Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 108. szám

444 FI «HÜ bboi9 I8HÍ W/5 Ez lenne a jogbizonytalanságnak s legkorlátlanabb önkénynek véghetetlen forrása. Hogy ezen önkény mennyire terjedhet, láttuk jelenben már azon különbféle eljárásokból is, melyeket a hatóságok a törvénykezésre nézve megalapítottak, az october után beállt chaos ideje alatt. Mily sokféle külünbféleség már csak azon kérdés szabályozásánál is, váljon a törvények visszaható erejének tilalma iránti szabály mikép értelmeztessék s alkalmaztassák. Mig számos megyében a mag} ar törvény visszaható erejének kizárása átalában kivétel nélkül alapelvül mondatott ki; vannak ellenkezőleg megyék, melyek ezen különben mindenütt szentnek tartott szabályt annyira megvetették , miszerint még a végitéletek által bevégzett pereket is újra a magyar törvények szerint kezdetni s elitéltetni rendelték.— És mily különbféleségek az eljárásokban a bűnvádi ügyekben a legfontosb kérdésekre nézve is, mint p. o. hogy az elfogatás, szabadláboni védelem, vallatás, fölebbezési jog stb. mikép használtassék, hogy a büntetési hatóság mikép gyakoroltassák stb. stb. Képzelhető-e, hogy ily állapotban jogbiztosságról csak szó is lehessen? Mi a jogbiztosságra nézve nem csekély fokon hátrányosnak tartottuk már azon statutarius jog gyakorlatát is, melynélfogva törvényhatóságaink 1848 előtt a törvény által nem szabályozott esetekben a törvénykezés némely egyes tényeire nézve szabadon rendelkezhetének, miből természetesen szinte különbféleségek eredtek, melyek sokszor a személy s vagyonbiztosság kárára szolgáltak. De menynyivel nagyobb leendne a jogveszély, ha minden megye az összes törvények s eljárási szabályok tekintetéből szabad választással, s részben rendelkezhetéssel bírnának? Ki lehetne, ki főkép értékesb esetekben, kedvvel s hajlammal bírhatna jogügyleteket alakithatni, ki kész lenne szerződéseket kötni, pénzét vállalatokba fektetni; s ki lehetne utódjai sorsának biztosítása iránt nyugodt, teljes bizonytalanságban aziránt, hogy szerződései, ügyletei, intézkedései ez vagy amaz törvény alá fognak-e vétetni, tehát hogy fognak-e a szükségelt kellékekkel birni vagy sem? Mindenki beláthatja, mikép ily joghelyzet okvetlenül a legzsibbasztóbb befolyással leendne minden munkássági tevékenységre, az összes vállalkozási szellemre, minden pénzüzleti viszonyokra stb. Ki számithatná ki azon anyagi veszteségeket, melyek innen forgalmunkra, az oly szép lendületnek indult kereskedelmi üzletünkre, építészetünkre, mezei gazdászatunk javítására s átalakítására kétségtelenül háromolnának. És ily veszélyes állapot egyedül csak azáltal hárítható el jelenben közéletünktől, ha az országgyülésileg is határozottan helyeselt s elfogadott országbírói javaslatok mindenütt életbeléptettetnek. Mert csak ez az egyedüli ut mostanában, hogy elkerülhessük azt, hogy minden megyében, minden vidéken más törvények alkalmaztassanak, más eljárás kovettessék,és a telekkönyvekre, vagyonátruházásokra stb. nézve más és más jogintézmények létesitessenek. Ez az egyedüli mód, mely által azon nagy szükségü jogállapotot elnyerhessük, hogy a törvényekben, törvénykezésben , országszerte mindenütt egyformaság s üdvös öszhangzás létesíttessék. Ily nagyfontosságúak azon okok s tények, melyek azt követelik, hogy a kérdéses törvénykezési javaslatok