Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 109. szám

451 csak magokat a saját általok öröklött és alperes áltai elfoglalt birtokba visszatétetni kérik. A visszahelyezésre több bizonyíték nem kell annál, hogy látja és tudja alperes, hogy ő a B. Ferencz 3 utódai közül csak kettőnek vette meg részét egészen, a harmadiknak örökrészét pedig, mely 6 gyermek között osztatott el, még csak 4 gyermektől szerezte meg; s hogy két rész ebből még nem az övé. Alperes tudja, hogy felperesek az érintett két, gyermek rész után vett haszonbért egész 1809-ik húztak, s hogy őket attól megfosztani nem lehet, mégis nemcsak, hogv alperes felpereseket 1811, 1812. erőszakosan megfosztotta, hanem 1812 óta már 12 év óta húzza ezen pert, a nélkül, hogy védelmét előadta volna. Ennél nagyobb bizonyítéka az erőszaknak nem is lehet; felperesek tehát Ítélet alá bocsátják a port, s kérnek végitéletet. Az 1824. sz. Istváni terminuson alperesekért előadatik : Ámbár a felperesi okiratok az erőszakos kirekesztés bebizonyítására elégtelennek nyilváníttattak; ámbár felperesek elismervén ezt F.U. és X. alatt ujabb okleveleket adtak elő, melyek nem csak azért, mivel családi (domesticum) okiratok, mint a melyek közül a T. alatti saját testvérétől vett elismervény, az U. alatti pedig magától szinte azon módon mint a D. alatti koholt levén, az X. alatti genealógiával együtt mitsem bizonyithatnak,hanem azért is, hogy azokkal ezen itt felvett Repositionale institutum természetéhez képest sem a kivettetést megelőző egy évi birtok, sem pedig a kivettetés nem bizonyittathatik, mit hosszas replicájával sem pótolván ki fejperes, alperes árvák gondnoka felmentését törvényesen várhatná. Mivel pedig az 5. sz. a. királyi rendelő levélből az tűnik ki, hogy az ott megnevezettek által, kik között felperesek is E—ékkel osztályosak előfordulnak, ezen alperesek ellen folytatott pernek mindaddig, mig az árvák részéről gyökeres jusból a királyi tábla alatt többek közt J. iránt is folyamatban levő per végkép befejeztetik, felfügyesztessenek, a felperes is azon táblai perben állván, szükséges, hogy a királyi parancshoz képest jelen per is függőben maradjon; — ott fog felperes arról meggyőződni, hogy alperes birtoka gyökeres jussal őket illeti, kérik tehát ezen pert bíróilag felfüggesztetni. Az 1824. sz. mártoni terminuskor felperesek előadják: Az alperesek által érintett pernek jelen perrel semmi köze sincs, s miután itt nem jogról, hanem a foglalásról van szó, s miután erre nézve a dolog már ki vau merítve, kérnek alperesi kifogások félrevezetésével a vádlevél értelmében Ítéletet hozatni. Alperes előadja : Felperesi keresetnek semmi sikere nincsen, mert C. szerint az egész I. — i birtokot maga E. Mátyás adta árendába, az 1803-ban maga is vette fel az árendát: T. betű alatt pedig tartván a pernek kétséges kimenetelétől, 1804-ben gr. B. Sámuelnek örökösen általadta, s igy gr. B. Sámuel azon jószágot, melyet perrel ugy is kereshetett, a felperesek ellenmondása nélkül viszszaváltotta; V—nek : ki azt mint a gr. haszonbérlője bírta, kiadta, következéskép az 1805, 1806, 1807 és 1808-b. a gr. tudta és híre nélkül kiadott D. alatti nyugták semmi birói figyelmet nem érdemelnek, annyival inkább, mert a 6. sz. alatt ide zárt kir. adomány szerint az I. jószág egyedül a B. grófi családnak van ajándékozva, igy ahhoz sem Gr. sem F. sem I. családnak joga nincsen. A 7. sz. a. kivonatból kitűnik az, hogy felperesek már két évvel ezelőtt törvényesen megidéztettek, és először avval védték magokat, hogy a gr. B. Jánosnak adott (donatio) ajándékozás a Gr. családnak is közös jogot adott, de észrevévén, hogy az által G. család jogát be nem bízónyitják, más a törvények által tiltott kifogásokra vetődtek. Kérik tehát alperesek az 5. sz. a. parancs alapján jelen pert a 7. sz. alatti per eldöntéséig felfüggesztetni. Az 1825. vizkereszti terminuskor felperesek Ítélet alá bocsátván a pert, következő ítélet hozatott. ítél e t : Igaz ugyan , hogy felpereseknek a kereset alá vett részben való osztálybeli joga és birtoka kitetszik eléggé a perben előmutatott több, nevezetesen pedig A. B. B. C. E. L. M. T. U. X. betűk alatt levő oklevelekből, de mivel az abból történt kivetkeztetés ideje és módja, ugy a mint ezt az actionalis törvények kívánják, sem a D alatti nyugtákból, melyeket bizonyítéknak venni nem lehet, sem a perhez csatolt egyébb okiratokból, sem az abban tett szóváltásokból ki nem világlik, azért alperes a felperesi kereset alól ez úttal felmentetik, és pedig annyival inkább, mert a sérelem helyrehozása is ezen per által nem a fennt érdeklett törvényekben meghatározott időszakban történtnek lenni állíttatik. Felperes fél ezen Ítéletet, egész terjedelmében fellebezte, még pedig annyival inkább, mivel a felperesi keresetre előbbeni ítélet által az ügyút megállapíttatott, a közelebbi Ítéletben pedig ezen szavak által : a felperesnek birtoka kitetszik eléggé a perben előmutatott több oklevelekből — felpereseknek actoratusa is megállapíttatott; egyébbiránt pedig felperesek a keresetekbe vett résznek birtokából mi módon és mikor lett kiüttetésüket a perben több ízben bőven előadták; az actionalis törvények pedig mindazoknak, a kik magok a tőlük elfoglalt javak birtokába egy év alatt vissza nem helyeztettek, ilyen perutat rendelnek sérelmük orvoslására. A midőn azt, mit alperes állit, hogy felperesek 1805. 1806. 1807. 1808 évben az alperesek hire és tudta nélkül szedték volna a magok részüktől az árendát, különben is hinni nem lehetne, de ha ugy is volna, az csak felperesek keresetének igazságos voltát bizonyítaná, miért is felperesek kedvezőbb Ítéletet reményiének. A felebbvitel megengedtetvén, Pest vármegyének 1827. sept. 22-én tartott törvényszéke alkalmával ítéltetett: felperes joga ugyan a perbeli iratokkal tökéletesen be lévén bizonyítva, de a birtokot és a birtokból való kivetést bizonyító okiratok elégségeseknek nem ítéltetvén, ezen per az ítélő bírósághoz visszaküldetett. (Folyt, következik.) Hazai törvénykezés. — Temes megye bizottmánya aug. 6-án tartott közgyűlésében az országbírói tanácskozmány munkálatait elfogadta. — Szeged városa e hó 6-án tartott gyűlésében az országbírói tanácskozmány munkálatában foglalt törvénykezési szabályokat, mint ideigleneseket elfogadta. Bács megyének Zomborban aug 6-án tartott bízottmányi ülésében az országbírói értekezletnek törvénykezési zsinór mértékül szolgáló szabályai, tekintetbe vételével annak, hogy azok ideiglenes alkalmazásul az országgyűlés által is helybe hagyattak, e megye által is elfogadtattak, minél fogva az országbíró ő nmlga által leküldött hiteles példány felolvastatván, kihirdettetett.