Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 110. szám

Pest, 1861. kedd ang. 20. 110. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK ' ftT \I/>M : Mily jogi erővel bírnak az ív s/.áfrgy ülésileg elfogadott törvénykezési szabályok ? — Jogeset a visszalielyezési kérdés körül. (Folyt) Hazai törvénykezés. A valaszfelirat. (Folyt.) — Hivatalos tudni valók. Mily jogi erővel bírnak az országgyülésileg elfogadott törvénykezési szabályok? Mi, tekintve azon roppant fontosságú nemzeti érdekeket, melyek ahhoz kötvék, hogy igazságszolgáltatásunk mielőbb rendkívüli zavarából kibontakozzék, s a jogrend kívánalmainak megfelelő folyamba jöhessen, a legégetőbb kérdésre vonatkozónak tekintjük annak fejtegetését s megoldását : hogy az or. birói bizottmány országgyülésileg elfogadott ideiglenes törvénykezési szabályainak mily jogi ereje légyen? K'»teleznek-e azok jogilag s mennyiben, e kötelező erejük mily terjemmel bir, e jogi erőnek következményei, kifolyásai milyenek, engednek-e ellenmondást vagy ellenszegülést ? Ezek azon jelentékeny s nagy horderejű kérdések, melyeknek vitatása bizonyos kényszerűségek folytán mellőzhetlen szükséggé vált. Most már, a körülmények miatt, e vitatást annál kevésbé mellőzhetjük, mint hogy kétségtelen levén, mikép a kérdéses szabályok a codificatio messze távolléte miatt igen messze távolban esvén, hosszas ideig a jogviszonyok s eljárás szabályozására kizárólag szolgálandnak, temérdek érdekek leendnek, melyek attól fognak függni, hogy azon szabályok mikép, mily hatálylyal fognak érvényesíttetni ? Épen e tekintetek folytán felette szomoritó — mikép, különbféle részről oly kifogások s ellenvetések támasztatnak e szabályok ellenében, melyek a hatályt, mely magának a jogrendnek érdekében lenne kívánatos, nagy mértékben gyöngitendik. Már magok a megyei határozatok sem elégíthetnek ki e részben, melyek azonfelül különös tév-eszmékkel is párositvák. Borsod megye p. o. akkor, midőn igen helyesen, e szabályok elfogadását elhatározta, egyszersmind feltételül azt kötötte ki, hogy a régi magyar törvények érvényükbe vissza állitatnak, és az or. birói szabályok csak pótlékul szolgálandnak, törvényeink hiányában, vagy hol azok többé nem alkalmazhatók. Bihar s Arad meíjye pedig elfogadásuknál azt mondotta ki, hogy azon szabályok törvényül nem tekintethetnek. E kikötések, mint alább látni fogjuk, teljesen fölöslegesek; azokra épen semmi szükség sem forgott fenn, mig ellenben azok a jogi hatály s morális tekintély csökkentésére kül nbfélekép befolyással lehetnek. Még sajnosabb azonban, hogy szakértők, kiknek a dolog kényes voltát, s jogéletünk rendkívüli chaosaban azon szabályoknak, mint kisegítő eszköznek rendkívüli szükségességét legjobban kellene felismerniök, és pedig tekintélyes szakértők, mint többi közt az, ki a M. ország 160. szamában lépett fel, oly oldalról támadják meg, honnan egyenesen azon szabályok kötelező ereje kétségesitetik, hogy ennek folytán maga a várt üdvös hatály szenvedjen. Ezek t<>bbi közt azt vitatják, hogy a bíróságok magok esetenként leendnek (s kivánatuk szerint legyenek is) feljogosítva annak vizsgálatára s elhatározására, váljon azon or. bíró bizottmányi szabályok birnak-e jogi erővel vagy sem ? Mind ezen ellenmondások s kifogások tehát elkerülhetlenül szükségelik tisztára hozatalát annak, hogy ezen szabályok jogrendszerünkben mily jogi erővel, mily közetelettséggel birnak, milyennel nevezetesen azoknak az országgyűlés általi helyeslésük s elfogadásuk után? E tekintetben nézetünk szerint a dolog tisztára hozhatására két kérdés megoldása szükségeltetik : Először: azon törvénykezési szabályok mily kötelezettséget idéznek elő a municipiumok részéről; Másodszor: mily kötelező erővel birnak magok a birói hatóságok s másodrendüleg a magánosok irányában is? Itt mindenekfelett tisztába kell jönnünk aziránt, hogy ezen szabályok az országgyűlés elfogadása mellett is tekinthetők-e törvényeknek, s birnak-e törvényi erővel? Nézetünk szerint semmi kétség sem lehet aziránt : hogy ezen bár or. gyülésileg, s közjogunk értelmében tíirvényhozásilag elfogadott és szentesitett szabályok törvénynek nem tekinthetők. Nem tekinthetők lényegileg már azért, mert országgyűlésünk jelen stádiumán törvényeket nem alkothat, s nem is akar alkotni. Alaptörvényeink értelmében, mielőtt kiegészítve lenne, mit a koronázás hiánya is akadályoz, nem képezhet törvényhozást, törvényhozó hatalmat, tehát törvényeket sem alkothat. Világosan kimondotta ezt a képviselőház több izben, ki, egész ünnepélyességgel legújabb válaszfeliratában is, melyet a felsőház is egészen, változtatás nélkül elfogadván, az érintett elvet is magáévá tette. Ennélfogva országgyűlésünk mindkét alkat része világosan himondván, mikép jelen szerkezetében törvényeket nem alkothat, azok alkotásába bele nem ereszkedhet; természetesen következik, mikép a kérdéses szabályokat spm nyilvánította, s nem is nyilváníthatta törvényeknek. Ezt tanúsítja maga, ezen szabályokra nézve kelt határozatának alak ja, fórmája is. Nem használja ugyanis abban az or gyűlés a valódi törvény alkotásának formáját, t. i. imperativ módot.mely egyedül kötelező, hanem 110