Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 36. szám

150 az, váljon a bölcső felperesé-e vagy sem? mert ha ez bé­bi zonyi tátik, ugy jön a jogkérdés az i télét, hogy az felperesnek k iad an dó. A bíróság előtt azt, hogy a gyermekágy felperesé, bizonyítani kell a 106. §. bizo­nyitékaival, mit tőn is felperes, midőn azt, hogy a gyer­mekágy övé, bizonyítani kész a 106. §. engedte esküvel; mert a 233. §. szerint más bizonyítéka eddig nem volt, és az esküt a 260. §. szerint kínálta. Ha a törvszék eszméje állana; ugy eskü által bizonyítani sohasem lehetne; mert nem a fókérdés felett véli az eskünek helyet adhatni, ha­nem az általa meg nem magyarázott valamely mellékkörül­mény fölött, holott a fentebbiek szerint épen akkor lehet csak eskü alapján Ítéletet mondani, ha egyéb bizonyíték hiányában a kereset tárgy eskü által keresőének lenni bi­zonyitatott. — De maga a csődválasztmány sem utasítja vissza felperes főesküjét; mert azt mondja : perügyelő utasitatik, hogy a tulajdoni jog igazolását követelje, szük­ség esetében a követelő fél esküjének elfogadásába bo­csátkozzék; bukott esküjét pedig ez esetben se fogadja el. Kéri ezek alapján a főeskü elrendelését, vagy az megtagad­tatván, uj tárgyalás kitüzetését; perköltségek fejében (egy frtos ügyben) 47 frt. 87 kr. követelvén. A ni. kir. váltófeltörvényszék ezen íölebbezés folytán az első bírósági Ítéletet az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta. (1862. jan. 14. 2977. sz. a. A két egybehangzólag hozott ítélet ellen felperes a Hétszemélyes-Táblához intézendő felülvizsgálati kérel­met adott be a megye törvényszékéhez, (5 frt 74 kr. költség szaporítással.) Alperes ellenészrevételeiben, kü­lönösen következők emeltetnek ki: A fölülvizsgálat meg nem engedhető, mert a p. perr. 335. §.által kívánta okok egyikével sem támogattatik. A dologra vonatkozólag pe­dig — a választ, nyilatkozat előleges közlése nem szük­ségeltetett, mert az nem bizonyítván azt, hogy a vitás bölcső kié — a 39. §. szerinti bizonyítéknak nem tekint­hető; különben felperes előre, már keresetében köteles lé­vén (p. p. 10. §. minden lehető bizonyítékokról gondos­kodni, miért halasztás (illetőleg uj tárgyalás) meg nem engedhető. A 46. §. itt nem alkalmazható, mert a tárgya­láson nem jogtudatlan személyek voltak jelen, s a tszék azt, hogy a dolog iránt teljes tudomást s felvilágosítást nyert, tettleg, ítélete által eldöntötte. Az uj tárgyalás azért is felesleges, mert felperes világossá tevé, mikép es­kün kivül más bizonyítékai ugy sincsenek; azt pedig a tulajdonjog kérdésben meg nem engedhetni. Nem, mert az eskü csak ténykörülményekre vonatkozhat (233. §.) me­lyekre az igényelt jog alapítandó (104); midőn az, hogy valamely tárgy Péteré vagy Pálé, nem ténykörülmény, hanem jogkérdés. Ha erre az eskü letehető, számos téve­dések okoztathalnának, sokan, (főleg öröklött javaknál,) legtisztáb lélekkel megesküdhetvén arra, hogy azok övéi bár nem azok ; (mint a legkárosb visszaéléseknek is tárt ka­pujnyitratnék.) A tulajdon jog kimutatására annak czimét s szerzés módját kell igazolnia (polg. törv. 372. 380. §§.) scsak az által tehetni eleget a 359. §-nak, mely igényli, hogy a tulajdonjogi keresetre az, hogy a vitás tárgy a kereső tulajdona, bebizonyitassék. — Végre arra, hogy maga a csődválasztmány beleegyezett a felperes általi eskületételbe, megjegyeztetik, hogy ez áll, de áll az is, hogy a vál. mindenekelőtt a tulajdonjog igazolását köve­teié, mi pedig azon eskü által nem valósitathatik; nem annál kevésbé,minthogy a polg. törv. 369. §-nak phisikai­lag sem lehetne eleget tenni, az igényelt tárgy nem mint a polg. törv. 369. §. igényli alperes, hanem már a felpe­res birtokában levén, ki azt a csőd ingók köz árverésén már megvette stb. stb. A n. m. Hétszemélyes-Tábla Ítéletét közlendjük. Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 543. Mezey János csődtömegegondnokának Végh szül. Orosz Rozália ellen egy szőllő felének a csődtömegre leendő bejegyeztetése iránti perében határoztatott: Az 5. sz. a. legfőbb törvszéki Ítélet szerint alperesné Végh szül. Orosz Rozália a telekkönyvi bejegyzés fölötti tárgyalás függőbeni hagyásával csupán az általa Mezey János csőd­tömege ellen lefolyt igénykeresetével mozdittatván el — miután a telekkönyvi kiigazitás iránt 1858. évi jun. 28. tartott tárgyalási jegyzőkönyvből kitetszenék, hogy al­peresné a kérdésben lévő szőllő felének átíratásába bele nem egyezett, s így a bejelentő Mezey János a telek­könyvi rendelet 25. §-a értelmében a rendes kereset be­nyújtására lett volna utasítandó: ugyanazért az első bíró­sági végzés feloldásával, a kiigazítást kérvényező csődtö­meg gondnokának a rendes kereset benyújtása végett jelen határozat kézbesítésétől számitandó 30 napi határidő I — a bejelentés különbeni visszautasítása mellett — tüze­í tik ki, s az iratok további intézkedés végett illetőségük­! höz visszaküldetnek. (1862. mart. 14. 4320. P. sz. a. Elő­j adó: Raisz Szilárd ktb.) 544. Vimmer Katalin és Vimmer Márton hivatalból képviselt kiskorú felpereseknek Vimmer Márton alperes ellen atyai kötelezettség teljesítését tárgyazóperében Ítél­tetett: Jelen per megindításakor érvényben volt ptkv. 142. §.a szerint is a gyermekek nevelési költségeit az atya j tartozván viselni, ebbeli törvényes kötelessége alól magát alperes az E. a. egyesség által fel nem menthette, és így miután perbeszédileg maga is beismerte, hogy Katalin gyermeke irányában 1855. évi april 1-től fogva, fia Már­ton irányában pedig 1856. évi oct. 6-tól fogva a nevelés költségeit megvonva, azokat anyjuk a tőle törvényesen elválasztott nejére hárította, ennélfogva az első biróság­j nak ítélete arra nézve, mely szerint nevezett gyermekei­nek nevelési költségei viselésében alperest marasztalta, azon módosítással, hogy miután ezen költségek E. szerint magok a felek által már megállapítva volnának, alperes leánya Katalinért 1855. évi april 1-től, fia Mártonért pe­dig 1856. évi oct. 6-tól kezdve azon időig, mig azokat tu­lajdon házához nem veendi, 5, illetőleg 4 pfrt nevelési költségeket havonkint előre, az azok nevelését teljesítő anyjuk Pfándtner Rozália kezeihez fizetni köteles, hely­benhagyatik, és a per további intézkedés végett illetősé­géhez visszaküldetik. (1862. mart. 19. 561. P. sz. a. Elő­adó: Beke János ktb.) 544. Helfer Teréznek Kusinszky Terézia elleni 340 frt s járulékai iránti ügyében határoztatott: Az állított időközbeni fizetések feletti intézkedés a végrehajtó bíró­ság köréhez tartozván, alperes által közbetett alaptalan felfolyamodásnak hely nem adatik, s az iratok illetősé­gükhöz leküldetnek. (1862. mart. 19. 195. P. sz. a. Elő­adó : Perlaky':"János ktb.) 545. Csúcs Eszternek ifj. Halász Szabó József elleni házassági végelválás iránti perében ítéltetett: Alperesnek erkölcstelen feslett élete, gyanús személyekkeli titkos tár­salgása s a felperesnóveli kegyetlen bánásmódja, a hit alatt kihallgatott tanuk vallomásaival igazolva s ekként ezek alapján a felperesnek alperes elleni legyőzhetlen ide-

Next

/
Oldalképek
Tartalom