mindenütt egyformán, kivétel nélkül életbeléptettessenek. Ha a megyék s egyéb törvényhatóságok a haza legfontosb érdekeit szivükön hordják, ha nem akarják a súlyos felelősséget magokra vállalni azon veszélyekért, melyek ellenkezésök által a közjogbiztosságot érhetnék, akkor egy perczig sem habozhatnak az országgyülésileg ajánlott munkálatok elfogadásánál s alkalmazásánál. Saját legfbntosb érdekeink tehát azok, melyek itt azok elfogadása s azonnali életbeléptetése mellett szólanak. E tekintetben azonban még néhány észrevételünk van, melyeket jövő alkalommal közlendünk. Országgyűlés. A képviselőház ülése aug. 9-én d. e. 10 ó. Elnök : Ghiczy Kálmán. Jegyző : Csengery Imre. t ÜTSLSiBXP'IO sli. Az ülés megnyitása után az elnök jelentést tett az időközben a képviselőházhoz intézett benyujtványokról. — Erdélyből Felső Fehérmegye és Aranyosszék közönségei a házhoz intézett felirataikban osztatlan bizalmukat fejezik ki a képviselőház irányában. — Hasonlóan Hontmegye Trencsén sz. kir. város és Miskolcz város közönségei bizalmat nyilatkoztató iratokat küldöttek a háznak. — Szabolcsmegye közönsége fölterjeszti bizottmányi ülésében hozott azon határozatát; melyben a legmagasb kir. leiratot elemezvén : tiltakozik törvényeink bárminemű megsértése ellen, és a képviselőháznak teljes bizodalmat szavaz. — Mindezen feliratok örvendetes tudomásul vétettek. — Nyitramegye alispánja 30 s egynehány megyebeli községnek tiltakozását a turócz-sz.-mártoni szláv gyülde határozatai ellen — pótlólag íölteijeszti.— Besztercze és Selmecz sz. kir. bányavárosok közönsége, Zólyommegye közönsége a megyebeli 90 ezer lakos nevében , ugy szintén Trencsénmegye közönsége hasonlóan tiltakoznak a t. sz. mártoni gyűlés törvénytelen határozataiellen, a képviselőház irányában teljes bizalmukat nyilvánítván. — Minthogy a nemzetiségi kérdés tárgyában működött bizottmány jelentését már beadta; ezen a ház által szívélyes éljenzésekkel fogadott tiltakozások a bizottmányi jelentés tárgyalása alkalmával lesznek figyelembe veendők és tárgyalandók. — Eger városa — Trencsén városának az országgyűléshez a nemzetiségi ügyben — és Temesmegyének a szerb congressus határozataiban érdeklett terület kiszakitása ellen intézett feliratait magáévá tévén : azoknak pártolásaért esedezik a képviselőházhoz. — Ugyanezt kéri Csanádmegye is. — Ezen kérvények hasonlóan a nemzetiségi kérdés tárgyában tett jelentés tárgyalása alkalmával figyelembe vétetni határoztattak. — Csanádmegye és Székesfehérvár sz. kir. város közönsége az erőszakos adó behajtás ellen panaszkodván, orvoslást kérnek ez ügyben. — Az adóügyi bizottmánynak kiadatni rendeltetett. — Beszterczebánya sz. kir. városba Jász-Kun kerületek, Pest, Pilis és Solt t. e. megye és Árvamegye közönségei elfelejthetetlen gr. Szécheny István érdemeit a jelen hongyüléseu alkotandó 1-ső törvényczikkbe kérik igtattatni. — A Jász-Kun kerületek egyszersmind néhai Teleky László gr. érdemeinek törvénybe igtatásáért és emlékének megörökítéséül Pesten egy emlékszobor felállításáért esedeznek. Csanádmegye Barsmegye kérvényével egyetértőleg az úrbéri tárgyakra nézve kér intézkedést tétetni. — Barsmegye Fiume érdekében annak Magyarországhoz leendő visszacsatoltatása iránti intézkedésért esedezik.— Ezen kérvények a kérvényezési bizottmánynak kiadatni rendeltettek. — A nem-