Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 107. szám

Pest, 1861. péntek aug. 9. 107. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Országgyűlés. — Jogeset a visszahelyezés! kérdés körül. (Folyt ) — Irodalomi szemle. — Hazai törvénykezés. Hivatalos tudnivalók. Országgyűlés. A képviselőház ülése aug. 8-á n d. e. 11 ó. Elnök : Ghiczy Kálmán. Jegyző : Bánó József. A jul. 19-én tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván : hitelesíttetett. Elnök előadja, hogy több beadvány érkezett, melylyeknek előterjesztését még ez ülés alatt fentartja, minthogy azonban a nagyfontosságú kir. leirat tanácskozás alá vétele leszene mai ülés tárgya; e szerint midenekelőtt annak tanácskozás alá vételét tűzi ki napi rendre. Ezután a ház a többször érdeklett kir. leiratot felolvasottnak tekintvén : a ház zajos s hosszan tartó éljenzései között feláll, s szót emel Deák Ferencz. T. ház! A k. k. leirat feliratunkban foglalt jogos követeléseinket megtagadván: én annak tartalmával meglégedve nem vagyok. A leiratra válaszul egy javaslatot készítettem, melyet — hosszabb terjedelme miatt — Szalay barátommal felváltva fogunk felolvasni, s felolvasás után azt a ház asztalára leteendem. A remek javaslat felolvasása két órát vett igénybe s valamint felolvasás közben többször zajos helyesléssel félbeszakittatott: ugy végeztével szűnni nem akaró helyeslés és lelkesült éljenzéssel fogadtatott. Bernát Zsigmond indítványozza, hogy noha ily terjedelmes munkára joggal igényelhetné mindenki, miszerint gondolkozhassék felőle, de miután alkotmányos elveink abban oly kimerítően vázolvák, hogy a világ semmi jogtudósa ahhoz még czélszerüt hozzá tenni képes nem lenne, s igy a javaslat szavai sziveinkbe vésvék — fogadjuk el egyhangúlag. (Az egész ház feláll). Tisza Kálmán. Csak saját részemről azt akartam megjegyezni, hogy mindazon dicső dolgokat, melyek a javaslatban elősorolvák, én határozatba akartam volna foglalni, azonban oly nagy súlyt és fontosságot helyezek abban , hogy egyetértés uralkodjék , miszerint belenyugszom az indítvány elfogadásába, belenyugszom, mert legszentebb érzelmeit lelkemnek foglalja az magában. És történjék ezután bármi, a felelősség azokat fogja illetni, kik egy nemzet ősi törvényeit könnyelműen megsemmisíteni törekedtek. A bécsi kormányférfiak érlelik a gyümölcsöt, vigyázzanak azonban, be ne következzék az, mi az első első embert a paradicsomtól fosztá meg. Elnök : nem kívánván senki a tárgyhoz szólani, felhívom a t. házat szavazásra, azok, kik Pest belváros érdemes követének indítványát elfogadják , álljanak fel, mire az egész ház felállott. Elnök. Jól esik lelkemnek a t. ház határozatául kijelenthetnem, miszerint ezen felírási javaslatot, mely az összes nemzet közérzelmeit fejezi ki : a t. ház egyhangúlag elfogadta. Ez jegyzőkönyvbe fog igtattatni, s a felirat minél több példányban kinyomatni. Azt kérdem a t. háztól , áttétessék-e a felirat a főrendekhez ? mire a ház hasonlóan egyhangúlag igennel felelvén : kijelenté az elnök, hogy az általa és a jegyző által aláirva a napi jegyző által át fog a főrendekhez küldetni. Ezekután a jegyzőkönyv elkészítése végett az ülés egy negyedórára felfüggesztetvén ! ennek lefolytával a mai napi jegyzőkönyv felolvastatott és hitelesíttetett. Az ülés d. u. 3 órakor oszlott el. Jogeset visszahelyezési kérdés körül. Egy 1812. évben kezdett perre vonatkozólag. (Folytatás.) 1814. évi vizkereszti törvényfölyam alatt előadják felperesek, hogy a törvények csak azt kívánják, mikép megmutattassák, hogy visszatétel kértekor felp. a birtokból kirekesztetett. Ezt felperesek bőven megmutatták, mert kimutatták először azt : hogy több osztályos atyafiakkal osztatlanul birták az itt kérdésben levő jószágot, megmutatták 2-or, hogy miután osztályosaik birtokukat általadták volna alperes grófnak, annak idejében a részekért járó árendákat vették át. Az alperes gróf volt az, ki a közárendátor holta után más árendátornak adta ki a jószágot , és minekutánna a felperes felek az árendátornál jelentették magukat, eltiltotta őt az arenda fizetéstől, s midőn felperesek alperesnél jelentették magukat, ez addig húzta vonta a dolgot, mig egy év el nem telt; mi által alperes gróf maga kényszerité felperes félt ez utat választani, melyet, midőn ügyvéde megtámad, vagy azt mutatja, hogy a hazai törvényeket nem érti, vagy pedig azt felperesekről gondolja. Az 1. sz. a. levelet illetőleg megjegyeztetik, hogy ezen kötelességének felperes J. Julianna nagyanyja eleget tett, mint ezt az N. alatti ítéletek tanúsítják. Hogy pedig alperes gróf néh. édes atyja .testvére F. Éva i—i birtokát elismerte, tanúsítja az executionális levél 0. alatt. Miután tehát mind felperesek mind eleik a jószág valóságos birtokában voltak, világos az is, hogy alperes gróf abból őket kirekesztette, s most maga bírja. Felperesek kérik magokat birói hatalommal visszatétetni, és 107