Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 111. szám

462 jegyzőkönyvének elkészítése végett az ülést rövid időre felfüggeszté, mely idő alatt a jegyzőkönyv elkészülvén : az újra megnyílt ülésben felolvastatott, s a főrendekhez leendő átküldés végett hitelesíttetett; az ülés 6% órakor oszolván el. Felsőházi ülés aug. 21-én d. u. 6 órakor. Elnök : Gróf Apponyi György. Az alsóház jegyzőkönyvi kivonat Bánó József alsóházi jegyző áthozván, miután előbb a mult ülésjkönyve felolvastatott és hitelesíttetett, s elnök ö nmlga bécsi küldetéséről említést tett, felolvastatott az alsóház átirata a Deák Ferencz által javaslott óvással együtt, mely óvást gr. P a 1 fy József indítványára a felsőház egyhangúlag elfogadott. Gróf Maj 1 áth tárnok ő Excellentiája emelt szót azon kormányférfiak politikájának igazolására, kik az oct. 20 diploma alapján az átmeneti időszakban a kormány gyeplőjét kezökbe vették. Éljenzéssel kisért remek szónoklatára gr. T e 1 e k y Domokos felelt, teljes elismeréssel emlékezvén az illető kormány férfiak hazafiu szándékáról. A főrendi naplót illető ujabb intézkedések után az ülés 8 óra után eloszlott. A képviselőház ülése aug. 22-én déli 12 ó. Elnök: Ghiczy Kálmán. Az ülés megnyitása után jelenti az elnök, hogy a főrendi ház egyik jegyzője által értesíttetett, miszerint a tegnapi ülésben hozott óvási határozatot a főrendek egyhangúlag elfogadták. (Éljenek.) Jelentem továbbá, hogy tegnap estvéli órákban kézbesitetett egy legmagasabb leirat, mely gr. Haller Ferencznek kir. biztossá kineveztetését tartalmazza. Mely leirat felolvastatott. Az elnök folytatja: Ma reggeli órákban engem és a felsőház elnökét a kir. biztos ő nmlga felhívott, hogy jelenjünk meg nála. Mi hozzá átmenvén, átadta ő nmlga az országgyűlést feloszlató legmagasb kir. leiratot azon rendelettel, hogy azt azonnal kihirdessük. Felhatalmazott egyszersmind annak kijelentésére, hogy ha a kihirdetés után az országgyűlés azonnal föl nem oszlanék: ő azt katonai erővel fogná feloszlatni. Erre felolvastatott a feloszlató kir. leirat, s a felolvasás után a ház szűnni nem akaró éljenzései közt szót emelt Deák Ferencz. T. ház! A felolvasott kir. leirat és az elnöknek ama kijelentése, hogy ha az országgyűlés el nem oszlik, a kir. biztos katonai erővel fogja azt feloszlatni — kizár minden tanácskozást. Én tehát nyilvánítom azt, hogy a képviselőház az erőhatalomnak tettleg ellen nem szegülhetvén: ragaszkodjunk továbbá is a tegnap mindkét ház által elfogadott óváshoz, és oszoljunk szet. (Hosszas éljenzés.) Ezen általános helyesléssel fogadott indítvány után a képviselőház érdemteljes s köztiszteletü elnöke remek szónoklatban vett búcsút a háztól, mely szívélyes éljen- J zésekkel fogadott beszéd alatt Csengery Imre jegyző ura mai ülés jegyzőkönyvét elkészítvén! az az elnöki beszéd után felolvastatott, hitelesíttetett, s ennek megtörténtével a magyar országgyűlés „éljen a haza" üdvkivánatok között eloszlott. (A kihirdetett két kir. leiratot és az elnöki bucsú-beszédet lapunk jövő számában közöljük.) A felsőház ugyancsak déli 12 órakor tartván gyűlést: ebben az alsóháznak mai üléséről szóló jegyzőkönyvi kivonata felolvastatott, melyet is a főrendek gr. Károlyi Lajos indítványa folytán