Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 38. szám

160 vény elintézésekor még hatályban volt pprtás 407. §-ának határozott rendeletéhez képest a tilalmat kérők azt, hogy követelésük egyéb fizetési eszközök hiánya miatt veszélyben forog, sem hiteles tanúsítványokkal, sem pedig inásképenbe nem győzvén,az első biróságitéletének megváltoztatásával a megrendelt tilalomfeloldatik, a folyamodási költségeknek azonban a különböző két birósági határozatoknál fogva, hely nem adatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. mart. 25. 3938. P. sz. a. Előadó : Chernél Elek ktb.) 586. Néhai Csányi Elek hagyatékának tisztába hozatala tárgyában végeztetett: Azidig. törv.szebályok 179. §-ánál fogva a hagyatéki eljárás tárgyában 1854. aug. 16. kibocsátott pátens szabályon kivül tétetvén, s ennélfogva jelen ügy felsőbb vizsgálat alá nem vétethetvén, az ügyiratok az ideig. törv. szabályok 180. §-a értelmébeni eljárás végett illetőségükhöz leküldetnek. (1862. mart. 26. 2844. P. sz. a. Előadó: Toperczer Ödön ktb. 587. Csillag Lászlónak Kochula Erzsébet, Kassay Istvánné elleni 210 frt s járulékai iránti tartozást követelő perében Ítéltetett : Felperes alperes ellen jelen keresetét okiratra alapítván, minthogy azon okirat amellett, hogy az akkor érvényben volt pprtás 118. 119. §§-ai rendelete szerint alakítva nincs, s igy teljes bizony erejűnek nem vétethetnék, de ugyanaz néhai Csillag József ál 1 itó lagos ígéretéről, nem pedig alperesnek elvállalt kötelezettségéről szólván, alperes irányában marasztalási alapul nem szolgálhat, az első bíróság ítélete megváltoztatásával alperes a felperesi kereset alól fölmentetik, s a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. a art. 16. 4432. P. sz. a. Élőadó : Beke János ktb.) 588. Szentgyörgyi Horváth Nep. János és báró Horváth Sándor özv. báró Paccassinő szül. Horváth Anna közötti osztályos perben végeztetett : Világos örökösödés esetében teljesítendő osztálynál az 1836. évi XIV. t. cz. 10. §. s illetőleg az 1840 évi XIII. t. cz. értelmében az osztoztató bíróság összeállítása iránti intézkedés a városi törvényszéket mint bíróságot nem illetvén, a felfolyamodásnak hely adatik, s az első birósági végzés feloldatván, folyamodók kérvényökkel az illetékes hatósághoz utasíttatnak, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. 1862. mart. 26. 481. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 689. Girikter Anna és Borbálának Girikter János ellen 126 ftra becsült szőlőrész kiadása iránti perében (melyben az első bíróság által alperes a kereseti szőllőuek a hozzá tartozó gyepréttel és pinczével együtt felperesek részére leendő kiadásában, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, azon oknál fogva marasztaltatott el, mert felperesek tulajdoni jogukat a kereseti szőllőhöz a B. a. örökösödési szerződéssel beigazolván, s az ez ellen alperes által tett kifogások, hogy t. i. édes attyok a B. a. örökösödési szerződéssel rendelkezhetési jogáról le nem mondván, az alperesileg 2. sz. a. beperesitett végrendelet szerint a kereseti szőlőt kegyes hagyományokkal terhelte, melyeket alperes ki is fizetett — bírói figyelembe vehetők azért nem valának, mert az 1858. évi sept. 23-án kelt 1909. sz. a végzés által Girikter Antal végrendelete féretétetvén az elhunyt apa és gyermekei közt létrejött B. a. szerződés szerint alapíttatott meg az örökösödés) ítéltetett : Az első bíróság ítélete annak indokaiból helybenhagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik (1862. 2762, P. sz. a. Előadó : Toperczer Ödön ktb.) 590. Müller Miksának'Neumann Mór elleni 70 for. 28 kr. iránti kártérítési perében (melyben elsőbiróságilag alperes a kereseti kár összeg és járulékai megfizetésében azon oknál fogva marasztaltatott el, mert alperes a tárgyalási jegyzőkönyv szerint az A. a. szerződésnek valóságát beismervén, e szerint köteleztetett 1859. évi máj. 1-én és a későbbi szóbeli megegyezés szerint május 14 én a 200 mérő kukoriczából 68 mérőt 3 ft 45 krért felperesnek átadni, de alperes ebbeli kötelezettségét nem teljesítvén, a a ptkv. 912. 1293. és 1323. §§-ai értelmében a mulasztásából eredett kár megtérítésére kötelezendő volt) ítéltetett: Az első bíróság ítélete az általa felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. april. 10-én 3043. P. sz. a. Előadó : Berzeviczky Manó ktb.) 391. Tumbász Benőnek Marinkics Árkád elleni 15 ft. kártérítés iránti perében (melyben alperes a kereseti összeg és járulékai megfizetésében az első bíróság által azon oknál fogva marasztaltatott ei, mert alperes beismerte, hogy felperes bundáját 21 ftért eladta, de azt állítja, hogy e bunda nem zálogban volt nála, hanem azt őfelperestől 6 ftért megvette, minthogy azonban ezen alperesi állitás a kihallgatott tanuk vallomásaival megezáfoltatott, ugyanazért tekintet nélkül arra, feljogosítva volt-e alperes vagy sem a bunda eladására — az áptkv. 1447. §-a értelmében a bundaárából a saját 6 írtjánál többet maga részére megtartani joga alperesnek nem lévén, a 15 frt többletnek felperes részéreleendő visszafizetésében a ptkv. 1295. §. értelmében elmarasztalandó volt) Ítéltetett: Az első bíróságnak ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik és a per további törvényszerű intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. april. 9 én 3998 P. sz. a. Előadó: Popovics Márk ktb.) Úrbéri ügyekben. A kir. táblán. A kalocsai és bácsi érseki uradalom felperessége alatt Bács mvárosa mint alperes ellen a közlegelőnek elkülönítése, az erdei haszonvételek szabályozása és az uradalmi maradék földeknek s mészárszéki teleknek csere utján leendő tagosítása végett indított perben Ítéltetett: Azt, hogy az épületi úrbéri fajzás haszonvételének élvezetében állott volna, alperes község nem bizonyítván, más részről pedig mind saját elismeréséből, mind pedig a felperes uradalom által G. alatt beperesitett jogérvényes Ítéletből nyilván kiderülvén, miszerint az uradalmi erdőből telkenkint minden évben csak nyolez száraz gally és rőzsefával terhelt két fogatú szekeret vihetett ki, ugyanazért minden telek utáni erdei illetéke két holdban 1200 • öllel, mely az ellenszolgálatok leszámításával tekintettel az erdei termékenység minőségére az eddigi úrbéri tüzifajzásnak haszonvétele élvezetét tökéletesen fedezi, alapittatik meg; ily változtatással egyebekre nézve az eljáró bíróságnak ítélete helybenhagyatik, és a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 20. 202. urb. sz. a. Előadó; Moys Antal ktb.) 100. Bél, hontmegyebeli községnek birtok rendezési perében ítéltetett: A volt úrbéresek által illetőségükön felül bírt 968/100 holdnyi külsőségek rendes szabályozási eljárásnak ekkorig nem történténél fogva is maradék földeknek, és ennélfogva az illető volt jobbágyok részéről törvényszabta módon megváltandóknak kijelentetvén: továbbá az alperes község részére minden egész úrbéri telek után megítélt közlegelőbeli illetőség egyrészt a fen-