Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 143-144. szám

592 nem a birói hatóságnak s igazságszolgáltatásnak, hanem azon politikai jognak sérelme, melynélfogva minden közvetett s közvetlen adókivetés a nemzet képviselőinek s illetőleg a törvényhozásnak jogát képezi. Következés kép e jog sérelmének orvoslására egyedül a törvényes országgyűlés lehet csak hivatva. Nem mondjuk azonban, hogy a m. kúria az országgyűlésig is k'ozbenjárólag a fejedelem elébe nejáruljon, a jog sérelem felvilágosításával, s annak elhárítására irányzott s kellően indokolandó kérelmével, mint tevé azt különös alapossággal s bölcseséggel a kúria a politikai vétségekbem illetőségének megcsorbítása ellenében, sőt nagyon is illőnek találnék, hogy a kir. kúria ez esetben is felszólaljon. De távol minden oly erőltetett lépésektől, melyek egyenesen a felforgatás tényei lennének, s melyek csak a jog rendet zavarhatnák, minden kilátás nélkül bármily sikerre is. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekbenA kir. itélő táblán. 101. Becsey Nándornak Karlovszky Vilmos ellen 71 frt 40 kr iránti perében ítéltetett: Felperesi részről a felhívott tanuk által, kik a perben álló felek közötti szerződés kötésén jelen nem voltak és annak tartalmáról tudomással nem birnak, legkevésbé sem igazoltatván, hogy felperesnek marháit alperes jótállás mellett vállalta legeltetésre ; sőt azt sem tanúsítván, hogy a marhák alperesnek adattak át, s ugyanettől követeltettek vissza: annál fogva alperes a felperesi kereset alól fölmentetik, s ekként az első bíróság ítélete megváltoztatván, a költségek megtérítésének pedig hely nem adatván, a per az első bírósághoz visszaküldetik. (1861. nov. 14-én 1507. P. sz. alatt. Előadó: Perlaky János ktb.) 102. Idősb Nagy Józsefnek ifjabb Nagy József ellen 138 • ölnyi belsőségnek kiadatása iránt indított perében ítéltetett: Az, váljon a keresetbe vett 138 • ölnyi belsőség az A. a. szerződésbe foglalt úrbéres teleknek tartozmánya legyen-e? sem a felhívott A. a. szerződésből, sem a tanuk (kik különben is, mint a felmérésre nézve nem szakértők, e részben hitelesen mit sem bizonyíthatnának) vallomásaiból ki nem tűnvén, a telek eldarabolási kérdés pedig a felek által tárgyalva s megvitatva sem lévén, miután a pptás 46. §-a szerint a bíróság a szóbeli perekben a feleket a megkívántató bizonyítékok használatára felszólítani, s a tárgyalást ugy vezetni tartozott, hogy a pertárgya mindkét részről teljesen kifejtessék: a fentebb felhozottak elmulasztása tekintetéből az eljáró bíróság Ítéletének feloldozása mellett, az előadott irányban eszközlendó ujabb törvényszerű tárgyalás, s ennek alapján hozandó ujabb ítélet végett a per illetőségéhez visszaküldetik. (1861. nov. 14-én 2994. P. sz. a. Előadó: Bezeviczy Emánuel ktb.) 103. Heinrich A. és fiainak Kauser A. és neje Matyovszky Mária ellen 4237 frt 97}/2 kr. iránti perében ítéltetett: Az első bíróság Ítélete az ott felhozott idokoknál fogva helybenhagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. nov. 14-kén 1729. P. sz. alatt. Előadó: Beke János ktb.) 104. Grabovszky Szilárd csődtömege gondnokának Grabovszky György, mint néhai Grabovszky Szilárd és I Katalin hagyatékának kezelője, továbbá Grabovszky ErI zsébet és Athanáz csődtömege gondnoka elleni végrehajI tási ügyében végeztetett; A végrehajtási végzés alapjául szolgáló ítélet tartalma szerint a megbecsült s abban elszámlált ingóságok értékéből, vagy a mennyiben ezen ingóságok némelyike eladatott volna, annak leltári becsárából egy nyolczadrész ítéltetvén meg felperesnek, s ekkép annak csakis az érintett ingóságok leltári becsértékének % része erejéig, nem pedig a természetbeni kiadásra lehetvén joga a végrehajtást intézhetni, azért a feifolyaniodásnak hely adatván , a végrehajtás a pprtás 459. §-a értelmében felperesnek megítélt ingóságok becsértékére, vagy a mennyiben azok némelyike eladatott volna, leltári becsára %-része erejéig rendeltetik el, és az első bíróság végzésének ilyképpeni módosításával az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. november 15-kén 2052. P. szám alatt. Előadó: Nóvák Ferencz ktb.) 105. Grabovszky Szilárd csődtömege gondnokának Grabovszky György, Erzsébet és Athanáz csődtömege gondnoka elleni végrehajtási ügyében végeztetett,: Miután a felfolyamodott végzés nem csődtömeg ellen s nem is osődperben hozott Ítélet végrehajtását tárgyazza, s így felfolyamodó által felhívott csődrendtartási szabályok jelen végrehajtási eljárásra nem alkalmazhatók, továbbá, habár folyamodó a 3. sz. a. melléklettel azt, miszerint a főügyben hozott ítélet ellen az előbbeni állapotbai viszszahelyezés jogorvoslatát igénybe véve igazolja is, minthogy azonban a pprtás 363. § a szerint még a visszahelyezés a bíróság által meg nem engedtetik, a főügyben korábban keletkezett ítélet végrehajtása nem gátoltathatik, miután végre az árverési föltételek a tömeggondnok és csőd választmányi tagok által aláírva adatván be a bírósághoz, az árverést elrendelő végzés a pprtás szabályai értelmében hozatott, az 5. sz. a. felfolyamodáshoz mellékelt és Balassa Constantin követelése előjegyzését elrendelő végzésből pedig annak az ingatlanokra nyert jelzálogjoga ki nem tűnvén, igy a pprtás 108. §-a által a jelzálogos hitelezőkre nézve előszabott külön értesítésnek szüksége fentnevezett hitelezőre fenn nem forogna; mindezeknél fogva a felfolyamodásnak hely nem adatván, az első bíróság végzése jóváhagyatik, és az iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. november 15-kén 1577. P. szám alatt. Előadó: Nóvák Ferencz ktb.) 106. Grabovszky Szilárd csődtömege gondnokának Grabovszky György, mint néhai Grabovszky Szilárd és Katalin hagyatékának kezelője, továbbá Grabovszky Erzsébet és Athanáz csődtömege gondnoka elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Habár a végrehajtás alapját tevő ítéletnek K. alatti pontjában az abban elősorolt tőke értékű tárgyaknak is, igy felperes csődtömegét %-ad részben illető Almásy-féle 4800 frtnyi tőkének kamatai 1853 ik évi október 13 tói kezdve annak elvileg megítéltettek is; miután azonban a hivatkozott ítélet világos szövege szerint felperes a kamatok iránti követelésének számszerint külön eljárás utján utólagosan leendő érvényesítésére lévén utasítva, csak ennek igazolása után lehetne a végrehajtás a tőke kamataira nézve is elrendelhető, ugyanazért a felfolyamodott végzésnek a végrehajtást a tőke erejéig elrendelő részének épségbeni hagyásával felperes a kamatok iránti időelótti végrehajtási kérvényétől elmozdittatik, s az első bíróság végzésének ily— képeni megváltoztatásával, az iratok illetőségükhöz továb-