egyhangúlag magukévá tévén: a fentebb érintett két legmagasabb leirat kihirdetése után elnöklő országbíró ő nmlga a főrendektől búcsút vévén: a főrendi ház hasonlóan eloszlott. Büntetőjogi eset 1859-ki Január 17-kén este Daránvi Pálné szül. Faragó Ilona Nagykőrösön Vadász utczában 86'3-ki sz. alatti saját házában, mely állt egy konyhából, s ennek mindegyik oldalán egy egy szobából, az általa lakásul használt baloldali szobában meggyilkoltán találtatott. A tett fölfedezése akként történt, hogy az ugyanazon háznak — jobb oldalán levő szobában lakó Bakay István a vádlott Bakay Györgynek fivére az emiitett napon esti 6 óra tájban Zsengellér Józsefnével, ki nála látogatóban volt, hazuról távozni akarván, midőn a nevezettek a szobából a konyhába kiléptek, füst szagot éreztek, és ennek okát kitudandók, előbb a kemenczében fürkésztek, s itt a tapasztalt füstnek okát nem lelvén, D. Pálné szobájának ajtaját nyitottak ki, a mikor az e szobában volt nagy füstöt észleltek , és a nélkül hogy a szobába bementek, s az ott történtekről magoknak bővebb tudomást szereztek volna, miután a szoba ajtaját behúzták, a konyha ajtói pedig bezárták, elsiettek a dologról hírt adandók , minnek következtében osztán a nevezettek többekkel együtt, mint Z. József, K. László, F. Pál, N. Mihályné szül. P. Sára visszatérvén, és D. Pálné szobájába bemenvén, a most nevezett nőt agyonütve , a szekrényt ládát felnyitva, szekrény almárium a subladfiokjait kihúzva, az ágynemüeket szét hányva, az asztalon levő ruha és papírdarabokat égve, az ablakot vánkussal eltakarva találták. — Ezután F. Pál az esetet a cs. k. szolgabiróságnak feljelentette, minek folytán D. Pálné lakása, a mint a vizsgálati iratokból kitűnik, hivatalos pecséttel lepecséltetett és más nap azaz 1859. jan. 18-kán a szolgabiróság részéről a kecskeméti megyei törvéuyszék elnökségéhez a történtekről táviratilag jelentés tétetett. E jelentés folytán a vizsgálat azonnal a helyszínén megkezdetett, és szorgalmatosan folytattatván, az első végtárgyalás 1859. május 14-én tartatott és vádlott a rablógyilkossági bűntettben bűnösnek találtatván, 10 évi börtönre Ítéltetett. Ezen ítéletet mind a vádlott, mind pedig az álladalmi ügyészség fellebbezte, és pedig a vádlott, ki magát a bprd ts. 288. §-ának alapján bűntelennek kimondatni kívánta, az egész Ítéletet, az álladalmi ügyészség pedig, ki a vádlottat 15-évi súlyos börtönre Ítéltetni indítványozta, egyedül a büntetés kiszabását illetőleg. A fenállott pesti kerületi főtörvényszék 1859-ki augusztus 16-án az első bírósági ítéletet a büntetés tartamára nézve megváltoztatta, a menyiben vádlottat husz évi súlyos börtönre itélte, egyébkint pedig azt helybenhagyta. A főtörvényszék ezen ítéletét a vádlott, mint reá nézve az első bírósági Ítéletnél súlyosabbat, a legfőbb törvényszékhez felebbezte, hol figyelembe véve azt, miszerint az eszközlött vizsgálat némely irányban kiegészitendőnek mutatkozott, a két alsó bíróságnak ítéletei feloldattak, és pótvizsgálat, s ennek bevégeztével uj végtárgyalás és uj ítélet hozatala elrendeltetett, A pótvizsgálat teljesítetvén, és a vádlott által mentségéül ujabban felhozott körülményeknek kiderítése végett az 1860-ki october 13-kán tartott végtárgyalás elna-