Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 41. szám

Pest, kedd 18U2. május 27. 41. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Újított váltó per. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Váltójogi Ítéletek. — Jogirodalmi értesítő. — Kinevezések. — Hivatalos tudnivalók. Újított váltóper. (Vége.) Felperesek válaszukban felhozzák, miszerint a B. a. levélben foglalt, felperesek által felhozott állításoknak valódiságát az alperes által felhozott 2. sz. a. levél is bizonyítja, mert abban világosan kimondatik, hogy a kérdéses peres váltó Stetka Jánosnak csupán más váltók biztositékául adatott át, különben pedig az mint más czélokra fel nem használható, visszaadandó lévén, Stetka János azt másra nem forgathatta, következve e váltó előmutatójasoha bonae fidei possessor nem lehet. Hogy mily uton jöhetett ezen váltó Viszkidenszky birtokába, eziránt őt a D. alatti kérdőpontokra kihallgattatni kérik. Azon körülmény iránt, hogy fizetési helyül nem Pest, hanem Alsó-Kubin volt kitűzve, kérik Stetka Jánost a D. alatti kérdőpontokra szintén kihallgattatni, és alperest az eredeti váltó előmutatására szoríttatni. Mindezek a váltójogból eredő kifogások, melyek alperes ellenében is jogszerűen felhozhatók. Ezek alapján kérik az anyaperbeli marasztaló itélet alóli felment.tésüket, és alperesnek az E. alatti költségekbeni elmarasztalását. Alperes viszon válaszában kijelenti, hogy a 2. sz. alatti levél csak a váltó valódisága igazolásául hozatott fel, melyet az anyaperben felperesek kétségbe vontak. A felperesek részéről felhozott egyéb állításokra, melyek már az ellenbeszédben tagadtattak, ez úttal csak azt jegyzi meg, hogy a váltó vevőjét csak az szabályozza, a mi a váltóban áll, egyéb magán viszonyok a váltóvevésére nem tartoznak. A váltó beperlése felesleges, mert az ujitás okai, t. i. az érték nem vétele, és a váltó tovább nem adhatása nem a váltó alakjából meritvék,ésigy azok megszemlélés nélkül is megbirálhatók ; de a beperléssel alperes nem is tartozik, mert ez által az anyaperbeli itélet végrehajtásában akadályoztatnék. Kéri felpereseket újítási kérelmükkel elutasítani és 70 frt 36 kr. költségekben elmarasztalni. Ezen perbeszédek alapján a pesti e. b. váltótörvényszék következőleg ítélt: „Ujitó felperesek azon kérelmének, hogy az 1861. július 15. 12,378. sz. a. hozott itélet az azon évi november 9. 47,936 sz. ujitási kereset alapján elenyésztetvén, ők az 1000. oszt. ért. írt tőke s járulékai fizetése alól felmentessenek, hely nem adatik, ellenben ujitó felperesek továbbá is köteleztetnek újított alperes részére 1000 frt tőkét, ennek 1860. évi aug. 13. járó 6% kamatait, és a már megítélt 36 frtkon felül a jelen per által okozott, s bíróilag 50 frtra határozott költségeket jelen itélet kihirdetése után 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett kifizetni. Felperesi meghatalmazottnak dij nem ítéltetik. Az iratok megtartandók. Indokok: Ujitó felperesek e következő 3 okok alapján kérik az anyaperben hozott m. é. J 2,378. sz. a. ítéletet megszüntetni, mert: 1. Az újított keresetlevélhez B. alatt csatolt 1859. évi május 13. kelt és ujitó felperesekhez intézett levélben Stetka János nyíltan mondja, hogy ő felpereseknek váltófedezetül Királylehotán lakó Lehoczky Antal által elfogadott 6725 frtról szóló váltót azon világos kikötéssel adott át, hogy felperesek szükség esetére kártalanításukat ezen Lehóczkyféle váltókból eszközölhessék. Továbbá beismeri Stetka János fentebbi levele végén azt is, hogy felperesek által elfogadott, egy évre fizetendő 1000 frtról szóló váltót a fentebbiek biztositékául kézhez vette. Ezen ténykörülményből tehát azt következtetik ujitó felperesek, hogy Stetka János nem volt jogosítva a nála biztositékként létezett lOOOfrt váltót Viszkidenszkyre, ez viszont azt Gerga Sámuel ujitott alperesre forgatni. 2. Ujitó felperesek a váltó értékét meg nem kapták. 3. Hogy a váltó fizetési helyéül Alsó-Kubin volt kitűzve, és mivel azon most Pest áll mint fizetési hely ; ekként a váltó vagy meghamisittatott, vagy a „Pest" szócska később íratott hozzá. Egyúttal kérik felperesek Stetka Jánost a D. alatti kérdőpontokra az iránt, hogy nála az 1000 frtos váltó csak biztositékképén volt letéve, tanukép kihalgattatni, egyszersmind ujitott alperest az eredeti váltó bemutatására szoríttatni. Mi már ezen érveket illeti, azok nem elegendők arra, hogy az alapperben hozott itélet megváltoztassák. Az 1. pont alattti körülmény azért nem, mert ha feltéve meg nem engedve, kimutattatnék is, hogy a Stetka Jánosnak biztositékként adott váltó épen az, mely felperesek ellen bepereltetett, — miután a váltó elfogadása kétségbe nem vonatik, és a váltó keltekor érvényben volt, s igy jelen esetben zsinórmértékül szolgáló K. V. R. 9. czikke rendeletéhez képest a váltó tovább nem forgathatása ezen szavak által „nichtan die Ordre" ki nem köttetett; a forgatmányost pedig egyedül csak a váltó tartalma szabályozza, és ugyanaz a váltón kívül létező s azzal ellenkező viszonyokra figyelni nem tartozik: —ebből önként következik, hogy a váltó forgatása jogosan történt, és ujitó felperesek az elfogadás által reájok háromló kötelezettséggel bármily forgatmányos irányában tartoznak. Mihezképest a felperesek által kért tanúkihallgatás szüksége magától elenyészik. — De egyébként is azon kifogás, váljon volt-e Stetka János a váltó forgatására jogosítva, ujitott alperest mint a váltó jóhiszemű birtokosát a K V. R. 82. czikke szerint nem érdekli. 2-ra az érték meg nem kapása tekintetbe nem vétethetik, mert az elfogadó az elfogadás által kötelezi magát a váltó összeget lejáratkor kifizetni (k. V. R. 23. cz.). Végre 3. Ujitó felperesek azon állítása, hogy a fizetési helynél a „Pest" szócska később szúratott közbe, — s ezzel kapcsolatban azon kérelmük, hogy ujitott alperes az eredeti váltó elö41