Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 29. szám

121 szerű végrehajtás elrendeltetik, mi végett az ügyiratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. mart. 7. 2472. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 219. Tallián Jozefa Hunyady Lajosnénak gr. Amadé Dominika és érdektársai elleni zálogváltó perében ítéltetett: A C. alatti örökbevallás, mint a tulajdonos által kötött, és külső érvényére nézve kérdés alá nem eshető szerződés a 4-ik sz. a. később és a volt tulajdonos gondnoka által kötött, habár szinte külső kellékekkel bíró szerződés által nem érvénytelenittethetvén, felperesnek tulajdoni és zálogváltási jogára nézve a másod bíróság ítélete helybenhagyatik. Ugyanazon ítéletnek egyik fél által sem fölebbezett I. III. és V. sz. a. pontjai érintetlenül hagyatván, miután a zálogos birtokos a zálogba birt javakat addig, míg a rajt fekvőségek ki nem fizettetnek, kibocsátani köteles nem volna, a II. sz. a. pont ez érdembeni megváltoztatása mellett az átadandó s eleve kihasítandó külső zálogos birtokon lévő épületeknek, hidaknak, kutaknak, árkoknak, faültetvényeknek, vetéseknek és beruházásoknak becsértéke előleges kitudása tekintetéből alperesek által ezen ítélet kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt kérendő tárgyalásra mindezek bíróilag megalapittatni rendeltetnek. A IV. sz a. pontban érintett 21000 o. ért. írt vételárra nézve, minthogy ezen összeg felperesek részéről annak idején tenni kellett tiltakozás nélkül alperesek által jóhiszemmel fizettetett, felpereseket terhelő mulasztásoknak alapján, tekintettel ugyanezt illető saját perbeli nyilatkozatukra is, ezen sommának, valamint a zálogos javakban teljesített catastralis felmérésekre fordiíott, s a fentebb megrendelt tárgyalás alkalmával szintén bíróilag megalapítandó összegnek, mint a tulajdonosok érdekében történteknek, alperesek részére leendő megfizetésére felperesek köteleztetnek, ezekre nézve tehát a IV. sz. a. pont megváltoztatván, többi részére nézve helybenhagyatik és a per további kellő intézkedés végett illetőségéhez vissszaküldetik. (1862. mart. 8-án 4019. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 220. Millenkovics szül. Paus Mária felperessége alatt Paus István alperes ellen hatalmaskodás megtorlása végett támasztott perben ítéltetett: A fenállott perrendtartásnak 1853. évi jan. 1-ső napján történt behozatalával a bár előbb történt erőszakoskodási cselekvényekre nézve hatalmassági keresetnek többé helye nem lévén, ezen okból a másod bírósági ítélet helybenhagyatik s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 11.5. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József itélőmest.) ,221. Bartók Mihálynak Glauber Fülöp elleni 178 frt és 36 db 2 frtos ezüst tallér visszaadása iránti perében ítéltetett: A B. alatti bizonyítványban foglalt azon tény, hogy felperesnek 1851. decz. 2-án a böszörményi városi előjárósággondviselése alatt hagyott, s a következő napon az alperes jelenlétében és eszközlésére az ott előadott módon felnyittatott ládájából alperes 178pfrtot bankjegyekben és 38 db ezüst tallért önhatalmúlag általvett, alperes maga sem tagadván, azon állítása azonban, mintha ezen összeget is a részére felperes által kimért hus árába beszámította volna, az alperesnek felperessel 1852. máj. 4. B. újvárosi előjáróság előtt történt összeszámolását tartalmazó, s alperes által is kétségbe nem vont, sőt bizonyító kul használni kivánt C. alatti bizonyítvány nyal, melynek ezt tárgyazó 3-ik pontjában alperes által felperes részére egyedül azon összeg lön beszámitva|, mely annak saját szavai szerint „nekie a kimért húsok árába adatott", nem pedig egyszersmind az is, melyet alperes önmaga elvett, e szerint igazoltnak épen nem tekintethetvén, különben pedig ezen állításának őtet érdeklő bizonyítása általa legkevésbbé sem teljesittetvén, és így ellenbizonyiték teljes hiányában, az általa leteendő póteskü megítélésének sem lehetvén helye, hanem felperes keresete ezek által teljesen bizonyítottnak vétetvén, mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával, alperes a felperesi keresetben, s annak 1851-iki decz. 3-tól , mint az önhatalmú elvétel idejétől, 1853. évi május 1-ső napjáig száztól hatjával, azontúl 1861. évi jul. 23 ig száztól négyjével, s attól ismét a kielégítésig száztól hatjával számítandó kamatjaiban elmarasztatik, a perköltségek megtérítésétől azonban fölment etik, s a per további törvényszerű eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 12. 96. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József itélőmester.) A kir. ítélő táblán. 325. Lichtenekker Jánosnak Borovics János elleni biroi tilalom elrendelését tárgyazó ügyében végeztetett: A felmutatott váltó köztörvényi tekintetben oly okiratnak találtatván, mely ha valódinak ismertetik, a követelést teljesen bebizonyítja, miután a kérvényező oly tárgyakra kíván bírói tilalmat tétetni, melyeket az adós maga birtokol, és kielégítése meg nem nyerhetésének más fizetési eszközök hiánya miatti hitel veszélyeztetését a B. és C. a. okiratokkal kellően tanúsítja, ugyanazért az eljáró bíróságnak 1860. évi 6349. sz. a. hozott végzése megváítoztatik , s kérvényező részére az A. a. váltóból még fizetetJen 248 írt erejéig az adós birtokában lévő s a folyamodásban körülirt ingóságokra vezetendő birói tilalom elrendeltetvén, egyszersmind az akkoron érvényben volt pörrend 418. §-a alapján megengedtetik, miszerint a tilalom alá veendő tárgyak folyamodó veszélyére megnevezett Keszler József által további rendeletig őrizet alá vétessenek, ekkép megváltoztatván az eljáró bíróság végzése, a felterjesztett iratok további /bganatszerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. febr. 18-án 4967. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 326. Radocsay Fcrencznek Vollek János és neje Szmetkovics Erzsébet elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Miután Vollek Jánosné szül. Szmetkovics Erzsébet fizetési tehetetlenségét 1860. évi aug. 18-án bejelentvén, összes vagyona ellen ugyan az nap 17813. sz. a. a csőd megnyittatott; a végrehajtató részére azonban a már ennekelőtte kieszközlött zálogjog folytán 1860. évi nov. 6-án 22732. sz. a. a lezárolt közös javaknak árverezése nem csak a fentebb nevezett nőnek férje Vollek János, de a most nevezett nő ellen is elrendeltetett; tekintve, hogy a végrehajtató a csődr. 77. és 128. §§ ai ellenére követelését a perügyelő elleni beadványával a csődbiróságnáJ bejelenteni, azt felszámítani, s ezek után az árverés eszközlésbe vételét szorgalmazni elmulasztotta; annálfogva a most körülirt árverést elrendelő végzés a bukottra vonatkozó részében megszüntetik, férjét illető részében pedig érintetlenül hagyatik, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. febr. 18 án 1659. P. sz. a. Előadó: Karácson Mihály ktb.) 327. Nóvák Istvánnak Nóvák József ellen ingó örökségi vagyon fölfedezése iránt indított perében ítéltetett: A kereseti ingóságok alperesnek az A. a. szerződés szerint élete tartamáig minden kikötés, illetőleg jogfentartás nélkül birtokába hagyatván, ily megjegzéssel az első bíróság ítélete jóváhagyatik, és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. február 18-án 3265. P. sz. a. Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.)