Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)
1861 / 109. szám
Pest, 1861. péntek aug. 16. 109. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. ÁRTALOM : Az országgyűlés által elfogadott or. bírói bizottmányi munkálatok életbe léptés. — Jogeset a visszahelyezési kérdés körül. (Folyt) — Hazai törvénykezés. A válaszfelirat. (Folyt.) — Az országgyűlés által elfogadott or. biróbizottmányi munkálatok életbeléptetése. ii. Azon érdekek között melyek, teljes meggyőződésünk szerint elkerülhetlen szükségűnek tüntetik elő azt, hogy az országgyűlésünk helyeslésében részesült s általa el is fogadott országbíró bizottmányi javaslat ország szerte minden hatóság körében azonnal életbeléptettessék , s egyformán, teljes öszhangzásban mindenütt s az összes törvénykezés minden ágában alkalmaztassák, különösen a nemzetközi érdekekre is hivatkoztunk. E tekintetben különösen a hitelviszonyokra s azok jogi s nemzet gazdászati temészetükre s innen folyó követelményeikre hívjuk fel a figyelmet. Az mindenikünk előtt eléggé tudva leend, mikép összes vagyoni kifejlődésünk s nemzetgazdászati fölemel kedésünk leglényegesb tényezőjéül a hitel tekintendő. Az igaz a hitel kisebb nagyobb mértékben minden államban lényeges nemzetgazdászati elemül szolgál, annyira azonban mint nálunk, hol a vagyon- s pénzviszonyok helyzete sajátságos, csak ritka más államban. És e tény egyenesen a nemzetközi viszonyokra s s ügyletekre utal bennünket, miután az is ismeretes dolog, hogy a hitel eszközei ós segélyei hazánk számára csak a kül nemzeteknél kereshetők és feltalálhatók. Már pedig képzelhető-e, hogy a külföldieknél hitelt nyerhessünk, vagy azt továbbra is megtarthassuk oly jogállapotban, mely a törvények s jogszabályok.sokfélesége folytán, mint márkifejtettük, a legnagyobb jogbizonytalanságot s ingatagságot állítja elő. Elkerülhetó-e, hogy a kül tőkepénzesek el ne forduljanak tőlünk, látva, miként megyénként s hatóságonként más és más törvénykezési rendszer divatozik, mi alig engedheti, hogy a jogviszonyok s ügyletek természete s kellékei iránt magokat biztosan tájékozhassák, s e szerint bizton is intézkedhessenek? Kinek lehetne hajlama az ugy is oly nagyon keresett tőkepénzeket ily határtalan chaosba kidobni, s ügyleteivel ily labyrintba behatolni? Tehát e tekintetben is egyformaság a 'törvénykezésbe, öszhangzás a jogszabályokban, vált elkerülhetlen szükséggé — mert nélküle jogbiztosság nem képzelhető, mi pedig a hitelnek legelső alapja. E szempontot, a jogi tekintetet egészen feledni látszanak azon férfiak, kik épen e napokban legelső politikai lapjaink hasábjain a hitelintézeteknek hazánkban igényelt alapjairól vitatkozának, mely feledést egyiköknek épen alig lehet megbocsátani, ki (t. i. Lóny ay M.) mint emlékezhetünk, legelső volt jelen átalakulásunk korszakában I azon megye bírósági szervezet javaslatokkal, melyek oly hatalmasan közreműködtek a jelen Jjogzavar előidézésére, melyet ezen tisztelt férfiú aligha fog a hitel emeltyüjei közé számítani. Igen is — földhitel intézetekről tanácskozunk, és némelyek mégis nem gondolják meg, mikép azok képzelhetetlenek azon jogalapok nélkül, melyek a hitelnek legelső elemeit képezik, s melyek közé mindenekfelett az tartozik, hogy a jogkiszolgáltatásban egyformaság és öszhangzás létezzék, mi nélkül t. i. jogbiztosság sehol és soha sem állhatott elő. És ugyanezt mondhatjuk mindazon más jogviszonyok tekintetéből is, melyek a gyárüzlet, kereskedelmi forgalom, s más pénzügyletek szempontjából a külföldhöz csatolnak és vonzanak bennünket. Mind rendkívül nagy befolyású viszonyok nemzetünknek mind anyagi, mind szellemi kifejlődésére, főkép pedig vagyonosodásunk előhaladására, s ezzel az általános köz jólét emelésére. És e viszonyok mind oly természetűek, mikép jogbiztosság nélkül sehol meg nem honosodhatnak, tehát a nélkül sem, hogy az országban bizonyos meghatározott egyforma törvények s törvénykezési szabályok uralkodjanak. Az igaz voltak idők, midőn ezen nemzetgazdászati érdekek elenére is, Európa legelső államaiban, mint p. o. Franczia országban, a törvénykezés tarkasága és sokfélesége uralkodó rendszert képezett, hol t. i. nemcsak irottés szokásos római, és egyházi jog uralkodott, hanem azonfelül majd minden tartománynak is saját törvényei, saját igazságszolgáltatása volt. Azonban közép- s a reá következő kornak e sajátságos árnyoldalát nagyon enyhité már maga azon körülmény is, mikép azon bár sokféle törvények közti válogatás, s a törvénykezésnek minden részleteiben való szabályozása nem volt az egyes hatóságok önkényére hagyatva, hanem azok minden tartományban állandóul meg voltak határozva úgy, mint azok azon helyen századok óta kifejlődve valának, mi a jogbizonytalanság kevesbitésére lényeges hatályú volt. — Azonfelül nem kell felednünk, mikép az érintett nemzetgazdászati érdekek az emiitett korban hasonlithatlanul csekélyebb fontosságúak valának mint jelen napjainkban, midőn a forgalom s ipar tevékenység roppant emelkedése a különfélénél különfélébb jogviszonyok s ügyletek számát is százszorozstt fokra emelte, melyekről a régieknek fogalmuk sem lehetett. Azért e viszonyok napjainkban hasonlithatlanul magasb igényekkel lépnek fel a jogbiztosság, s igazságszolgáltatás tökélye, tehát a jogkiszolgáltatás bizonyossága s egyformasága iránt is; 109