Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 26. szám

Pest, kedd 1862. april 1. 26. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Csödügyi jogeset. — Kúriai Ítéletek : magán, úrbéri és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Évnegyedes előfizetés. Az april—júniusi folyamra a t. előfizetők kéretnek előfizetésüket mielőbb megújítani. Évnegyed 2 frt, fél év 4 frt. Teljes példányok kaphatók újévtől, mint 1861-ből is. Jogeset néi hozomány biztosítása tárgyában csődtömeg ellen Klein Leopoldné szül. Steinbach Nanette mint felperesnő, Barabás Dániel ügyvéd, mint Klein Leopold csődtömegének perügyelője és alperes ellen 1860. évi május 22-kén a pesti volt cs. k. orsz. törvényszékhez beadott keresetlevelében előadja, miszerint az A. alatti házassági szerződc-s szerint férje Klein Leopold az ezen szerződés 2 ik pontjában irt 9000 darab ezüst huszasnyi női hozományt oly kötelezettséggel vette át, hogy ezen hozományt mindazon esetekben, melyekben a férj a női hozományt nejének vagy orökösseinek visszaadni tartozik: ő s jog örökössei visszafogják adui. Minthogy pedig férje csőd alá esvén, az ily esetek valamelyike bekövetkezhetik, s azon esetben férjét vagy jogutódát kitett hozománya visszaadására szorítni joga leend: ennélfogva kéri férje Klein Leopold csődtömegét arra köteleztetni, hogy az érintett 9Ó00 db ezüst húszasból álló hozományát a mondott esetek valamelyikének bekövetkezhetése esetére részére biztosítani tartozik. Az ellenbeszédben alperes tagadja, hogy felperesnő férjéhez 9000 db. húszast hozott volna kész pénzben, miután az A. a házassági szerződés mint magán okirat teljes hitelességgel nem bir, szükséges, hogy az azt előttemező tanuk Konstantinovics György és Krajovácz Szilárd az 1 ső sz. a. kérdő pontokra kihallgattassanak annyival is inkább, minthogy a bukott szenvedő állapotának 2. sz. a. jegyzékében a kérdéses hozományról semmi említést sem tesz. Előadja továbbá alperes perügyelő, hogy felperesnő tartozott volna keresetében a biztosítás módját a pprtás 389. §-a értelmében meghatározni, miután igen jól tudja, hogy férjének összes vagyona még a csőd kiütése előtt lezálogoltatott. "Végül megjegyzi, hogy felperesnőnek állítólagos hozománya semmi elsőbbséggel nem bírván, a csődrendtartás 26. §-a értelmében azon osztályt is, melybe azt soroztatni kivánja, megérinteni tartozott volna. Mindezeknél fogva felperesnőt keresetével elutasittatni, s őt a költségekben sperügyelői munkadíjban marasztaltatni kéri. A válaszban felperesnő azt állítja, hogy az át. p. t. k. 1226. és 1260. §§ ai szerint az A. alatti házassági szerződésben foglalt elismerés elegendő arra, hogy a hozomány biztosítása elrendellessék, mert az A. a. okmány aláírásának valódisága ellen a csődtömeg részéről semmi | kifogás sem tétetett, s igy minden további kérdés megszűnik, miért is a tanuk kihallgatása mellőzendő. A követelésnek nem árthat az, hogy a bukott vagyonának fölfedezése alkalkalmával a kérdésben forgó hozományt elhallgatta, mert ezen elhallgatás nem rosz akaratból, hanem a bukott azon hibás felfogásából eredett, mintha a hozományi összeg nem volna oly követelés, melyet a hitelezők sorában be kellene jelentenie. A csődrendtartás 76. §-a sem alkalmazható jelen esetben, miután itt nem valamely elsőbbségi, vagy bármikép sorozás alá jöhető követelésről van szó, hanem kizárólag a hozománynak, s pedig az egész hozománynak a p. t. könyv 1260. §-a alapjáni biztosításáról. A pprtás 389. §a hasonlóan nem szolgálhat a kereset megdöntésére, miután azon § megemlítvén a biztosítás lehető módjait, egyenesen kimondja, hogy magának az általában megrendelt biztositásnak eszközlése, a végrehajtási eljárás körébe tartozik. A viszonválaszban alperes az ellenbeszédben felhozottakhoz ragaszkodik. A tárgyalásnak ilyképen lett befejezése után az eljáró bíróság által 1860. évi jul. 24-én 13,408. sz. a. ítéltetett: Felperesnő azon kérelmével, hogy 9000 db ezüst húszasból álló hozománya biztosittassék, elutasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek, perügyelőnek munkadija 10 írtban megalapittatván. Indokoki Mert felperesnő állítólagos hozománya , mint a polgári törvénykönyv behozatala után keletkezett, semmi kiváltsággal, vagy elsőbbséggel nem birván, tartozott volna jelen kérvényét a csődrendtartás 76. § a értelmében rendes felszámitási keresettel összekapcsolni, és az osztályt is, a melybe sorozni kivánja, annyival inkább kijelölni, mivel a biztosítás csak a reá esendő osztalékra, nem pedig egész keresetére, az előbbi hitelezők megelőzésével és kirekesztésével terjesztethetnék ki. Minthogy tehát felperesnőnek biztosítási keresetlevele a kifejtett kellékekkel ellátva nincsen, ót jelen kérvényével elmozdítani kellett. A perköltségek a csődrendtartás 97. §-a szerint megszüntettek. Felperesnő az ezen itélet ellen kellő időben közbetett fölebbezésben megjegyzi, hogy miután férje Klein Lipót a házassági szerződés 2-ik pontja szerint világosan elisMai számunkhoz negyed év mellékletet adtunk a cur. ítéletek gyorsabb köxölhetése végett. 27