Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)
1861 / 119. szám
Pest, 1861. péntek sept. 20. 119. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Törvénykezési esetek. — Mires párisi bankár bűnpere. — Hazai törvénykezés. — Hivatalos tudnivalók. A n. mélt. Curiától e lapok szerkesztője s tulajdonosa közvetlenül engedélyt kapván a „Curialis ítéletek" közölhetésére, ezt legközelebb megkezdendjük, midőn t. olvasóinkat a részletekről is értesíteni fogjuk. Törvénykezési esetek. A betáblázásra vonatkozólag. Egypár betáblázási esetről van tudomásom, melyek véleményem szerint nem minden érdek nélküliek. A politikai események oly igen foglalkodtatják az elméket, s oly igen lekötik a figyelmet, bogy szinte nebezen esik még csak egy levélke Írásába is fogni; 9 igy történt, hogy csak most, midőn Egerből távozva, azon kis zajból is kiemelkedtem, mely Egert lakja (pedig vajmi csekély az ottani élénkség), a falusi csendbe vonultam pár napra, tudom magam rávenni, hogy azt (a betáblázási esetett, i.) közöljem, holott még e hó elején jutott tudomásomra, mennyiben Hevesmegyének e hó l-jén tartott betáblázási közgyűlésén fordult elő. Közlöm ezen eseteket, mert véleményem szerint olyanok, melyekben a betáblázásnak helye nincs, s e véleményemben osztoznak igen sokan az egri jogismerő világbeliek közül, — noha az is igaz, hogy a betáblázás maga szinte előkelő jogtudósoknak mellette felemelt szavára történt meg. Mindenekelőtt szükségesnek vélem megjegyezni, hogy Hevesben a betáblázási ügy egészen a magyar törvények szerint vezettetik, tehát az ezelőtti német kormány rendeleteinek teljes mellőzésével. Az esetek ezek: Bead bizonyos egyén egy folyamodványt Hevesmegye bizottmányához, melyben kéri, hogy miután ő megvette bizonyos K. R.-nak birtokát, néhány évvel ezelőtt oly kikötéssel, hogy azt minden tehertől mentesítse meg az eladó, a mint azt a mellékelt adásvevési szerződés bizonyitja; ennek ellenére azonban két adóssági tételt, mely a vételkor a birtokon feküdt, körülbelöl 20,000 pftig, még most sem törlesztett le, a mint azt az osztrák rendszer szerint vezetett telekkönyvnek mellékelt kivonata bizonyítja: ennélfogva engedje meg a megye, hogy e 20,000 ft. a vevő számára biztosítva legyen, és táblázza be e 20,000 ft. követelését az eladónak a megyében még meglevő másik birtokára, hogy igy, ha netalán vevőn ama két tétel megvétetnék, — az eladón, ki szerződési kötelességét be nem tölté, visszkeresete biztosítva legyen. Meg kell még jegyeznem, hogy a folyamodványhoz mellékelve volt adás-vevési szerződés az önvédelmi harcz (1849.) utáni oly időben köttetett még, midőn az osztr. polg. törv. könyvbe nem hozatott, mikor tehát még annak be kellett vallatni (azaz örökbevallást kellett tenni róla a cs. k. megyei törvényszéknél, e végből az eredeti szerződést be kellett adni, mely azután ott megtartatot, s róla hitelesített kiadvány adatott, következőleg ez mellékeltetett a folyamodványhoz. E fölött vita támadt. Igen sokan ellenezték a kérelem meghallgatását, azt egyenesen visszautasitandónak vélvén, minthogy az 1840-ki betáblázási törvény szerint igy második okmányból kitetsző összeget (milyen a jelen esetben az osztrák rendszer szerinti telekkönyv kivonata) betáblázni nem lehet, az csak felmutatott eredeti okiratra engedi meg a betáblázást, milyen itt nincs is. Felhozatott ezek ellenében a kérelem megadatását pártolók részéről, miként égbekiáltó igazságtalánság volna ily világos követelés biztosításától elütni kérelmezőt, hogy az eredeti szerződés itt van, s az abban kitett vételárnál kisebb összeg kéretik betábláztatni, s igy kinek a nagyobbra van joga, annál inkább van a kevesebbre s a t. Azonban minderre a törvény világos rendeletével válaszoltatott, mely fentebb felhozatott, smely szerint legfölebb az adásvevési szerződés tábláztathatnék be, ha az eredeti itt volna, de azt kérelmező nem is akarja, legalább folyamodványa nem azt tartalmazza. — Ekkor a kérelmező pártján levők azt kérték, hogy tehát az adásvevési szerződés tábláztassék be, nem állván ellen folyamodványa, mely a megyében 1848 ig divatozott gyakorlat szerint ugy sem szükséges, és igy az teljesen ignorálható. Elég úgymond, bogy itt van egy szerződés, mely egy betáblázás eszközöltetéséuek czéljából jutott az asztalra, táblázzuk azt be, hogy az igazságos viszkereset biztosításától kérelmező meg ne fosztassék. A mi pedig a szerződés eredeti minőségét illeti, azt tudjuk, hogy az örökbevallások-