Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 143-144. szám

597 derülne, váljon azon bűntények körülményes ideje, és a károknak a vádlott által előadott mennyiségben lett elkövetése iránt akár a károsultak, akár más ezen körülményekről tudomással biró tanuk kihallgattatok, és szükség esetére vádlottal szembesittettek volna, továbbá alperes vagyoni állapotának, a kártérítés, és illetőlőg beszámítás végett szükséges kimutatása is hiányozván, mindezen hiányok pótlása, ugy szinte a károk hiteles feibecsültetése, vagy nem eszközölhetés esetében, a károsultaknak hit alatti kihallgatása, s annak utánnaa kifejlendőkhez ujabb Ítélet hozása végett jelen per az eljáró megyei törvényszékhez visszaküldetik. (1861. oct. 15-én 682. b. sz. a.) 247. Tolvajlási büntette! terhelt Francisci János elleni bünperben ítéltetett: Jelen perben a vádbeli tolvajságok és az okozott károk egyedül alperes Francisci János beismerésén alapulván, a nélkül, hogy a periratokból kiderülne, váljon azon bűntények körülményes ideje, és a károknak a vádlott által előadott mennyiségben lett elkövetése iránt akár a károsultak, akár más ezen körülményekről tudomással biró tanuk kihallgattattak és szükség esetére vádlottal szembesittettek volna, továbbá alperes vagyoni állapotának a kártérítés, és illetőleg beszámítás végett szükséges kimutatása is hiányozván, — mind ezen hiányok pótlása, ugyszinte a károk hiteles felbecsülése, vagy nem eszközölhetés esetében a károsultaknak hit alatti kihallgatása, s annakutánna a kifejlendőkhez képest ujabb itélethozása végett jelen per az eljáró megyei törvényszékhez viszzaküldetik. (1861. oct. 15-kén 683. b. szám alatt.) 248. Tolvajlási büntettél terhelt Mlinárcsik János elleni bünperben Ítéltetett: Jelen perben a vádbeli tolvajságok, és az okozott károk egyedül alperes Mlinárcsik János beismerésén alapulván, a nélkül, hogy a periratokból kiderülne, valjou ezen bűntények körülményes ideje, és a károknak a vádlott által előadott mennyiségben lett elkövetése iránt, akár a károsultak, akár más ezen körülményekről tudomással b\ró tanuk kihallgattattak, és szükségesetére vádlottal szembesittettek volna, — továbbá alperes vagyoni állapotának a kártérítés és illetőleg beszámítás végett szükséges kimutatása is hiányozván, mindezen hiányok pótlása, ugy szinte a károk, a mely pontokra még meg nem történt, hiteles fölbecsülése, vagy nem eszközölhetés esetében, a károsultaknak hit alatti kihallgatása, s annakutánna a kifejlendőkhez képest ujabb Ítélet hozása végett jelen per az eljáró megyei törvényszékhez visszaküldetik. (1861. octóber 15-kén 684. b. szám alatt.) 249. Tolvajlással vádolt Adámi János bünperében ítéltetett: jelen perben a vádbeli tolvajságok és az okozott károk egyedül alperes Adámi János beismerésén alapulván, a nélkül, hogy a periratokból kiderülne, váljon azon bűntények körülményes ideje, és a károknak a vádlott által előadott mennyiségben lett elkövetése iránt akár a károsultak, akár más ezen körülményekről tudomással biró tanuk ki hallgattattak és szükség esetére vádlottal szembesítettek volna; továbbá alperes vagyoni állapotának a kártérítés és illetőleg beszámítás végett szükséges kimutatása is hiányozván, mindezen hiányok pótlása, ugy szinte a károk hiteles becsülése, vagy nem eszközölhetés esetében a károsultaknak, valamint káros Adámi Mártonnak a felől váljon azon gyapjú