Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 140. szám

580 ter dignata est Eperjesiensis Commisionis, eiusdemque processus culteriorem ontinuationem, cum aliis eidem subservientibus actiset inquisitionibus, ipso facto pro sublatis, cassatis, et abrogatis; non minus et ex occasione eiusdeni adhuc existentes captivos stante hac diaeta ex aresto dimittendoset recladendos resolvere §. 1. Ideo iisdem in perpetuum mortificatis et abolitis statútum est, ut amodo imposterum, sí quospiam regnicolarum notorie delinquere contingeret; modalitate Legum Regni superinde conditarum, et processus in iisdem lundandi contra eosdem procedi possit et debeat." Az 1687. 7. t. cz. által pedig a törvénytelenül elfoglalt javak visszaadása eszközöltetett. Hasonló eljárást követtek őseink azon kivételes eljárású szerkezetű commisiók ellen is, melyek a magánjogi ügyekbeni bíráskodásra neveztettek ki, milyenek voltak a neoacquistica Comrnissiók. Ezek ellen is az országgyűlésen kerestetett orvoslat, s ez uton eszközöltetett segély az érdeklettek részére. Nevezetesen az 1715. 10. azt eszközlé ki, hogy ily commisiók — ha már elmaradhatlanok, — bent a honban és honfiakból alakitassanak. Az 1715. 17. t. cz. szerint törvényhozásunk már azt eszközlé ki, hogy mindennemű magánjogi Commisiók eltöröltessenek, megszűnjenek: „Quaecunque vero Causae — rendeli a 2. §. — praeteritis temporibus processu commissionali revisae exstiterunt, intuitu earundem decretum est: ut processus tales inter privatas personas moti, qui alias ordinaria Juris et lege praescripta via, promoveri debuerunt, et valuerunt — reali executione mancipati non sunt, sed neque pars triumphans eiusmodi adjudicatorum bonorum domínium actuale teneret, pro cassatis et annulatis habeantur, Causa ad odinariam et consvetam Juris viam remissa." A mi különösen a neoaquistica comissio lételét illeti, miután az ország rendéi felszólalásuk által kieszkózlék : „Ut praetendentes ratione talium bonorum in Tabula Regia Judiciaria praesentibus 2 Consiliariis Camerae Ung. Jura sua prosequi et comprobare possint" (1723. 19. t. cz. 1. §.) — később követelték azt is, hogy ezen egész bírósági intézmény , mely alkotmányos bírósági rendszerünk csorbításával járt, végkép megszüntettessék, mely orvoslat az 1741. 21. cz. által (de sublatione Commisionis neoaquisticae) csakugyan eszközöltetett is, mely „Intercessione et demissi SS. et 00. regni petiti clementissima ratione habita" minden ily még függő pereket megszüntetett, rendelvén (1. §.) „Tam eidem Fisco regio quam et privatis causantibus — ordinaria duntaxat Juris via deinceps admissa." És így kerestek orvoslást őseink minden alkalommal ily nemű sérelmek ellen; így hogy a bánya városokban a nem alkotmányos, idegenszerű bíróság s eljárás megszüntessék (1741. 40.) igy hogy honfiak kül bíróságok elébe ne vonassanak (1715. 20.) stb. stb. igy több más igazságügyi sérelmek ellen az 1790-ki országgyűlésen. Egyedül a törvényes országgyűlés volt mindenkor a sérelem orvoslás utja. Semmi nyoma, hogy a kir. kúria magát leköszönés vagy más ily eszközök által a sérelem orvoslása végett közbevetette volna; mi ugy is épen semmi sikerre sem vezetne. Ha tehát jelenleg is az alkotmányos bírói illetőség vagy más kellék sérelme forog fenn, egyedül törvényhozásunk leend hivatva a sérelem orvoslásának eszközlésére. Ezen feladat legkevésbbé sem tartozik a kir. kúria hatás- I körébe,J miről azonban, s a leköszönt municipalis bíróságok helyébe kinevezettektöl jött fölebbezések elfogadásának kérdéséről még külön czikkben értekezünk. Most még a külföld alkotmányos mozgalmairól teendünk rövid említést. Kúriai Íteletek. Magánjogi ügyekB>enA kir. ítélő táblán. 79. Keiler Károly és Bertának Heindorfer Dániel és Vilma ellen 2100 o. ért. írt és járulékai iránt kezdett végrehajtási ügyében végeztetett: Az 1859-ik évi szept. 12-én és 13-án foganatosított zálogolás és becslésnél személyesen jelen volt alperesek a termények, marha és gazdasági szerek lezálogolása és megbecsülése ellen semmi kifogást nem tévén, s az e részbeni bírói végzések jogerőre emelkedvén, — az eljáró bíróság árverelési végzése helybenhagyatik, s az iratok további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. november 7-kén 2142. P. szám alatt. Előadó: Barthos János kir. táblabíró.) 80. Alpári Malán Pálnak Malán Olexa elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Alperes által közbetett alap nélküli fel folyamodásnak hely nem adatik, az első bírósági végzés jóvábagyatik s az iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. november 7-dikén 4472. P. • szám alatt. Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.) 81. Berger Sámuelnek Schönberger Ignácz elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Alperes alaptalan felfolyamodásának hely nem adatván, az első bíróság végzése jóváhagyatik s a per illetőségéhez további eljárás végett visszaküldetik. (1861-ik év november hó 7 dikén 2537. P. szám alatt. Elóadó: Nóvák Ferencz kir. táblabíró,) 82. Szárnyassy Gergelynek Simon Antalnő Leithold Júlia ellen 500 frtnyi összeg megvétele iránt folytatott végrehajtási ügyében határoztatott: Tekintetbe vévén azt, hogy íelfolyamodó Simon Antal a f. évi jul. 1-ső napjára kitűzött s annak rendje szerint kihirdetett, de különben is eredmény nélkül maradt első árverési határidő ellen panaszt nem emelt, mi által a véghez vitt becslés is jogerejüvé vált, a második árverési határidő pedig immár az ideigl. törvénykezési szabályok értelmében kellőképen f. évi aug. 5-ére rendeltetett el, az eljáró bíróságnak a kérdéses árverési ügybeni eljárását illetőleg a kérdéses háznak eladatása helybenhagyatik és igy felperes Szárnyassy Gergelynek a fennevezett folyamodó által a megtartott árverés ellen beadott fel folyamodására keletkezett végzés ellenében közbetett semmiségi panasza magától megszűnvén, s e tekintetben hozandó határozatnak szüksége fen nem forogván, az összes iratok foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. november 7-dikén 4771. P. szám alatt. Elóadó: Gáger Mihály kir. táblabíró.) 83. Huber Istvánnak és nejének Zeiler József és neje elleni telekönyvi kiigazítás iránti perükben ítéltetett: I A keresetbeli birtokterület mennyiségének az 1860. évi | april 27-én 12,326. szám alatt hozott első bírósági végzés I által megrendelt megalapítására az ./• és */. alatt bemuta-