Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 43. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 2. [r.]

180 Ezek valának a magyar jogban a javak átruházásainak s az örökösödésnek legfőbb szabályai s elvei ; és pedig kiterjeszkedve nagy részben még a városi és jobbágyi birtok viszonyokra is. És azokról — ugy hisszük, senkisein kétkedhet bevallani, mikép azok szorosan mind az ősiség kifolyásai. Mert miért azon szigorú korlátok az elidegenítéseknél ősiekben, miért azon örökre tartó visszafolalási jog különbféle perutakon ? hacsak azért nem, hogy a javak a családoktól el ne idegenítessenek, el ne vesszenek, tehát, hogy a család vagyonossága fenntartassák. Miért tétettek ősiekben az örökjognál a fiuk a leányok elébe, hacsak azért nem, hogy a javak a leányok utján, házas ágok által idegenekre ne jussanak, a család vagyoni helyzetének hátrányával. Már pedig a család vagyoni fenntartása, anyagi biztosítása egyedül csak az ősiségnek hivatása s cézlja lehetett. És ezekből láthatjuk, mikép a család fenntartás elvének kifolyásaként az ősi és szerzemény közti különbségtétel, mint a fi- s leány ág megkülünböztetése is, s az elsőnek biztosított tetemes jogi előnyök, mind az ősiségnek alkatrészeit képezék. Ugy szólván ezekben központosult az ősiségnek egész lényege; s ez azok körén kívül fel nem található, nem is kereshető; ugy, hogy az ősiség intézvényének elestével, azon különbségeknek is okvetlenül és szükségkép meg kell szüntetniök. Ezt kell mondanunk különösenazon öröködési szabály- j rólis: páter na bon a páter n is, materna mater- i nis — Mert ez is csak arra vezet s csak azt jelenti, hogy a í család javai a nő ág által idegen családba ne jussanak, tehát a család köréből ki ne essenek, a családi vagyouosság hátrányára, mit gátolni az ősiség volt hivatva. Mind a mellett e szabály ; sőtt öröködésben még az ősi és szerezmény közti különbség is — némelyek által j jövőre is fentartatni kívántatik. Tehát visszaessünk a 25. I év reform haladásától, melyről fennt emlékczénk ? Megtagadjuk a 48-ki törvényhozásnak az ősiség felett kimondott nagyszerű elvét? Vagy egy lábbal álljunk a 48-ki szabadelvű alapra, másikkal pedig a régi kornak elavult intézményére? És miért? Mert — mondják — így kívánja azt a nemzeti genius. Lássuk ezt közelebbről. Szokolay István. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. ítélő táblán. 701. Zsengeri Móricznak Mittersdorfer János elleni 19 frt iránti adóssági perében (melyben az első bíróság által felperes keresetétől elmozdittatván, 5 frt perköltség fizetésében azért marasztaltatott el, mert jóllehet alperes beismerte a keresetben kitett 19 frt értékű paraffin zsir átvételét, azonban kifizetését az 1. sz. a. számlával igazolta, ezen számla az ügy eldöntésére tökéletes bizonyítéknak tekintetik, mert felperes annak aláírását nem tagadja) Ítéltetett: Az első bírósági Ítélet az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s az összes iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. april. 11. 1735. P. sz. a. Előadó: G-áger Mihály ktb.) 702. Nagy János mint a bazini Marianna Teréz, és József alagi társulat igazgatójának a bazini bánya társláda és Grohmann Venczel elleni kitáblázási ügyében, (melyben a kerületi bánya hatóság által a kérvény tárgyát képező adóslevélnek azért, mert azt kitábláztatni a bazini ker. bánya hatóság elmulasztotta — hivatalbóli kitábbláztatása s erről az érdeklett felek értésitése elrendeltetett) határoztatott : A felterjesztett iratokból, jelesen báró Penkler József mint volt bazini 0 Marianna Terézia és József alagi főrészvényes ellen, a volt selmeczi kir. kerületi bányatörvényszék előtt lefolyt csőd perében, az abban 1832. évi mart. 12. 544. sz. a. hozott ítéletből az derülvén ki, hogy miután báró Penkler Józsefnek más vagyona nem volt, fentérintett bánya részei, a bejelentett követelések lerovására a hitelezőknek, és igy Grohmann Venczel, illetőleg annak engedményessé Szlemenics Pálnak is oda ítéltettek, és azok neveikre bíróilag át is írattak. Minélfogva a kérdésben lévő Grohmann Venczelféle Szlemenics Pálra átruházott 2500 vforintokról szóló, 1828. évi oct. 28-án betáblázott kötelezvény azonnal kitáblázandó lett volna, mit azonban tenni a volt bazini kir. bánya törvszéki helyettesség elmulasztott; mely körülménynek valódiságánál fogva az alaptalan felíolyamodásnak elvetése mellett, az első bíróságnak végzése helybenhagyatik s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. april 12. 759. P. sz. a. Előadó: Bernolák János ktb.) 703. Vágner Jzsefnek Szél Sámuel ellen 157 frt 50 kr. iránti perében (melyben az első biróság által alperes a kereseti összeg és járulékai megfizetésében a ptkv 887. §. alapján, melynél fogva ott, hol írásbeli szerződés van, a szóbeli szerződés figyelembe nem vehető, és igy alperesnek szóbeli szerződésre alapított kifogása,mellözendő volt — marasztaltatott,) ítéltetett : Az első bíróságnak ítélete helybenhagyatik s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. april 13. 4167. P. sz. a. Előadó Gáger Mihály ktb.) 704. Réh Karolina Eder Peregrinnő ügyében (melyben az első biróság által, miután az öröküsök között egyesség létre nem jött, Réh Lipótné és érdektársai peruijára akként utasíttattak, hogy a pert nov. 15-ig megindítsák) végeztetett : Folyamodók keresetüket jelen végzés kézbesítésétől számítandó 45 nap alatt tartozván megindítani, ily megjegyzéssel egyebekben az eljáró biróság végzése jóváhagyatik, s az iratok további intézkedés végett ugyanoda visszaköldetnek. (1862. april 4. 80. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 705. Korschinek Györgynek Medve Imre ellen 75 frt iránti végrehajtási ügyében, (melyben az első biróság által a kereseti összeg és járulékai erejéig lefoglalt ingóságokra áz árverés elrendeltetett — ezen végzés ellen közbetett fölebb folyamodás folytán) végeztetett: Az alaptalan felíolyamodásnak hely nem adatván, az első bíróságnak végzése helybenhagyatik és az összes iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. apr. 14. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 706. Szalacsy Antalnak Sarficzky János ellen számadásból eredő 58,423 vfrt 50 kr. tőke és járulékai iránti perében (melyben az első biróság által felperes keresetétől elmozdittatván: 109 frt 66 kr. perköltség megfizetésében a következő okoknál fogva elmarasztaltatott, mert felperes keresetét azon körülményre, mintha alperes a terménykereskedési telephez alkalmazott bevásárló az e czélra felperestől átvett pénzek kezeléséről A. a. számolt volna, alapítván, s ennek folytában a kiadás és ellenkövetelési jegyzékbe iktatott tételek ellen kifogásokat támasztván, az állítólagos megbízási viszony az alperesnek határozott kifogása ellenében a válaszban felhozott bizonylatok a pprtás 58. §. értelmében különben is tekintetbe