iránt, melyet tőle az alperes Rathóvszky György társaságában állítólag 8 év előtt ellopott, kártalanitatott-e, hit alatti kihalgatása, s annakutánna a kifejlendőkhöz képest ujabb ítélet hozása végett jelen per az eljáró megyei törvényszékhez viszszaküldetik. (1861. oct. 15-én 686. b. sz. a.) Váltójogi eset, Felperes Deutsch. Igngcz és fia az aradi volt cs. kir. megyei törvényszéknél 1860-ik évi oct. 24-i beadott kereset levelében kéri, miszerint alperes gróf Königsegg Andor váltóelfogadó az A. alatt eredetben mellékelt 1860. évi jan, 9-én kelt váltó értelmében 1860 évi febr. 13-án lejárt 250 ftnyi tartozást ki nem fizetvén, panaszlottnak a fentebbi tőke, lejárati 6 % kamatok és a perköltségeknek megfizetése meghagyassék. A nevezett törvényszék 1860-ik évi oct. 29-i 9673. sz. a. kelt végzésével alperesnek a fizetés meghagyott, mely fizetési meghagyás ellen alperes a törvényes határidőben 1860 ik évi nov. 30-i 10,774. sz. a. ellenvetéseit beadta. Ezek következők. A kereseti váltóösszeg kifizetése iránt alperes Deutsch Ignáczal mint a felperesi czimzet főnökével akként egyezett meg, hogy alperes a váltóösszeget csak 1861-ik évi febr. végén leend köteles kifizetni. Tagadás esetére kéri alperes somoskeszi lakos Markovics Mórt, ki előtt ezen egyesség köttetett, mint tanút kihllgattatni. E szerint felperesi czég (firma) a váltó beperesitésére jogosítva nem volt. Alperes kéri tehát a fizetési meghagyást megszüntetni s felperest a költségekben elmarasztalni. Válaszában felperes tagadja a fizetési határidő meghosszabbítását. Hogy ez nem történt, onnan is kitetszik, hogy alperes ezen állítólagos uj határidőre sem fizette ki a kereseti váltót, s igy Markovics Mór tanúnak csak időnyerésre czélzott kihallgatása szükségtelen; különben ezen kifogás figyelmet azért sem érdemel, mert a fizetés meghosszabbítása a váltóra vezetve nincs. Felperes kéri tehát a fizetési meghagyást itéletileg is megerősíteni s alperest a költségekben is elmarasztalni. Viszonváloszában alperes ragaszkodván az ellenvetésekben mondottakhoz, az eljáró cs. k. megyei törvényszék helyébe lépett aradi királyi váltótörvényszék 1861-ik évi jun. 5-i 186. sz. a. ez ügyben következőleg itélt: „A volt cs. kir. aradi megyei törvényszék által mult évi oct. 29-i 9673 sz. a. kibocsátott fizetési meghagyásnak épségben tartásával alperes ifj. Königsegg Andor továbbra is köteleztetik 250 ft váltótőkét, ennek lejárattól számitandó 6% kamatait, 8 ft 88 kr. már megítélt, jelenleg pedig 10 forintban szabályozott perköltségeket 3 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett felperesek részére lefizetni. Indokok: Alperesnek azon kifogása, hogy felperessel a kereseti váltó lejárati idejének meghosszabbítása iránt kiegyezett volna, felperes tagadása ellenében figyelembe nem vétethetett, mert ezen állitótágos meghosszabbítás a váltóra rá nem vezettetett, és alperesnek felhozott bizonyítéka egy teljes hitelességű okmány ellenében, milyen a kereseti váltó, eldöntő erővel nem bírhat, miért is alperes, ki különben a váltón létező aláírását nem tagadta, a v. r. sz. 23. 50. és 80. czikke értelmében a váltóöszlet és kamataiban, app: 573. § hoz képest pedig a perköltségekben elmarasztalandó volt. Alperesezen ítéletet felebbezvén a kir. Váltó feltörvényszék az,t 1861-ik dec. 4-i 756. sz. a. az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyta.