Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)
1861 / Tartalommutató
« TÁRGYMUTATÓ a „Törvényszéki Csarnok'* 1861. évi folyamához. I. Értekező czikkek. Legközelebbi országgyűlésünk feladata 1, 2, 3. sz. A magyar corpus juris s az osztrák törvények 4. sz. Az országbirói kinevezés eddigi elmaradásának okai 5. sz. Az országos törvényszünet kérdése 5. sz. A magyar corpus juris s az osztrák íörvények 5, 6. sz. Az általános törvényszünet következményei 6. sz. A váltótörvények szükségessége 6. sz. A magyar corpus juris s az osztrák törvények 7, 8. sz. Javaslatok az országbirói értekezletre 9. 10. sz. A törvénykezés átmenetéhez tekintettel a bányavárosokra 12, 13,14. sz. A régi magyar büntetőtörvények, s az 1843-iki codexterv 15, 16. sz. Nyujtottak-e a magyar törvények biztosságot a politikai vétségek eseteiben ? 17. sz. A február 26-iki cs diploma közjogi állása 18. sz. A testi büntetések 21. sz. Martius 15-ike 22. sz. Visszapillantás az orbirói bizottmány működésére 23, 24. sz. A városi bíróság szervezéséhez 24. sz. Főtörvényszék a szerb vidék számára 25, 26. sz. A magyar kir. curia megnyitása 27, 'SO, 51. sz. A nmlgu curia 29. sz. Az osztrák országgyűlések 29. sz. Igénytelen nézetek váltójogunk, s a bírósági szervezés körül 29. sz. A követigazolás kérdése 30, 31. 32. sz. Erdély törvénykezési szervezése 32. sz Képviselők verificatiója 33. sz. A törvénykezésnek az alkotmányos biróságok általi átvétele 34. 35. sz. Egy jelenet a jelen törvénykezés terén 35. sz. A jószágoknak külföldiek általi megszerezhetése 38—40. sz. Egy másik jelenet törvénykezésünk jelenéből 41. sz. A bírósági szervezés körüli nézetek folytatása 42. sz. Erdélyi alkotmányos viszonyok tekintettel a törvénykezési átalakulásra 43. 44. sz. A káptalanok országgyűlési joga 45, 46, 48, 50. sz. A jószágoknak külföldiek által megszerezhetcse 38—40. sz. Egy másik jelenet törvénykezésünk jelenéből 41. sz. A bíróság körüli nézetek folytatása 42. sz. Erdélyi alkotmányos viszonyok tekintettel a törvénykezési átalakulásra 43, 44. sz. A káptalanok országgyűlési joga 45, 4ö, 48, 50. sz. Úrbéri törvényhatóságok Erdélyben 47. sz. A nm. hétszemélyes-táblai előadókról 49. sz. A szokásos jog s annak használatáról 51, 52. sz. Az országgyűlés 53. sz. A sanctio pragmatica közjogi következményei 54. sz. A törvénykezés szervezése a jelen átmeneti korszakban 55, 56, 68. sz. A bírósági szervezés 60. sz. A nm. Curia döntvényeinek közzététele 65. sz. Nyilvánosság a törvénykezésben 71, 72, 77. sz. A m. kir. Curia kinevezései s némely megye felszólalása 79. sz. A nem-nemesek fölebbezhetési joga bűnvádi perekben 84, 85, 86, 89. sz. Igazságügy szervezése Erdélyhonban 87, 88. sz. Igazságkiszolgállatási reformok 90, 91, 92. Nyilvánosság a Curia előtti törvénykezésben 95, 96, 97. sz. Törvénykezési kérdések 98. sz. Még néhány szó a nem-nemesek fölebbezhetési jogához 98. sz. Megjegyzések a Curia előtti törvénykezésbeni nyilvánosságra 99, 100 sz. A lipsei ,,Allgemeine Zeitung"-nak az idegenek ingatlan birhatási képtelenségéről irt czikkeinkre vonatkozólag 101, 102. sz. Mikép gyakoroltassék a szóbeli eljárás magánjogi ügyekben 104, 105, 106 sz. Az országgyűlés által elfogadott or.