl. Kaisr. a XVI. századból utóbbi rendelven: Daz von dem vater kommenist, daz sollen nemen dez v a te r s f r u n d e (freunde, rokonok) d a z von der Mutter komén ist, daz sollen nemen der mutter frunt. Csak a szerzemény volt közös. „Hat se abe r — így szól — gut gewonnen (szerzetté) meder arbeit, so sollen se ez glich teylen.