Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 32. szám
133 sával illetőségéhez visszaküldelik. (1862. febr. 5. 419. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb. 229. Napholcz Mátyásnak Petrovics Pál és Amália, Basch Manó, Basch József ellen a gredai puszta átbocsátása iránti perében Ítéltetett: Felperes az A a. szerződéssel nyert tulajdoni joga sem a 24. sz. a. adományi oklevélre, sem idősb Petrovics József 25. sz. a. végrendeletére vonatkozó alperesi a agyarázatok által meg nem gyengittetvén, a D. alatti szerződés addig haszonbérleti szerződés lévén, az első bíróságnak Ítélete, — a 47. sz a. érdeklett női, s egyéb netalán lehető, jelen per tárgyát nem képező küvetelések érintetlenül hagyása mellett helybenhagya tik s a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. febr. 12. 4363. P. sz. a. Előadó: Popovics Márk. ktb.) 230. Szirmay szül. Matyasovszky Klotildnak néhai Matyasovszky szül. Bideskuty Teréz hagyatékára vonatkozó örökségi ügyében határóztatott: A tik. kir. tábla határozatának alapjául fölvett azon tény, hogy a hagyaték tárgyalása kéretett volna, a fölterjesztett iratokból ki nem tűnvén, mielőtt ez ügyben érdemleges intézkedés tétethetnék, az iratok e részbeni kiegészités végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. íebr. 13. 223—330. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 231. Csetusicz Alojziának Csernovies Péter ellen 2210 írt 15 kr. iránti perében Ítéltetett: Alperes által ellenvetett elévülés már az Aptkv hatályba léptekor folyamatban volt és az ősiségi rendelet szabályai alá nem eső perre alkalmazható nem lévén, miután egyébkint azon körülmény, hogy felperesnő atyjának háza alperes atyja által végrehajtás utján foglaltatott el,mind a B. a. idézvényből, mind pedig az alperesi beismerésből bevalósulna, s az egyik még életben lévő szakértőnek bizonyításával is erősített E. alatti becsű, és r^i*- *>W * ismert végrenajtási állomány közötti különbség alapján követelt kereseti összeg mennyisége ellen alperesi részről a felperesi állítással ellenkező bizonyíték nem hozatnék fel, ugyanazért a nem kötelezett kamatok a pernek az 1829. évi nov. hó 12-ik napján történt első fölvételétől és pedig az 1853. évi május hó 1-ső napjáig 6%-tóli, ezen időtől kezdve az 1861. év jul. 23. napjáig 4%-tóli, s iunen az ideig, törv. szabályok életbe léptetése napjától a teljes kielégítésig ujabban 6%-tóli mennyiségben lesznek megtérítendők, továbbá, hogy mind a három bírósági költségek kölcsönösen megszüntetnek, helybenhagyatik, és a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. febr. 17. 1106. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) A kir. itélő táblán. 349. Joannovics Miksa és érdek társainak Szávics Miki. mint néhai Joannovics Pál végrendeleti végrehajtója 1-ső és Koits Pál, mint a pesti Szerbska Maticza intézet elnöke 2-od, és Lázics szül. Szabó Juliánná 3-adrendü alperesek ellen néhai Joannovics Pál vagyonából kiadandó osztályrészük iránt indított perében ítélt: Felperesek jelen az anyaperben magok által is örökösödésinek nyilvánított keresetük azon oldalróli igazolására, hogy öreg atyjaik néhai Joannovics Ninkaés Ivanovics Mila az örökhagyó néhai Joannovics Pál atyjával Joannovits Ni kólával testvérek lévén, osztatlan állapotban közösen gazdálkodtak volna, az anya perben már felhozott, s az ujitott perbeni első bírósági ítéletben is alapul vett 4 •/. III. ad BB. FF. •///. JJ. KK. LL. MM. EE. 16. sz. II. ad BB NB. és 7-/. okiratok, melyeknek elégtelensége az anyaperben már három bíróság által ítéleti leg ki is mondatott, a kereset igazolására jelen ujitott perben sem szolgálhatván, sőt a 4/. alatti némileges osztály