-birói bizottmányi munkálatok életbeléptetése 108, 109. sz. Mily jogi erővel birnak az országgyűlésikig elfogadott törvénykezési szabályok 110, 112, 113. sz. Az állandó törvényszékek kérdése 114, 115, 116, 117. sz. Még egyszer a Curia előtti nyilvánosság kérdése 114, 116, 117. sz. Törvénykezési kérdések 118. sz. A lélektani észleleteknek jelen állapotáról s bünügyekbeni alkalmazásáról 120. sz. Azon kérdéshez., valljon a másodszori férjhez-menetel már magában megszünteti-e a természetes s törvényes gyámságot? 129, 130. sz. Az összetett bizonyítékokról büntető ügyekben 171. sz. A kir. Curia feladata az első bírósági változások irányában 131. sz. Van-e helye bírói járandóságnak sommás szóbeli perekben 132. sz. A kir. Curia jelen helyzete 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145. sz. II. Jogesetek. Az örökségi várandóságnak a régi magyar jogszerinti eladása s annak érvénye 3, 4, 5. sz. A lakfelmondások körüli eljárás 96, 97. sz. Esetek a bizonyítási jogra vonatkozólag 99, 100, 101 sz. Agyvelő lágyulásban elhunyt rendelkezhetési képességéről 105, 106. sz. Visszahelyezési kérdés tárgyában (1812-ben kezdett per) 107— 113. sz. Büntetőjogi eset (rablógyilkosság) 111—117. sz. A betáblázásra vonatkozó jogesetek 119. sz. Jogesetek rögeszme előidézte tények beszámithatá-iáról 121, 122. sz. Schmerling, „Döry, Hugonay" közti peres ügy 124. sz. Ingatlan végrehajtási árverésnek eszközöltetése 127, 128. sz. Váltójogi eset 143, 144. sz. Csőd s illetőleg haszonbéri kérdésben 145, 146. sz. III. Az országbirói értekezlet. Január 23 s 24-ki ülés. Átalános elvvitatások S, 9, 10, 11, 12, 13. sz. Február 14. ülés. Árvaügyi javaslat 15. sz. Büntető- s sajtótörv. javaslat (Deák F, Zádor, Tóth, Szabó S. tagoktól) 15. sz Váltó s csőd törv. javaslat 17. 18, 19. sz. Közjegyzöséii s peren kívüli eljárás iránti javaslat 16. sz. Polgári törv. s eljárás iránti javaslat 17. sz. Deák Ferencz febr. 25-ki beszéde (Régi törvényeink visszaállítására s a közhangulatra vonatkozólag) 19. sz. A másik büntető jogi javaslat (Az 1843-iki codexterv helyébe) 19. sz. A bírósági szervezet s illetőség iránti javaslatok 19, 20. sz. Telekkönyvek iránli javaslat 20. sz. Óröködési rend iránti közvetilö javaslat 20. sz. Úrbéri s mezei rendőri javaslat 20—22. sz. Bányajogi javaslat s lanácskozás 22—26. sz. A váltójog fölötti lanácskozás 28—51. sz. Or.-birói tanáeskozmány a csődtörvény fölött 55—61 sz. IV. Az 1861-iki országgyűlés ülései. Az országgyűlés megnyitása 27. sz. Az országgyűlés megnyitására vonatkozó okiratok 28. sz. A képviselő-ház rendszabályai 30 — 31. sz. A képviselők 9 osztályának névjegyzéke 33. sz. A felsőház igazolási bizottmányának jelentése 34. sz. A felsőház tagjainak névjegyzéke 37. sz. Ghiczy Kálmán és Tisza Kálmán elnöki székfoglaló beszédeik 39. sz.