történtére mutatván, az ujabb okiratok közül pedig, jelesen Szekulics János H. XI. és XII. a. amúgy is egyes tanúnak teljes próbára nem emelhető vallomása a kereset igazolására nem szolgálhat, miután abból is csak az mutatkozik, hogy Joannovics Pál a kereset alatti vagyon közös voltát éppen el nem ismerte, hanem a feletti rendelkezhetési jogához továbbá is ragaszkodva, miután végrendeletében Joannovics Miksa felperest az ellene irányzott megtámadásai következtében kizárta, ujabb végrendelet tételéhezi hajlamát nyilyánitotta, mely azonban be nem következett,— Szekulics György tanúnak J. és XII. a. vallomásából pedig a tanú azon önbeismerése nyilvánul ki, miként ő a felperesek öreg atyjai, ugy Joannovics Pál atyja közötti viszonyokat maga nem tudja, hanem egész vallomását csak hallomásra alapitja, végre a K. a. okirat egy, Kuntár Zsiván és testvérei által közösen bírt szilvásról szól, s igy ezek is a jelen keresetbe vett ingatlan javaknak az 1655. 54. t. cz' 1. §-a ugy 1723 i 47. t. a. 2. §. kivánta közös állapotát nem igazolják; ellenben a polturási 128. sz. a. szállás és szőllős kertre nézve a 2. 3. 4. 5 és 6. számok alatti eredeti okiratok igazolják, hogy ezek nem Joannovics, hanem Milinkovics család tulajdonai legyenek ; a ménesi szőllőre nézve pedig a 10. sz. a. eredeti egyeség már rendelkezett; ezeknél fogva alperesek föllebbezése folytán az első bíróságnak Áradsz, kir. városban 419. sz. a. házat, telket, a polturai 128. sz. a. szállást, szőllős kertet, ugy a város határában 4 láncz szántó és 8 láncz kaszálló földet, valamint az időközi haszonvételeket illető része megváltoztatásával, felperesek ezek iránti, ez úttal sem igazolt keresetüktől elmozdittatnak, a ménesi szőllőre és perköltségekre nézve pedig az első bíróság ítélete helybenhagyatik, eapertovábbi intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jan. 14-én 2300. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 350. Popovics Jánosnak, mint a bécsi nemzeti bank ügyvédjének Algyai Antal ellen a vételár felosztása iránti ügyében végeztetett: A felterjesztett iratokból az derülvén ki, miként a m. évi május 14-kén tartott árverezési megelőzőleg május 3-án Algyai Antal ellen csőd nyittatott, mely azonban május 4-kén az árverés elótt állítólag visszavonatott, mivel azonban sem a csődöt megrendelő, sem az azt állítólag visszavonó, sem végre az árverésiösszesiratok felterjesztve nem volnának, mielőtt ez ügyre nézve érdemleges intézkedés tétetnék, a mellékelt iratok azzal küldetnek vissza illetőségükhöz, hogy azok a fentérintett csődöt és árverést tárgyazó összes iratokkal kiegészítve, minél előbb ide ismét terjesztessenek föl. (1862. febr. 14. 62. P. sz. a. Előadó ; Beke János ktb) 351. Fanczler György mint Fanczler János képviselőjének Ebner András mint leánya Terézia képviselője ellen 68 frt kártérítés iránti perében ítéltetett: Azon körülmény, ki legyen a felek közt az eljegyzéstőli visszalépésnek oka? a tárgyalási jegyzőkönyvből ki nem tűnvén, az eljáró bíróság ítéletének feloldásával ezen per a fentérintett körülmények kiderítése és ujboli ítéletnek hozatala végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. febr. 14. 2800. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 352. Holczer Istvánnak Muharay András ellen 33 frt iránti perében ítéltetett: Felperes jelen keresetét néma trieszti biztosító társaság, hanem mint annak ügynöke saját nevében indítván, a két izben tartott tárgyalás pedig a per folyama alatt hatályban volt pprtás 46. §-a által igazolva levén, alperes a kereset levél és a kétszeri tárgyalás miatt emelt semmiségi panaszaitól elüttetik, s az első bíróság ítélete az annak folytán felhozottindokok32*